A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 8. szám - Van-e folytatólagos biztosítási végrehajtásnak helye? - A köztörvényhatósági törvény magyarázatához. Nyilt kérdés.

32 magában az okirathamisitás bűntettének bizonyítékául nem szolgál és hogy H. János vádlottnak a vizsgálat folyama alatt cett vallomása az elsőbirósági Ítélet indokaiban előadottak folytán bizonyítékot nem képezhet; az 1885. évi november 20-án tartott végtárgyaláson pedig e vádlott azt adta elő, hogy a váltóra kölcsönzött pénzből átvett ugyan 50 frtot, de csak az átvétel után tudta meg. hogy a váltó hamis: a másoditélet megváltoztatása mellett, az elsőfokú bíróság ítélete az abban felhozott és a fentebbi indokoknál fogva helybenhagyatik. A hamis tannzás tényálladéka nem állapítható meg, ha a bíró a tiiuut az eskü szentségére és a hamis eskü következményeire nem figyelmeztette s a vallomás tárgyára fel nem világosította. A m. kir. Curia : mindkét alsóbb bírósági ítélet vonatkozó részeinek megváltoztatásiával I. és II.-r. vádlott a vád alól felmentetik. Indokok: A vonatkozó ügyiratokból kitetszőleg I.-r. vádlott a perben, melyben mint tanú kihallgattatott, az illető bíró által nem figyelmeztetvén az eskü szentségére és a hamis eskü következményeire, továbbá a vallomása tárgyára nézve tüzetesen fel nem világosittatván: ily körülmények közt a büntető törvén} súlya alá eső hamis tannzás tényálladéka meg nem állapitható és mert a kihallgatott vádlott-társak egymással is ellenkező vallomásai, valamint másrészt az azok között jelentkező összefüggés s azt némileg megerősítő azon tény, mely szerint II.-r. vádlott I.-r. vádlottat kihallgatásának megtörténte után megvendégelte és neki 20 krt adott, terhükre csak gyanuokokat képeznek, a melyek azonban egybefoglalva nem vehetők oly meggyőző bizonyítéknak, mely alkalmas lenne a II.-r. vádlott bűnösségének bírói megállapítására és kimondására. (1887. január "25-én 5,357 886. b. sz.) A ki a fizetésképtelen állapotban hitelre veti árúk eladási árából valódi és lejárt tartozásokat elégit ki, a I>. T. K. 414. §-ának S. pontjába ütköző csalárd bnkás bűntettében bűnös ; csalárd és vétkes bukás esete eszmei halmazatban van egymással. A in. kir. Curia : Vádlott alaptalan semmiségi panaszának elvetésével a I>. T. K. 414. §. 1. és 3. pontjába ütköző csalárd bukás bűntettében nvilvánittatik bűnösnek s két és fél évi fegyházra ítéltetik. Ily változtatással egyebekben a kir. itélő tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: Tekintve, hogy vádlott a B. T. K. 414. §-ának I pontja alapján is vád alá helyeztetett, a kir. ügyész véginditványa által pedig a bünminősités megállapításában a biró nem korlátolható: annálfogva a vádlottnak alaptalan semmiségi panasza elvetendő volt. Az ügy érdemét illetőleg pedig : Minthogy a vádlott maga sem tagadja, hogy a csődnyitást megelőző rövid idő alatt hitelben kapott nagymennyiségű árúkat beszerzési áron alul idegeníteti el; s minthogy továbbá azon körülmény, miszerint a fizetéskép telén állapotában kapott árúk eladásából befolyt pénzzel a lejárt váltókat fizette, a 414. §. 3. pontjának súlya alól annál kevésbé mentethetik fel, mivel ezen pontnak, mely nem tesz külömbséget a hitelezők között, épen az a célja, hogy a fizetésképtelenné vált adós vagyonából a csődnyitás által valamennyi hitelező a törvényszabta arányban részesülhessen; kétségtelen tehát, hogy vádlott az új hitelezőinek megkárosítása czéljából elégítette ki ;\ régieket : minélfogva a másodbiróság ítélete, vádlottat a B. T. K. 411. §-ának 1. és 3. pontja alapján bűnösnek nyilvánító részében indokaiból is helybenhagyandó volt. Ellenben nem állapitható meg vádlott ellen a 414. §. 4. pontjába ütköző csalárd bukás tényálladéka; mert jóllehet vádlott a ll. napló számú kihallgatási jegyzőkönyv 28. és 41. pontjaiban azt vallotta, hogy habár szabályszerű leltárt és évi mérlegeket nem készített is, de voltak magánjegyzetei, melyekből vagyonállapotának mibenlétét mindig tudta, sőt az 1884. évi január 18-án történt kihallgatásakor, a 73. napló szám alatti vagyonkimutatásban foglalt 23.365 frt 58 kr. activumra vonatkozólag beismerte, miszerint már 1881. év végével tudta és meg volt győződve, hogy a fenti cselekvő összegbe felvett 10,7UO frt kintlevő követeléseiből 4,821 frt 30 krra rugó összeg behajthatlan; tehát már akkor tudta, hogy szenvedőleges állapota 10,182 lorint 69 krral haladta meg a cselekvőt; s mégis a helyett, hogy akkor mindjárt csődöt jelentett volna, 1*82. évi május 1-től a csődnyitásig 15,000 frtnyi ujabb hitelt vett igénybe; de minthogy a végtárgyaláskor maguk a bírósági szakértők is kijelentették, hogy nincsenek arról meggyőződve, mikép vádlottat a könyvelésben hitelezőinek megkárosítására irányult rosz szándék vezette légyen: vádlottnak ezen cselekményét az eljáró kir. törvényszék helyesen minősítette a B. T. K. 416. §-ának 2. pontja alá eső vétkes bukás vétségének. S minthogy ekép vádlottat a B. T. K. 414. §-ának 1. és 3. pontjai terhelik, sőt ellene a 416. §. 