A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 8. szám - Van-e folytatólagos biztosítási végrehajtásnak helye? - A köztörvényhatósági törvény magyarázatához. Nyilt kérdés.

A JOG. 31 •viselt Sz. András, mint S. János kiskorú örököse V. Gusztáv gondnoka felperesnek A. János alperes ellen 400 frt és jár. iránti valtopereben következő végzést hozott: V C n^°Sy a rendelvényéé állítólagos örököse a kiskorú \ • Gusztáv képviseletében felperesként fellépett Sz. András azt, hogy a váltó-tulajdonos S. jános elhalálozván, kiskorú örököse ;, V.U?ztáv gyámjául ö neveztetett ki és a kiskorú által örökölt váltókövetelés behajtására gyámhatósági felhatalmazás folytán jogosítva lenne, igy felperességét nem igazolta, söt ügvvéde részére a meghatalmazást csakis saját nevében állította ki, — felperesség nem igazolása miatt ezen váltókereset elutasittatik. A budapesti kir. ítélő tábla (1880. május 11.2,452. sz. a.): tekintve, hogy a keresetlevélhez A. alatt mellékelt okiraton kibocsátói minőségben szereplő K. H. János az okiratot sajátkezííleg alá nem irta, hanem csak keresztjegygyei látta el, a váltótörvén) H)4. ij-a alapján pedig a keresztvonással eszközölt váltónyilatkozat váltójogi hatálylyal nem bír, ennélfogva az A. alatti okirat a kibocsátó aláírását, mint az idegen váltó egyik lényeges kellékét nélkülözi : a kir. tábla az első bíróság végzését oly értelemben, hogy a keresetet, mint váltó-eljárásra nem alkalmast, hivatalból visszautasítja, — helybenhagyja, stb. A m&gy. kir. Curia (1887. január 12. 871. sz.): tekintve, hogy a keresetileg eredetben A. alatt beperesitett váltóból magából nem tűnik ki, hogy az azon levő kibocsátói névaláírás nem a kibocsátótól származik ; ellenben tekintve, hogy a kibocsátói névaláírás mellett keresztvonás is látható, mely körülmény azonban legfeljebb a sommás eljárás megtagadására, de nem a kereset elutasítására szolgálhat a váltóeljárás 16. §-a értelmében indokul ; azon körülmény pedig, hogy a kiskorú V. Gusztáv képviseletében fellépett felperes gondnoki minőségét, illetőleg a kereset indithatására vonatkozó jogosultságát nem igazolta, hasonlóan nem a kereset visszautasítására, hanem a váltóeljárás 11. 10. bekezdéséhez képest csak arra szolgálhat indokul, hogy a kereset felperesnek záros határidő alatt leendő kijavítás, illetőleg hiánypótlás végett visszaadassék : mindezeknél fogva mindkét alsó bíróság végzése megsemmisíttetik s az első folyamodású kir. törvényszék, mint váltóbirót.ág utasittatik, hogy a keresetet a fentjelzett hiányok pótlása végett, záros határidő kitűzése mellett felperesnek adja vissza; a jelzett hiányok pótlása után beadandó keresetnek tárgyalására pedig a váltóeljárás 17. §-a rendeletéhez képest határnapot tűzzön s a kereset tárgya iránt az eredményhez képest Bűn-ügyekben. Egymaga azon körülmény, hogy valaki hamis váltóra felvett pénzben részesedett, a váltóhamisítás bűntettének bizonyítékául el nem fogadható. Igazoltnak veendő a vizsgálat során tett beismerésnek a régtárgyaláson való visszavonása, ha az a csendőrök által eszközölt bántalmazásokkal indokoltatik. Váltóhamisítás, ha a meírbamisilolt »á)tó többé nem létezik, nem bizonyitliató. A miskolczi kir. törvényszék (1886. február 5. 4,041. sz. a.) Okirathamisitás büntette miatt vádolt A. F. András ellenében a büntető eljárás megszüntettetik; ellenben szabad lábon levő H János (csalásért büntetve volt, földmives) a btk. 403. §. 1. pontja szerint minősülő magánokirat-hamisítás bűntettének vádja és ezen vád következményeinek terhe alól felmentetik. Indokok: A vizsgálat és végtárgyalás adatai rendjén vádlottak beismerik, hogy 300 frt pénzre lévén szükségük, azt B Ignác miskolci lakostól óhajtották kölcsön venni, - ki azonban hitelt csak váltón akart adni és nevezetteken kivül még egy harmadik egyén kötelező aláírását is kívánta ; ezért ők egy váltóra Kis Benjámin nevét irták olyképen, hogy a Kis nevet az A. F. András, a Benjámin nevet pedig H.... János irta és az ekként kiállított váltóra B Ignáctól 22* frtot fel is vettek; miután 72 frt kamatban levonatott. Ezen váltó megóvatoltatván, Kis Benjáminnak ingatlanaira is bekebeleztetett és neki 20 frt költség okoztatott. Vádlottak azonban tartozásukat új kötelező irat adása által kiegyenlítvén, ezen váltó a váltóhitelező meghatalmazott ügyvéde által, mint szükségtelen okmány, eltépetett. A vizsgálati adatokból kifolyó ezen tényállás alapján, a vádhatóság A. F. András és H. János ellen a btk. 403. §. 