A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 7. szám - A törvénykezési szünet kérdése a budapesti ügyvédi kamarában

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melleklet a »Jog« 7. számához. Budapest, 1887. február 13-án. Köztörvényi ügyekben. A törvényes örökösödésre vonatkozó kereOietöségi josr meg­állapítandó, habár a családi értesítő az örökhagyóvali vérségi összeköttetés kitüntetésére nem mutattatott fel, midőn ezen vér­ségi kaycsolal tagadásba nem vétetett. Rózsahegyi törvényszék Gyurcsák János ügyvéd által képviselt Sz. szül. Ir. Verounak, Hulla Péter képviselte Fr. |ózsef ellen, a néhai Fr. szül. Tr. Helén hagyatékához tartozó ingatlanok fele részére a törvényes örökösödés megállapítása iránt 1881. évi szept. hóban indított perében 1884. évi dec. 6-án 1,946. sz. a. Ítéletével felperest keresetével elutasította, a perköltségek kölcsö­nös megszüntetésével; "tekintve, hogy felperes az örökhagyóhozi vérségi össze­köttetését családi értesítővel nem igazolta, mert ennek igazolására nem elegendő a hagyatéki iratokra való hivatkozás, jelen esetben annál kevésbé, a mennyiben a szükségelt »családi értesitő« ugyanott sem fordul elő; és mert különben is az örökösödési perben felperesek örökösödési joga akkor is kimutatandó, ha al­peres azt tagadásba nem veszi; ••tekintve továbbá, hogy felperes a hagyatéki ingatlanokra vonatkozó hiteles telekk. kivonatot a per folyama alatt fel nem mutatta: ugyanazért felperes már ez oknál fogva is keresetével elutasítandó; de azzal különösen azért kellett elutasítani, mert ugy a hagyatéki iratok, mint maga a felperes beismeréséből az tűnik ki, hogy az örökhagyó után a perben álló feleken s a hagyatékra igényt nem tartó Tr. István és János örökösökön kívül még Tr. Róza és Mária hasonérdekü s a jelen perben nem álló örökösök is maradtak. Minthogy pedig ezeknek egyenes leszár­mazó utódok nélküli elhalálozása be nem bizonyittatott, de nem is állíttatott; s minthogy az örökösödési kérdések az összes közvetlen mult érdekelt örökösök meghallgatása nélkül el nem bírálhatók : mindezeknél fogva felperes keresetének, dacára, hogy alperes a felperes válaszirata állítására nem is felelt, helyt adni nem lehetett. A budapesti kir. itélö tábla: 1886. febr. 9. 23,153. a az elsöbirósági ítéletet indokaiból helybenhagyta. A kir. Ciiría : Mindkét alsó bírósági Ítéletnek megváltoz­tatásával, felperesnek kereshetőségi joga megállapíttatik és az elsöbiróság további érdemleges eljárásra utasittatik. Indokolás: Felperesnek kereshetőségi joga megállapí­tandó, mivel alperes a felperesnek az örökhagyóval való vérségi összeköttetést nem tagadta s így a családi értesítőnek felmutatása jelen perben nem mutatkozik szükségesnek; és miután felperes keresetlevelében határozottan azt is kijelentette, hogy a trsztenai 452. sz. telekjkönyvhen foglalt ingatlanoknak fele része örök­hagyó Tr. Ilona nevére van irva és felperes ezen fele résznek csak felét követeli, a másik fele részt pedig, mely Tr. Máté tör­vényes örököseit illeti, keresete tárgyául nem tette ; miután továbbá Tr. Máténak örökösei közül csak István s János mondottak le igényeikről: nem forog fenn szükség, hogy a le nem mondó Mária és Róza jelen perbe vonattassanak ; mert illetőségük felperes által nem követeltetik. »Mi már a telekjkönyvnek hiteles másolata fel­mutatását illeti, jogában áll az elsőbiróságnak az 1881: L1X. t.-c. 17. §-nak útmutatása szerint eljárni és felperest a telekk. hiteles másolatnak bemutatására figyelmeztetni s általában az ügynek tisz­tába hozatalát eszközölni. (1886. dec. 9. 