A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887 / 8. szám - Van-e folytatólagos biztosítási végrehajtásnak helye? - A köztörvényhatósági törvény magyarázatához. Nyilt kérdés.
30 A J OG. ruházta át és pedig ugy, hogy a hivatkozott szerződés harmadik pontja rendelkezéséhez képest annál az általa fizetendő vételárból a felperesi követelésnek kielégítését utalványozta, az ilykép j utalványozott követelésnek kielégítését szerződésileg magára vállalta s ennek folytán felpereseknek 1878 — 79. évi kamatot le is fizette, felperesek pedig azt tőle hallgatva, beismerésük szerint fentartás nélkül felvették; ebből folyólag tehát felperesek alperes ellen, ki ínég 1878. aug. 14-én megszűnt a jelzálogilag terhelt ingatlanok birtokosa lenni, a fenforgó 1884. szept. 15-én indított személyes keresetet nem érvényesíthetik. Minthogy azon körülmény, melynek létezését feltételezve felperesek az idézett bajor hypotheka törvény szerint alperes ellen kivételesen érvényesíthetnének személyes keresetet, a kereset indításakor már fenn nem forgott, egyébként pedig alperes felpereseknek vételi árból követelésüknek az eladó részéről történt utalvá- j nyozása és ezen utalványozásnak alperes által történt elfogadása folytán személyes adósukká nem vált, mivel felperesek ezen utalványozáshoz való hozzájárulásukat alperes tagadása ellenében be nem próbálták és igy eltekintve a bajor hypotheka-törvény 56. §-a rendelkezésétől az általános jogi elvek szerint a C. alatti szerződésbeli nem teljes utalványozás alapján, csak az utalványozó eladó és az utalványozott vevő alperes közt keletkezett jogviszony s ezen hozzájárulásuk nélkül létrejött jogviszonyból kifolyólag felpereseknek személyes adósává nem vált. Azt vitatják ugyan felperesek, hogy az eladó és alperes i vevő közötti utalványozást az által tényleg elfogadták, mivel az alperes által kereseti követelésük után fizetett kamatokat felvették. De ezen kamatfelvételből az utalványozásnak felperesek részérőli elfogadására és ahoz való hozzájárulásukra még jogilag következtetés nem vonható: mivel az utalványozáshoz a hitelezőnek hozzájárulása által az utalványozó előbbi adós helyett az utalvánvozott fogadtatván el a hitelező által személves adósként, pusztán azon körülmény, hogy felperesek az alperes által lefizetett kamatokat felvették, arra nem magyaráztatott, hogy ők az utalványozáshoz hozzájárulva az eladó személyes adósukat személyes tartozásuk terhe alól kibocsátották és hogy személyes adósuknak alperest fogadták volna el. Egyébként, ha feltételezhető lenne, hogy a kamatfizetés elfogadása által felperesek az utalványozáshoz hozzájárultaknak | tekintethetnének, miután felperesek részéről a későbbi vevő | S. Frigyes által fizetett kamatokat szintén felvették, felperesek az alperes és S. Frigyes közötti utalványozáshoz is hozzájárulóknak 1 lennének tekintendők és igy ez esetben is megszűnt volna alperes felpereseknek személyes adósa lenni. Ezeknél fogva felpereseket keresetükkel annyival is inkább elmozdítani kellett, mivel a perben és felebbezésükben vitatott azon állításuk, mintha alperes az ő kárukkal gazdagodnék, meg ! van cáfolva a 4 •/. alatti alperes és S. Frigyes közt létrejött 1 szerződéssel, mely szerint alperes az átruházott ingatlanok fejében fizetendő vételárból a jelzálogilag bekebelezett követeié- j seknek és ezek közt felperesek követelésének kielégítését is utalványozta, stb. (1887. január 19. 5,012. sz.) Közforgalom tárgyát nem maguk az izraelita templom ima- | székei, hanem az azok használatához való jog képezvén, az arra i vonatkozó zálogjog megszerzésének módja nem a székeknek testi j átadásában áll. Megszereztelek teljes jogliatálylyal arra a zálogjog az által, ha az esryszerüen okiratban leköttetik és e fölött még az imaszékekröl a hitközségnél vezetett törzskönyvben is kitüntetve lett. A in. kir. Curia: A másodbiróság végzése felfolyamodás által megtámadott részében megváltoztattatik s az elsőbiróság végzése hagyatik helyben, stb. Indokok : Közforgalom tárgyát nem maguk az izraelita templom imaszékei, hanem az azok használatához való jog képezvén, az arra vonatkozó zálogjog megszerzésének módja nem a székek testi átadásában áll. Következőleg az által, hogy végrehajtást szenvedett a kérdésben forgó imaházi székek használati j jogát felfohamodó javára közjegyzői okiratba foglalt szerződéssel biztosítékul adta, felfolyamodó ezt elfogadta és az ekként megkötött zálogszerződés a székek használatát ellenőrző egyházközségi hatóságnak be is jelentetett ; a zálogszerződés teljesedésbe ment, a nélkül, hogy ehez a székek testi átadása szükséges lett volna. Felfolyamodó e szerint a használati jog pénzértékére a zálogjogot H. Fánit megelőzőleg tényleg is megszerezvén: elsőbbsége a székek használati jogának árverezésen befolyt vételárára az elsőbiróság végzése értelmében megállapítandó volt és pedig annyival inkább, mert a felfolyamodó igényének alapját képező szerződés valódiságát végrehajtató kétségbe nem vonta és mert azon érvelése, hogy a szerződési zálogjog a birói zálogjoggal szemben joghatályba! nem bír, törvényen nem alapszik. (1887. január hó 28. 