1., 2. és 4. pontjaiba ütköző vétkes bukás vétsége is meg lévén állapítva, eszménvi bűnhalmazat forog fenn, büntetése a fenti mérvben volt megállapítandó, f 1886. december 30-án, 5,231. sz.) A budapesti kir. itélő tábla váltó-tanácsának döntvény-könyvéből. (Ujabb, elvi jelentőségű felsőbirósági határozatok.) . I kért egyetemlegesség két egyén {alkalmi egyesülés tagjait ellen indított perben hozott Ítéletben kimondva nem lórin: az ítélet alapján a végrehajtás mindegyik alperes ellen csak a marasztalási összeg fele részéig rendeltetett cl. fy^s/v. 1886. curiai határozatból. Kercsk. t'órv. 62. $) A kereskedelmi társasági tag a társasági szerződés értelmében havonként kivehetőnek rondít összegnek kifizetését a társtag vagy a többi tagok ellenében követelheti, habár a társaság feloszlása iránt per van is folyamatban. (r,ooiiv. 1886. számit curiai határozatból. Kercsk. t'órv. 68. .f.) Ha a hitelező a társasági tag örökösének magánvagyonára sikertelenül vezetett végrehajtást: adósának a társasági tag után eső örökségi jutalékából leendő kiclégittctése céljából a társaság feloszlását is követelheti. {7J2,'v. T88Ó. számú curiai határozatból. Kcresk. töri'. 101. .§.) Lát után bizonyos időre fizetendő kereskedelmi ut ilványok a »láttam« feljegyzése végett bcmittatandók. (ójolv. 1886. számú curiai határozatból. Keresk. törv. 2Qr. és köv. A vétel létrejöttnek nem tekintetett oly esetben, midőn cladá a megrendeltnél nagyobb mennyiségű árút rumot) küldött s abból a valóban megrendelt kisebb mennyiség nem volt elkülöníthető. (675lv. 1886. ss. curiai határozatból) Piaczi árat tanuk is bizonyíthatnak. Piaczi árnak amaz átlagos ár tekintendő, mely valamely helyen és időben jelentékeny kínálat és kereslet befolyása alatt képződik. (485/v. 1886. számú curiai határozatból 1 Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök : Unger József e., ipolysághi tszék, bej. márc. 17, félsz, ápr. 4, csb. Retel Jenő, tmg. dr. Goldstücker Márk. — Friedmann Jakab e., budapesti ker. és váltótszék, bej. márc. 15, lelsz. márc. 30, csb. Antos Károly, tmg. dr. Münnich Aurél. — Fázy János e., lugosi trvszék, bej. márc. 16, félsz. márc. 28. csb. Dogariu Tamás, tmg. Martineszku György — Steh mann Gyula e., temesvári trvszék, bej. márc. 7, félsz. márc. 21, csb. Virter Antal, tmg. dr. Baksa Lajos. — Czuczv János és neje lírokesch Franeziska e., b.-gyarmati tszék, bej. márc. 21, félsz. apr. 18, csb. Kacskovics Jenő, tmg. Paczolay Gusztáv. — Reiszuer Rachel e.. pozsonyi tszék, bej. márc. 18, félsz. márc. 30, c^b. dr. Wida Géza, tmg. dr. Lichtenstein Samu. — Müller Fdnuind e„ zalaegerszegi tszék, bej. apr. 5, félsz. máj. 3, csb. Nagy Géza, tmg. Weisz Izidor. — Németh István e., eperjesi tvszék, bej. márc. 15, félsz. apr. 14, csb. dr. Grynacusz Géza! tmg. dr. Sztehló János. — Nemes Kálmrin e . zala-egerszegi tszék, bej. márc. 15, félsz. apr. 5, csb. Nagy Géza, tmg. Horváth József. — Ferenczi Samu e., bpesti keresk. és váltó tszék, bej. márc. K), félsz. apr. 2. csb. Újhelyi .Károly, tmg. dr. Hoinrich Béla. — Altenshalier János e., bpesti keresk. és váltó tszék, bej. márc. 15, félsz. márc. 30, csb. Thalabér Lajos, tmg Fenyvesi Károly. — Weiuberger Lipót e., szatmárnémeti tszék, bej. apr 2, félsz. máj. 2, csb. Kölcsey Sándor, tmg. Nagy Elek. Krausz Mór e., szatmárnémeti tszék, bej. apr. 14, félsz, május 12. csb. Kölcsey Sándor, tmg. Helmeczy József. — Nesie P. Jováll e., semendriai szerb. kir. ker. tszék, bej. febr. 15. — Eger Márk é., nyíregyházi tszék, bej. apr. 9, félsz. máj. 4, csb. Fejér Barna, tmg. dr. Ferlicska Kálmán. Pályázatok: A dicsö-szentmártoni jbságnál albirói áll. febr. 25 — A dicsó-szentmártoni jbságnál II. o s z t. jegyzői áll. febr. 25-i" Zalaegerszegi tszéknél dijas joggyakornoki áll. márc. 4-ig! Aradi tszéknél két birói áll. febr. 25-ig — Pestvidéki tszéknél díjas jog gyakornoki áll. -- Csíkszeredai kir. ügyészségnél ügyészi áll. febr. 26-ig. — Pozsonyi tszéknél II. oszt. jegyzői áll. febr 27-ig Besztercei tszéknél b i r ó i áll. febr. 2-1. — Szilágy-somlyói jbságnál a 1birói áll. febr. 28-ig. Újvidéki jbságnál dijas joggyakornoki áll. márc. 14-ig. Nyomatott .1 oPesti köny vnyonula-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. szám.)