A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 7. szám - A törvénykezési szünet kérdése a budapesti ügyvédi kamarában

26 tulajdonosának annálkevésbé tekinthető, mert a kérdéses hajómalom a foglalás alkalmával a végrehajtást szenvedett birtokában lévén, felperes azt is tartozott volna bizonyítani, hogy a kérdéses malom mi címen maradt az árverés után is a végrehajtást szenvedett birtokában, elsőrendű felperes pedig azt nem bizonyította, ennélfogva az eljáró bíróság ítéletét a hajómalomra nézve megváltoztatni s elsőrendű felperest keresetével elutasítani kellett. (188G. április 12-én, 53,410. sz.) A ni. kir. Curia: A másodbiróság ítélete a hajómalmot illető felebbezett részében vonatkozó indokolásánál fogva helyben, egyébiránt pedig érintetlenül hagvatik. (1886. decemher 29-én, 7,294. sz.) Az exc >ptio plnrinm cnucubentium bizonyítása megengedendő. A VIII—X. ker. kir. járásbíróság D. Borbála felperesnek, Hets Ödön ügyvéd által képviselt Sz. Oszkár alperes ellen apaság elismerése és gyermektartás iránt indított perében következőleg ítélt: Felperes keresetével elntasittatik, stb. Indokok: A mai tárgyaláson felperes maga beismerte, hogy 1883. évi október havában, tehát oly időben, a melytől számítva gyermeke születéséig nem telt el több mint 10 hó s kevesebb mint 6 hó, nemcsak alperessel, hanem H. Henrikkel is közösült nemileg. Ily körülmények között nem állapitható meg azon vélelem, hogy a gvermek atvja felperes. Ugyanazért, stb. (1885. aug. 8. 8,735.) A budapesti kir. itélő tábla : A/, elsöbiróság ítélete megváltoztatik és alperes a felperes által 1884. július 2ű-én szült és Anna Erzsébet névre keresztelt törvénytelen gyermek természetes atyjául vélelmeztetik és ebből folyólag tartozik felperes kezéhez a gyermek tartására havonkint 5 frtot fizetni, stb. Indokok: A jelen apaság és gyermektartás iránt indított perben döntő ténykörülményt képez azon kérdés megoldása, vájjon alperes a felperes nővel az ettől származott és fenn megnevezett törvénytelen gyermek születését megelőző 6 és 10 hónapi időszakon belül nemileg közösült-e vagy sem. Miután azonban alperes a tárgyalás során határozottan és világosan beismerte azt, hogy felperesnővel 1883. évi november és december havaiban több izben nemileg közösült, a mely javak a törvénytelen gyermek fogamzására nézve a természet törvényei szerint válságos időszakba beleesnek; alperes azon kifogását, hogy felperes ezen időben másokkal is nemileg közösült, ennek tagadásával szemben figyelembe venni nem lehetett; ennélfogva alperes saját beismerése alapján a törvénytelen gyermek természetes apjának vélelmezendő volt, stb. (1886. április' 20. 7,833. sz. a.) A m. kir. Curia : A budapesti kir. itélő tábla ítélete megváltoztattatik és az elsöbiróság Ítélete hagvatik helyben, stb.; mert felperes 1885. évi aug. 8-án megtartott tárgyalásnál személyesen megjelenvén, alperes azon állítását, hogy a szülést megelőző hat és 10 hónap közötti időben másokkal nemileg közösült, határozottan beismerte; azon egyént is, a kivel e viszonya volt, megnevezte és beismerését sajátkezüleg aláírásával is megerősítette; ily körülmények között a perbe vont alperest természetes apának kimondani és ebből folyólag gyermektartásra kötelezni nem lehetett. (1886. nov. 25. 4,141. sz. a.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A felszámolás alkalmával kifogásolt követelés érvényesítése iránt indított perek a csődtörvény 145. §. értelmében a kereskedelmi eljárás szabályai szerint tárgyalandók ugyan, de ezen intézkedéssel csakis az eljárás módja lett megállapítva, magának a követelésnek anyagi törvény szempontjából való elbírálásánál azonban a követelés minőségéhez képest az illető anyagi törvény intézkedése irányadó. A budapesti kir. ítélő tábla: A kir. ítélő tábla az elsőbirósáo- ítéletét megváltoztatja, felperesnek Pozsonyban 1880. évi január"24-én kelt, 1880. évi" június 1-én lejárt 1,000 frtról szóló "közadós N. S. által elfogadott váltón alapuló 1,000 frt tőke s ez után 1880. évi július 1-től számított 6% kamat követelését N. S. csődtömege irányában valódinak kimondja. Indokok: A tömeggondnok, vagy a hitelezők által a felszámolás alkalmával kifogásolt követelés érvényesítése iránt indított perek a csődtörvény 145. §-a értelmében a kereskedelmi el] járás szabályai szerint tárgyalandók ugyan, de ezen intézkedéssel, j