1. pontjába ütköző magánokirathamisitás büntette miatt vádat emelt és vádlottak ennek folytán ezen cselekményükért vád alá helyez tettek. I. rendű vádlott a végtárgyalás előtt az iratokhoz csatolt ! halotti bizonylat tanúsága szerint 1883. február 22-én elhalálozott, j ennek következtében ellenében a további bűnvádi eljárás beszünI tetendö volt. II. rendű vádlott pedig jóllehet a vizsgálat rendjén beis! merte, hogy a kérdéses váltóra irt Kis Benjámin nevéből a i Benjámin nevet Kis Benjámin tudta és beleegyezése nélkül ö maga irta a váltóra, tehát az elkövetett magánokirathamisitásban elhalt A. F. Andrással együtt mint tettes közreműködött és jóllehet ezen vizsgálati vallomás megegyezik a vizsgálat rendjén kiderített ténykörülményekkel és A. F András vallomásával és végre terhelő körülményt képez ellene még azon körülmény is, hogy a kérdéses hamis váltó alapján felvett pénzösszegből ő is részesült, de a pénz felvételénél is jelen volt, mindazonáltal vádlottat a • végtárgyalás rendén kifejtett ténykörülmények alapján fel kellett menteni: mert II. r. vádlott a végtárgyalás alkalmával vizsgálati valJ lomását visszavonta és kijelentette, hogy a kérdéses váltóra vezeÍ tett Kis Benjámin nevet egyedül és egészben A. F. András elsőrendű vádlott irta és csupán azon okból vállalta magára a tettet, mivel a csendőrök őt bántalmazták és megverték, tehát félelemből, minthogy pedig X. Péter szentpéteri járásbirósági fogház-őr hit alatt igazolja, hogy midőn vádlott a szentpéteri kir. járásbirósági • fogházba bekisértetett, azonnal panaszt tett nála, hogy a csendőrök által bántalmaztatott és megtekintvén vádlott testét, kezét a vaslánctól összecsikorgatva, egyik lábát pedig ütésektől oly kékre . verve találta, hogy mint mondja: »kék blousa sem volt sötétebb.Ily körülmények között tehát vádlottnak a vizsgálat rendjén tett beismerése, noha a bántalmazás végett a vizsgálóbíró előtt külön panaszt nem tett is, nem tekinthető minden befolyástól ment aggálytalan és önkéntesen tett vallomásnak De másodszor maga az okmány, a váltó, mely hamisítva lett, megsemmisíttetett és többé nem szolgáltat adatokat vádlott , bűnösségének beigazolására, jóllehet Dalnoki Nagy Barnabás kir. ' közjegyző által felvett óvásból is tárgyilag igazoltnak kellett el] fogadni, hogy a kérdéses hamis váltó létezett, de II. r. vádlott tagadása folytán csak is ezen váltó megszemlélése és megvizsgá| lása dönthetné meg azon újabban felmerült adatot, hogy a kérdéses váltóra rávezetett Kis Benjámin név egy kéztől, vagy két j különböző egyéntől és vádlottak melyikétől származhatott. Ily körülmények között tehát vádlott az ellene emelt vád l alól fel volt mentendő. A budapesti kii'. ítélő tábla (1886. március 29, 3,794. i szám alatt.): A kir. törvényszék fentidézett Ítéletének felebbezett j része megváltoztattatik, H. János vádlott a btk. 401. ij-ba ütköző, ' 403. §. 1. pontja szerint minősülő okirathamisitás büntette miatt bűnösnek nyilvánittatik és ezért a btk. 92. íjának alkalmazása mel, lett egy évi börtönre ítéltetik, stb. Indokok : Vádlottnak a végtárgyalás alkalmával támasztott furfangos védelmében is felismerhető az a tartalom, hogy a kérdés alatti váltó jelenlétében láttatott el a Kis Benjámin nevével, együtt vitték azt A. F. Andrással érvényesítés végett B. Ignáchoz i s az arra kölcsönzött pénzt együtt osztották meg; ezeknek hall! gatag vagy nyilt beismerése, tekintettel arra, hogy a btk. 401. j §-ában foglalt rendelkezésekhez képest e tények az okirat hami1 sitásban való tettességet megállapítják, vádlott bűnösségének ( igazolására a nélkül is kellő bizonyíték forogna fenn, ha ellene | nem szólna időközben elhalt bűntársa A. F. Andrásnak előadása, j továbbá még a csendőrök által lett kérdőre vétele előtt Kis lienjámin előtt tett beismerése, valamint a vizsgálóbíró előtti ! vallomása. Az ilvképen igazolt bűnösség következményei ellen | nem védi vádlottat azon körülmény, hogy a váltó az adott bizí tositás következtében a hitelező ügyvédje Hollaender Gusztáv által megsemmisíttetett, mert az elitélésnek nem inellőzhetlen feltétele a bűnjel fenléte, hanem elég az is, ha igazoltatik, hogy a kérdés tárgyát képező bűnjel létezett, ez pedig a vádlott, a sértett fél. I a hitelező, ennek ügyvédje előadásával s a közjegyző által bei mutatott váltómásolattal igazolva lévén, vádlottat tehát bűnösnek I Ítélni és büntetni kellett, stb. A m. kir. Curia (1887. január 27. 4,474. sz. a.): Tekintve, hogy a Kis Benjámin aláírásának bemutatásával kiállított váltót B. Ignác előadása szerint A. F. András rendezte és hogy H. János vádlott irányában annak elitélésére nem képez kellő törvé! nyes bizonyítékot annak megállapítása, hogy az eltépett váltó hamis volt, mert a hamisítást az elhalt A. F. András egyedül is elkö| vethette, s tekintve,hogy a váltó megsemmisitésekövetkeztében meg I nem állapitható, vájjon azon Kis Benjámin vezeték- és keresztj neve különböző kézírással volt-e irva s még kevésbé az, vájjon a , keresztnév-irás valóban H. János kezétől származik-e, tekintve | végre, hogy a hamis váltóra felvett pénzből való részesülés egv-