A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / Tartalommutató

Ha vádlottat az elsőbiróság büntetheti) cselekvény tényálladéká- Szám Lap nak hiányából felmenti, a másodbiróság ellenben a fenforgó cselekvényt büntetendőnek tekinti : a harmadbiróság még oly esetben is hivatva van Ítélni, a midőn az 1883. évi VI. t.-c. a Curia bíráskodását kizárja ; mert ugyanezen tör­vény 7. §-ban jelzett törvény helytelen értelmezésének esete foroghat fenn. Ha a bíróilag lefoglalt ingóságot végrehajtást szenvedett felhasz­nálja, azonban kész azt hasonértékü hasonló ingósággal helyettesíteni, a btk. 355. §-ába ütköző sikkasztás vétségé­nek tényálladéká mégis fennforog 2 7 A vádlottak nem együtt, nem egy helyen és nem is egyféle cse­lekményt követvén el. mindegyik vádlott cselekménye annak saját terhére, külön elbírálandó, habár az egy és ugyanaz nap fedeztetett fel és egy feljelentésbe foglaltatott .... •> 8 Másra kiszabott szabadságbüntetés kiállása csalást képez ... 3 11 Ha akkor, midőn hitelezője követelése már meg volt Ítélve, az adós a célból, hogy hitelezőjét kijátszsza, ingatlan vagyonát hitvestársára átruházza, ugy az egész szerződés ugyan nem érvényteleníthető, de kimondandó itéletileg, hogy alperesek tűrni tartoznak, miszerint az átruházott ingatlanból a hite­lező követelése erejéig kielégíthesse magát A városi rendőrhajdú csak a >batóság« szolgája lévén, ellenében elkövetett becsületsértés csak a btk. 261. §-ába ütköző vét­séget képez, habár a sértés szolgálata közben történt . . . Hatósági közegnek hatáskörén kivül eső jogtalan cselekvényei ellenében kifejtett ellenállás hatóság elleni erőszak vétségé­nek tényálladékát meg nem állapítja .... .... A fizetésképtelen által elkövetett cselekmény mint a btk. ;!87. §-ában meghatározott csalás csak akkor állapitható meg, ha a csőd a polgári bíróság előtt kéretett Ha valaki egy közös üzlet biztosítására letett óvadéknak őt illető részét másra átruházza és ennek megtörténte után ugyanazt még egyszer egy harmadikra ismét átruházza, ezen cseleke­dete által csalást követ el 4 Az olyan önsegély, melyhez jogtalan gazdagodási szándék hozzá nem járul, egymagában a vagyon elleni büntetlek és vétsé­gek egyikét sem állapítja meg 5 Ha olyan tanú, ki jogosítva van megtagadni a tanuságtételt, a vizsgálóbíró előtt kijelenti, hogy vallani akar, a végtárgya­lásra okvetlenül beidézendő 5 Nem szünteti meg a bukás miatt folyamatba tett bűnvádi eljárást azon körülmény, hogy a csőd megszüntettetett 5 A sértett fél indítványának alakszerűségei. A károsoknak a szolgabíró előtt tett panasza is joghatályos indítványnak tekintendő. A sértettnek azon nyilatkozata, hogy a »vádlott megbüntetését a bíróságra bízza*, a vád visszavonásának veendő 5 Idegen ingó dolognak használat és nem eltulajdonítás céljából történt elvétele csak akkor büntethető, ha ez által kár okoztatott ..... . . 