A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 7. szám - Hogyan könnyitsünk felsőbíróságaink túlterheltségén

54 A JOG. közhitelesség mellett a közjegyző tiszteletben és közbizodalomban kellő módon részesülhetne. Mi módon kellene tehát a közjegyzőséget szervezni, hogy az csakugyan oly intézménynyé fejlődjék Magyarországon, minőt az itteni jogélet és a hazai körülmények megkívánnak ? E kérdésre következő pontokban foglalom össze véleményemet. 1. Alkalmaztassák kivétel nélkül minden járásbíróság és minden törvényszék mellé egy önálló királyi közjegyző. 2. A közjegyző az illető bíróság székhelyén saját költségére irodát tartson és saját felelősségére és költségére annyi qualifikált helyettest és segédszemélyzetet alkalmazhasson, a mennyit hatáskörébe eső ügyforgalma megkíván. 3 A közjegyző törvényileg meghatározandó óvadékot tegyen le, munkálataiért az államkincstárból semmi javadalmazásban nem részesül, kivévén oly munkálatokért járó dijakat, melyeket a kincstár részére, vagy más közérdekből teljesit. 4. A közjegyzőt minden munkálatáért az érdekelt felek által egyetemlegesen viselendő mérsékelt dij és költségtérítés illeti, ingyen munkálat teljesítésére nem kötelezhető, mert ez méltatlanság. 5. Törvényellenesség, hanyagság vagy visszaélések esetében a közjegyző és helyettese ellen a fenálló fegyelmi szabályok, esetleg büntető törvény szigorúan alkalmazandó, de viszont méltatlan megtámadások, alaptalan feljelentések ellenében szigorú visszatorlás által oltalmazandók. Ezen feltételek mellett a királyi közjegyzők munka és hatáskörébe utaltassanak : a) Bíróságok és hatóságok ' megbízásából teljesítendő munkálatok. b) Ügyfelek megbízásából felveendő jogügyletek, hitelesítések, tanúsítások. A mi a bíróságok és hatóságok megbizásából teljesítendő munkálatokat illeti, ezeknek taxatíve elősorolása és egyenkinti indokolása e rövid cikk keretében helyt nem foghat. Elvül mondatnék ki, hogy mindazon munkálatokat, melyek a bíróságok eljárásában bírói határozatot nem képeznek, hanem a határozatok hozatalához előkészítő munkálatot képeznek, a bíróságok a közhitelességgel felruházott közjegyzők által végeztessék. Nagyszámú felesleges munkától szabadulnának így meg a biróságok ; például a tanuk kihallgatása, szemle, nagyobb ingatlanok árverése, a vételárak minden esetben való fel osztása, csődvagyon leltározása és árverése, a csődhitelezőkkel való egyezségi és felszámolási tárgyalások, végrendeletek kihirdetése, hagyatéki tárgyalások és több eféle munkálatok átruházása által. Természetesen ide nem sorolhatók a peres ügyekben hozott Ítéletek végrehajtása körüli foglalások, ingók és kisebb 2,000 frton alóli ingatlanok árverése, melyek a bírósági végrehajtók hatáskörébe tartozván és kisebb felelősséggel járván, a királyi közjegyzőknek nem való végrehajtási eljárást képeznek. A mi pedig az ügyfelek megbizásából teljesítendő munkálatokat illeti, a közjegyző hatáskörébe utaltassanak : <?) végrehajtható közokiratok felvétele; /;) végrendeletek felvétele; c) tanúsítványok kiállítása és hitelesítések; d) okiratok, értéknemüek őrizete; c) beadványok szerkesztése. Nem sorozható azonban a közjegyzők hatáskörébe az ügyfeleknek személyes képviselése. Az államnak közérdeke megkívánja, hogy oly jogügyletekben, melyek fontos jogkövetkezményekkel vannak kapcsolatban és közérdeket is érintenek, még az ügyfelek is közjegyzői kényszer alá utaltassanak és így a közjegyzői kényszer kimondandó volna következő esetekben és pedig : 1. Minden haláleset felvétel kivétel nélkül akár kiskorúak, akár nagykorúak az örökösök, szükségkép a közjegyzőhez utaltassék és a hagyaték tárgyalása minden hagyatékra nézve általa hivatalból megindittassélc. . 