5,142. sz. a.) A házasság erkölcsi és társadalmi Jellegénél fogva a házas­-jiír köz\etitése fejében igért díj per utján nem követelhető* A szakolczai kir. járósbiróság : Ha alperes leteszi a főesküt arra, hogy nem ajánlott fel alperesnek 200 frtot a K. Zsófiával kötendő házassága körüli közbenjárása s fáradságaért, ez esetben felperes keresetével elutasittatik; ellenkező esetben köteles felperesnek a kereseti 200 frt tökét, ennek a kereset beadása, vagyis 1885. évi szeptember hó 24-től számitandó 6% kamatait megfizetni. Indokok : Felperes keresetében azt adja elő, hogv alpe­res felperes közbenjárása útján esküdött meg K. Zsófiával s hogy alperes felperesnek 200 frtot ajánlott fel fáradozásai s közben­járásáért, ha alperesnek sikerülend K. Zsófiával házasságra lépni, mely házasság később meg is történt. Alperes ez ellenében be­ismeri, hogy felperes közbenjárása folytán ismerkedett meg K. Zsófiával, kivel később házasságra is lépett; beismerte, hogy fel­peres ez ügyben fáradozott, tagadja azonban, hogy azért felperes­nek valamit felajánlott volna s állítja, hogy ilynemű szerződések tiltott szerződések közé tartozván, ezekből követelések per útján nem érvényesíthetők. Minthogy azonban az ily szerződések köté­sét törvényeink nem tiltják s a jelen per elbírálásánál döntő körülmény, vájjon alperes a kereseti összeget felperesnek fárado­zása s közbenjárásáért felajánlotta e, annálfogva a szabályszerűen kínált s elfogadott főesküt alperesnek oda ítélni s az ügy érdemét ezen főeskütől függővé tenni kellett. (1885. október 22-én 2,249. sz.) A budapesti kir. itélö tábla : A szakolczai kir. járásbíró­ságnak fentebbi keletű és számú ítélete megváltoztatik,. felperes keresetétől elmozdittatik. Indokok : Kérdéses jogügylet nem tar­tozván azok közé, melyekben a törvény oltalma igénybe vehető, felperes keresetétől elmozdítandó. (1886. szept 1-én, 49,740. sz.) A magy. kir. Curia: A másodbiróság ítélete az abban felhozott indokoknál fogva és annyival is inkább helybenhagyatik, mert a házasság erkölcsi és társadalmi jellegénél fogva közvetítés tárgyául és ily közvetítésre vonatkozó kereset tárgvául nem szol­gálhat. (1886. deczember 30-án, 6,575. sz.) Hajómalomra nézve a tulajdonjog fenálló rendszabályok szerint csakis uz e malmokról vezetett jegyzőkönyvbe való bejegy­zés által szerezhető meg Az iijnmdi kir. jbiróság: Temesmegye árvapénztárának Sch. . . Erzsébet férjezett K Vendelné elleni végrehajtási ügyben 1884. évi május hó 12-én végrehajtásilag lefoglalt, a végre­hajtási jegyzőkönyvben 1. és 12. tétel alatt összeirt 3. számú hajómalom és 291. számú felülépitményi ház a foglalás alól ki­hasittatik és K János és illetve K. ... Jakab tulajdonába visszabocsáttatik. A végrehajtási jegyzőkönyvben 2—11. tétel alatt összeirt ingóságok iránti igénykeresettől felperesek elutasittatnak. Indokok: Mert felperes a 3. számú hajómalomhozi tulajdonjogát és az ugyanazonosságot E.... Zsigmond, j... .. Miklós, N... Mátyás és W... Keresztély hit alatt kihallgatott tanúkkal kellőleg beigazolta és másodrendű felperes a 291. számú felülépitményü ház iránti tulajdonjogát W... Ferenc és B.... Antal tanúkkal kellőleg beigazolta. A 2—11. tétel alatt összeirt ingóságok iránti igénykeresetétől felperesek elutasitandók voltak, mivel azokhozi tulajdonjogukat beigazolni még meg sem kisér­lették. (1885. november 3-án, 3,980. sz.) A bppsti kir. itélő tábla : Az eljáró bíróság Ítélete a végre­hajtási jegyzőkönyv 2—17. tételszámai alatt irt tárgyakra nézve, mint nem felebbezett, érintetlenül, a 12. tételszám alatti felülépit­ményre, házra és perköltségre nézve pedig az abban felhozott okokból helybenhagyatik; ellenben a végrehajtási jegyzőkönyv 1. tételszám alatt irt hajómalomra nézve az eljáró bíróság ítélete megváltoztatik és elsőrendű felperes ez iránti keresetével eluta­sittatik. Indokok: A fenálló hajómalmi rendszabályok szerint a hajómalom tulajdonosának az tekintendő, ki a hajómalmokról vezetett jegyzőkönyvbe mint ilyen bevezetve van; s minthogy elsőrendű felperes maga beismeri, hogy a hajómalmi jegyzőkönyvbe ö, mint a malom tulajdonosa bevezetve nincs, azon körülmény pedig, hogy a kérdéses hajómalmot árverésen vette, címet ad ugy felperesnek arra nézve, hogy a hajómalomnak nevére leendő átírását kérhesse, ennek megtörténtéig azonban a hajómaloni

Next

/
Thumbnails
Contents