6 Már kifizetett követelésnek polgári bíróság előtt történt érvénye­sítése büntetendő cselekményt nem képez fi Kártyavetés és szellemidézés ürügye alatt eszközölt jogtalan vagyoni haszon szerzése nem képez csalást, hanem a kbtk. 79. §-ába ütköző kihágást 6 Ha oly földbirtok haszonbérlője, mely árverés utján eladatott, a föld függő termését beszedte, ez még akkor sem képez büntethető cselekvényt, ha neki az árverésről tudomása volt fi A gyújtogatás célzása nélkül is elkövethető szándékosan gyújtás. Ez esetben nem gondatlanságból származott tűzvész-okozás vétsége forog fenn, hanem gyújtogatás bűntette. Ha azonban az ügyész vétség miatt emelt panaszt, vádlott csak a gyúj­togatás vétségében marasztalható fi Azon körülmény, hogy nem egy bizonyos ember, vagyis nem azon ember sértetett meg, a kit a tettes sérteni akart, hanem hogy az ennek szánt, tehát szándékos ütés más egyént talált és sértett meg, nem szünteti meg a cselekménynek sem büntetendő voltát, sem szándékosságát. Aberratio ictus 7 A közhivatalnok nem köteles felsőbbségének törvénybe ütköző parancsait teljesíteni; de ha teljesiti és jóhiszeműleg járt el, nem büntethető. Személyes szabadság megsértése pénzügy­örök által . .... . . 7 A lakbejelentö-cédulának a lakás hollétére vonatkozó rovatába való hamis adatok bejegyzése nem képez okirathamisitást . , 7 Tekintve, hogy a postaintézmény állami felügyelet alatt áll és az állam felelőssége mellett államtisztviselők által kezeltetik és így közhatóság jellegével bír, ennek folytán az ezen tiszt­viselők által hivatali hatáskörükben kiállított vevények köz­okiratokat képezvén, azok meghamisítása közokirathamisitás büntettet képez 7 A magánlak megsértésének bűntette vétséggé történt correctio­nalisatiója esetén is hivatalból üldözendő, de nem büntet­hető pénzbüntetéssel is 7 Egymaga azon körülmény, hogy valaki hamis váltóra felvett pénzben részesedett, a váltóhamisítás bűntettének bizonyí­tékául cl nem fogadható. 15 15 16 19 19 19 19 22 22 23 23 23 26 26 27 27 27 Igazoltnak veendő a vizsgálat során tett beismerésnek a végtár­gyaláson való visszavonása, ha az a csendőrök által eszkö­zölt bántalmazásokkal indokoltatik. Váltóhamisítás, ha * meghamisított váltó többé nem létezik, nem bizonyítható .... - • * A hamis tanúzás tényálladéká nem állapitható meg, ha * biró a tanút az eskü szentségére és a hamis eskü következményeire nem figyelmeztette s a vallomás tárgyára fel nem világosította H A ki a fizetésképtelen állapotban hitelre vett árúk eladási árából valódi és lejárt tartozásokat elégit ki, a btk. 414. §-ának 3. pontjába ütköző csalárd bukás bűntettében bűnös ; csalárd és vétkes bukás esete eszmei halmazatban van egymással . 8 Oly bűntett, mely a correccionalizáció folytán vétséggé minősit­tetett, ugy tekintendő, mintha kezdettől fogva vétség lett volna, miért arra nézve minden a vétségekre vonatkozó büntetőjogi és igy az elévülési intézkedések is alkalmazandók 9 Ha valaki jogos alap nélkül zálogba vett tárgyai visszavétele végett, a tulajdonos akarata ellenére is, annak kertjébe hatol és tárgyait elviszi, ez büntető cselekménynek nem minősíthető 1) Szakértői vélemény arra nézve, hogy vádlott irta alá a váltót, szemben azzal, hogy vádlott az ellenkezőre tett esküt és hogy vádlott a bűnper folyamán is határozottan tagadja aláírása valódiságát, nem elegendő a hamis eskü bizonyítására. A hamis vád elhatárolása a rágalomtól 10 A hamis tanuzás vádját illetőleg az esküvel erősített hamis tanú­vallomás büntethetőségének megállapításához nem kívántatik, hogy az az ügydöntő körülményre nézve tétetett, mert az eskü fogalmát meghatározó 215. §. rendelkezése szerint bün­tetésnek van helye, ha az az ügy lényeges körülményeire nézve tétetett . . '. 