2. Házastársak és jegyesek közötti minden jogügylet, továbbá szülök és tőlük leszármazottak közt, valamint testvérek közt előforduló minden vagyonátruházási ügylet érvényesen csak királyi közjegyző előtt kötendő, mert ily ügyletek messze jövőbeli örökösödési kérdések alapját képezik. 3. Közjegyzői okirat kivántassék meg az árvapénztárakból vett kölcsönökről, a királyi kincstár irányába, ugy az állami felügyelet alatt álló közalapítványok irányában felvállalt kötelezettségekről. 4. Mondassék ki, hogy bíróságokhoz a nem peres ügyekben, valamint telekkönyvi ügyekben beadott kérvények érdemleges elintézés alá csak akkor vétethetnek, ha azok ügyvéd vagy közjegyző ellenjegyzésével vannak ellátva. A jogéletből merített gyakorlati tapasztalások alapján lehet mondani, hogy az elősorolt alapintézkedések képesek csak a közjegyzőséget a hazai intézmények között azon polcra emelni, mely azt megilleti. De nem annyira a közjegyzőség érdeke veendő itt figyelembe, nem annyira ez forog itt kérdésben, mint inkább az államnak magasabb érdeke, a jogélet rendszeres fejlesztése, a honpolgárok jogbiztossága, a közhitel megszilárdítása. Ezen országos főcélok mellett a közjegyzőség csak eszközül tekintendő. Kétségtelen azonban, hogy ezen eszköz, ezen intézmény a fentebbi pontokban vázolt szervezés mellett a hazai jogélet felvirágzására mélyreható befolyást gyakorolna, a jogügyleteket nagy sokaságú zavarokból kibontakoztatná. Mindezekből pedig következik, hogy a közjegyzőségre vonatkozó összes törvényeknek revisiója és a fentebb vázolt alapon való megújítása szükséges, sőt nem is nagyon meszszire halasztható. Az ügyvédi rendtartásról szóló, dr. D e 11 'A d a m i ur tollából eredő törvényjavaslat nem bír kilátással arra, hogy a jelen országgyűlési ülésszak alatt a törvényelőkészítő számos reíortán keresztül menjen és törvényerőre emelkedjék. Ez okból nem is szándékozik az igazságügyér azt a jelen ülésszak alatt a képviselőház elé terjeszteni. De maga a miniszter is meg van győződve arról, hogy a jelen állapot tarthatatlan és hogy az ügyvédsé» legégetőbb bajain mielőbb segíteni kell. Ezt egy novella beterjesztésével kívánja elérni, mely már legközelebb a képviselőház elé terjesztve és még a jelen ülésszak alatt törvényerőre emelhető lesz. Uj tanúbizonyságot tesz ez arról, hogy i^azsá"-ügyérünk nemcsak a birói, hanem az ügyvédi kar sorsán is lendíteni és sok év vétkes mulasztását legalább részben javítani törekszik. Uj curiai birák. Nulla dies sine linea. A birói kar reorganisatiója serényen halad és a kinevezések — egy-két kivételtől eltekintve — közmegelégedést szülnek. Ujabban P o p o v i c s Jenő és Sántha Gábor táblai birák lettek curiai bíráknak kijelölve ; P a i z s Andor curiai biró pedig tanácselnökké a kir. táblán előléptetve. Kossal ko curiai biró nyugdíjazás iránti kérvénye már be van terjesztve. \ Hogyan könnyitsünk felsőbíróságaink túlterheltségén. >< I. Az igazságszolgáltatás menetének lassúsága és szervezetének hiányossága miatt méltán emelt panaszok már nem új, de ré°i keletűek lévén, sokat beszéltek, irtak és tettek is a hivatottak az igazságügy bajai orvoslása és lehető megszüntetése iránt. Ezen cél elérése végett hozatott meg az 1881. évi LIX. t.-cikkben foglalt perrendtartási novella, majd a felebbezések korlátozására szánt 1883. évi VI. és a törvényszünetet tárgyazó 1883 : XXXIII. törvénycikk.