7,250. sz.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A váltó szövegében nyomatott szokásos ..saját rend elet"-re kifejezés, törvény szerint elegendöleg Jelzi a rendelvényes szemé lyét és nem szükséges okvetlenül a személyt jelző ragszólagot (rendelet-emre i kitenni. (1876: XXVII. t.-c. 3. §. 3. p.) A pécsi kir. törvényszék: Fürst Győző ügyvéd által képviselt W. G. felperesnek dr. Feszti György ügyvéd által képviselt B. .Mari és B. Jozefin alperesek ellen 17 frt 50 kr. és járulékai iránti perében következőleg itélt : Az 1885. október 24-én 8,7-19. sz. a. kelt sommás végzés hatályának fentartása mellett tartoznak alperesek a Pécsett 1885. január 1-én 17 frt 50 krról kiállított váltó alapján, mint elfogadók a kereseti 17 frt 50 kr. váltóösszegei- megfizetni, stb. Indokok: Mindenekelőtt megjegyeztetik, hogy B. íozefiunek a 8,739. sz. a. végzés mai napig sem lévén kézbesítve, a kifogások általa benyújtottaknak nem vétethetnek. B. Mari ellenében a sommás végzés joghatályában fentartandó volt, mert aláírásának tagadott valódiságát a szakértők egybehangzólag valódinak jelentették ki s az esküt is csak arra ajánlkozott letenni, hogy a váltót nem mint váltót irta alá; intentiója pedig a váltó elbírálásánál figyelembe nem jöhet. A váltó kellékei ellen emelt kifogások figyelembe nem vétethetnek ; mert ezen kifogások is a helytelen helyesírásra, de nem a váltó lényegére tétettek. Felperes a váltó tulajdonosa, mint [ilyen perelni jogositva volt, stb. A budapesti kir. ítélő tábla (1886. június l. 1,741. sz. a.): Az elsőbiróság Ítélete az azt megelőzött egész eljárással együtt a váltóeljárás 37. §-a alapján, a váltóbirói hatáskör hiánya miatt hivatalból megsemmisíttetik és a kir. törvényszék utasittatik, hogy a keresetlevelet felperesnek adja vissza, stb. Mert a kereset alapját képező okiratban a rendelvényes megnevezésére használt »saját vagy rendelet« kifejezés, személymegnevezést nem képez és nélkülözvén a személyragot, meg nem határozható, hogy az a kibocsátóra vonatkozik ; minélfogva a kérdéses kifejezés határozottan és azon személynek, kinek részére vagy rendeletére a fizetés teljesítendő, minden kétséget kizárólag megállapítására nem alkalmas; ennek következtében az A. alatti okirat nélkülözi a váltónak az 1876 : XXVII. t.-c. 3. §. 3. pontjában előirt lényeges kellékét, mert továbbá az ily okiratokból az 1876 : XXVII. t.-c. 6. §-a szerint váltójogi kötelezettség nem származván, az arra alapított váltókereset, mint váltói ügyiratra nem tartozó a váltótorvény 4. §-ához képest hivatalból már az első bíróság által lett volna visszautasítandó ; mert végre a kir. törvényszék az által, hogy ezen perre váltóbirói hatáskörét megállapította, a váltóeljárás 37. §-a szerint semmiséget maga után vonó s hivatalból figyelembe veendő eljárási hibát követett el, stb. A m. kir. Curia (1887. február 1. 852. sz. a.): A budapesti kir. ítélő tábla végzése megváltoztattatik és a váltóbirói hatáskör megállapittatván, a másodbiróság a per érdemleges felülvizs°-álására utasittatik ; mert a váltóban a kibocsátón és elfogadókon kivül más személy megnevezve nem lévén, arra nézve kétség fenn nem foroghat, hogy a »saját« szó a kibocsátóra vonatkozik ; az pedig, hogy a rendelet szónál a rag ki nem tétetett, a saját szó értelmére befolyással nincsen ; inert e szerint a beperesitett váltó minden Iénveges kellékkel el lévén látva, az első bírósági ítélet és az egész perbeli eljárás nem volt a váltóbirói hatáskör hiánya miatt meo-semisithető, stb. Ha a felperességi jog a váltóból magából ki nem tűnik, nem a sommás kereset elutasításának, hanem pótlás végett visszaadásának van helye. - Ha pedig a kibocsátói aláírás aggályosnak látszik, szintén nem elutasításnak, hanem tárgyalás kitüzé-iének van helye. A rimaszombati kir. törvényszék, mint váltóbirósáff (1886. március 19. 1,045. sz.): Szepessy Károly ügyvéd által kép-