mint ez az idézett törvényszakaszból kétségtelen, csak az eljárás módja lett megállapítva, magának a követelésnek anyagi törvény szempontjából való elbírálásánál azonban a követelés minőségéhez képest az illető anyagi törvény intézkedése irányadó. Miből köj vetkezik, hogy a kereset alapjául vett, minden törvényes kellékkel ' ellátott, el nem évült A) alatti váltón alapuló követelés elbírálásánál a prts 170. §-a alkalmazást nem nyerhet, hanem arra nézve, hogy a követelés valótlan, vagy fenn nem áll, a bizonyítás kifogásoló alpereseket terhelte. De alperesek ezt bizonyítani meg sem kisérlették. Ugyanazért a kereseti követelést a csődtömeg irányában valódinak kel: lett ítélni. Nem lehetett helyt adni az eljárás felfüggesztése iránt előterjesztett kérelmének, mert felperes tagadása ellenében nem bizonyították alperesek, hogy a kereseti követelés tekintetében felperes ellen a bűnvizsgálat elrendeltetett volna s igy ezen perí beli eljárás felfüggesztésére alapot nem szolgáltattak. A in. kir. Curia: A kir. itélő tábla ítélete annak indokaii ból helybenhagyatik. (1886. december 7. 720/886.) Bűn-ügy ékben. Azon körül meny, hogy nem egy bizonyos ember, vasryis nem azon ember sértetett meg, a kit a tettes sérteni akart, hanem hogy az ennek szánt, tehát szándékos ütés más egyéat talált és sértett meg, nem szünteti meg a cselekménynek sem büntetendő voltát, sem szándékosságát. Aberratio ictus. A in. kir. Curia: Tekintve, hogy vádlott a v izsgálat és végtárgyalás során kiderített és általa is beismert tényállás szerint kapával felfegyverkezve H. Juon házába rohant és dacára, hogy ez által békitőleg hazamenetelre felhivatott, ennek szavára nem hajolt, hanem ellenséges indulattal kapáját felemelve, az ott levő ; E. János felé bántalmazó szándékkal közeledett, hogy azt megüsse s a mint igy kapájával lecsapott, az ütés nem E. Jánost, hanem a bozzá közelebb álló H. juont lábán találta s ez által az orvosszakértői lelet szerint 20 napnál tovább tartó gyugvulást igénylő sértést ejtett; tekintve, hogy azon körülmény, hogy a sértés más személv ellen volt irányozva, mint a mely személy tényleg megsértetett s illetőleg, hogy a felemelt kapával való megütéssel más egyén szándékoltatott megsértetni, mint a kit a tettes által mozgásba hozott sérelmező hatás valósággal talált és sérelmezett, a cselekménynek sem büntetendő voltát, sem szándékosságát nem szünteti meg; tekintve, hogy a btk. 301. §-a szerint minden oly cselekmény, mely másnak szándékosan testi sértést okoz, ezen sértés minősége, illetőleg az által okozott egészségháboiitás tartama j szerint a testi sértés bűntettét, illetőleg vétségét képezi; tekintve, hogy a törvény ezen általános rendelkezése által nem egy bizonyos ember, hanem általán ember, vagy minden ember épsége oltalmaztatik másnak tettleges bántalmazása ellen és ez okból azon körülmény, hogy nem egy bizonyos ember, vagyis nem azon ember sértetett meg, a kit a tettes sérteni akart, hanem hogy'az ennek szánt, tehát szándékos ütés más egyént talált és sértett meg, teljesen lényegtelen, vádlott cselekménye nem a kir. itélő tábla által minősített s a btk. 310. §-ába ütköző vétkes gondatlanság által okozott súlyos testi sértés vétségét, hanem az elsőfokú bíróság által a btk. 30l. §-a alá vont s a 302. §. szerint minősülő és büntetendő súlyos testi sértés bűntettét képezi stb (1886. évi 4,642. sz.) A közhivatalnok nem köteles felsöbbségének törvénybe ütköző parancsait teljesíteni; de ha teljesiti és jóhiszemüleg járt el, nem büntethető. Személyes szabadság megsértése pénzügyőrök által. (B T. K. 139. §-',) A miskolci kir. törvényszék: R.... Gyula és ]... Lajos volt pénzügyőrök a terhükre rótt személyes szabadság megsértése vétségének vádja alól felmentetnek. Ellenben St István jelenleg pénzügyőr, a G... András sérelmére elkövetett s a I B. T. K. 193. §-ába ütköző személyes szabadság megsértésének vétségében vétkesnek mondatik, s ezért ugyanő jelen Ítéletet jogerőre emelkedésétől számítva a B. T. K. 193. és 202. §- aialapján egy havi fogházra s ennek kitöltése után egy évi hivatalvesztésre ítéltetik. Indokok: A bizonyítási eljárás adatai szerint MezőKeresztesen 1883. évi november hó 6-án reggel G... András ottani lakos a lakásáról feleségével együtt a heti vásárra indult i káposztavásárlás végett, vállán három egymásba rakott üres zsák