10 A kereskedelmi könyvek egynémelyikébe történt hiányos beveze­tés még nem állapítja meg a hamis könyvvezetést, valamint a napi bevételek egy részének a kereskedő által saját cél­jaira lett felhasználása nem képezi még a büntetendő elrej­tést. Ezen cselekmények csak akkor állapithatják meg a csalárd bukás tényálladékát, ha az is bizonyítva van, hogy e cselekményeknél azon szándék vezérelte bukottat, hogy hitelezőit károsítsa U A fenyítő uton elrendelt zárlatnak csak az a célja, hogy vádlott az érdekeltek hátrányára, vagyonával ne rendelkezhessék, a fenyítő uton elrendelt zárlattehát, még ha az polgári uton elren­delt zárlat szabályaiszerintfoganatosittatik is, zálogjogot nem ad 11 A kereskedelmi mérleg készítésének elmulasztása a btk. 416. §. 3. pontja szerinti minősítés alá nem esik, midőn a kereskedő kereskedelmi könyveket nem vezetett ... . . . 11 Szemérem elleni erőszak, vagy személyes szabadság megsértése? 11 Zugirászat miatt kiszabott pénzbírság behajthatlanság esetében elzárással is helyettesíthető 11 Az előbbi házassági kötelékfennállására nézve való tévedésbe ejtés fogalmának meghatározása a kettős házasságnál. Ha meg is állapittatik a kettős házasság bűntettének fennforgása, a második házasság érvénytelennek még sem mondható ki itéletileg a büntető bíróság által, mert ezt csak a polgári bíróság teheti. Oly egyén, ki védkötelezettségét nem az állal törekszik kikerülni, hogy a monarchia területét elhagyja, hanem egyszerűen az ujoncállitás alól kivonja magát és midőn ezen tette elbírálás alá kerül, már 3t> éves életkorát elérte, nem büntethető ugyan a btk. 459. §-a, de igenis az 1868. évi XL. t.-c. 47. §-a alapján 1­Oly esetben, midőn az igazságügyminiszter felhatalmazása folytán emeltetett a vád és a kir. ügyész elejti a vádat, a sértett hivatalnok nincs jogosítva felebbezéssel élni, s ha felebbe­zése folytán a másodfok érdemleg határozott, ezen határozat megsemmisítendő 12 Vádlottnőnek azon cselekvénye, hogy a férjénél lefoglalt ingósá­gokat jogtalanul eladta, nem sikkasztást, hanem jogtalan elsajátítást képez 13 A ki tizenkettedik évét még meg nem haladó egyént valamely bűntett elkövetésére szándékosan lábir, ugy tekintetik, mintha azt maga követte volna el IS A bűnvádi eljárásban első sorban az állam lévén a sértett fél és ez üldözvén a büntetendő cselekmény elkövetését, sem a sértett egyén, sem az elégtételt követelő magánfél nem esnek azon szempont alá, mint polgári perben a felperes; ennek következtében annak eskü alatti kihallgatása nem fel­tétlenül mellőzendő 13 A rágalmazás, mint a becsület ellen elkövetett súlyosabb és egy­úttal a becsületsértést is magában foglaló cselekmény miatt tett vádinditvány a becsületsértés miatti vádat is magában foglalja és a mennyiben az annak alapjául szolgáló cselek­mény rágalmazást nem, hanem csak becsületsértést képezne, ez a rágalmazás miatt tett indítvány alapján mint abban bennfoglalt büntetendő ; a becsületsértés miatt tett indítvány alapján a súlyosabb beszámítás alá eső és a becsületsértés fogalmát túlhaladó rágalmazás, erre szolgáló indítvány hiánya miatt nem büntethető 13 13 31 3-2 32 35 40 43 43 44 44 í 1 46 46 51 52

Next

/
Thumbnails
Contents