A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 52. szám - Az 1885-iki orsz. ügyvédértekezlet felirata a képviselőházhoz. 4. r.

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 52. számához. Budapest, 1886. december 26-án. A kir. Curia döntvényei. (Polgári ügyekben.) 3f>. szám. Lékeire a zálogválfási jognak a telekk. rend. JJ. ,\'-a f ) pontjában előirt eljárás szerint eszközölt feljegyzését azon alapon, hogy a feljegyzéssel terhelt jószág nem zálogtárgy, hogy az inseriptib erre ki nem terjed és igy a jeljelentés tévesen eszközöltetett, a zálogváltási pert megelőzőleg külön érvénytelenítési, illetve törlési keresettel megtámadni és a jel jegyzés törlését kieszközölni. (j,7Q2. P. 1886. számhoz.) Határozat: A zálogváltási jognak feljegyzését azon alapon, hogy a feljegyzéssel terhelt jószág nem zálogtárgy, illetőleg ho#y az inseriptió arra ki nem terjed, a zálográltási pert megelőzőleg érvénytelenség miatt törlési keresettel megtámadni nem lehet. Azonban annak birói kimondását, hogy a zálogvisszaváltási jog telekkönyvi feljegyzésével terhelt irgatlan nem képez zálngtárgyat, illetőleg hogy azon ingatlanra az inseriptio ki nem terjed, a zálogváltó per megindítása előtt is bármikor lehet az ille. tékes birtokbiróságnál önálló keresettel szorgalmazni. Ha a birtokbiróság a kereseti kérelemnek helyt ád, ennek folyományaként alperest a feljegyzés törlésének tűrésére is kötelezheti, s jogerős Ítélet alapján a végrehajtás elrendelhető. Indokok. A telekkönyvi rendelet 148. g-a tüzetesen meghatározza azon esetet, melyben a telekkönyvi bejegyzés által sértett fél az előbbi fél nyilvánkönyvi állapot helyreállítását törlési perrel kieszközölheti. Ezen eset a bejegyzés érvénytelensége ; a törlési per alapját tehát valamely érvénytelenségi oknak létesítése képezi; ily érvénytelenségi okot azonban az, hogy a zálogváltási jognak feljegyzésével terhelt jószág nem zálogtárgy, illetőleg hogy arra az inseriptio ki nem terjed, nem alkothat; mert a zálogváltási jog feljegyzését a telekkönyvi hatóság a felek meghallgatása után rendeli el, az tehát mindig érvényes és jogerőre emelkedett birói határozaton alapszik. Ezekhez képest nem lehet helyt adni oly törlési keresetnek, mely a zálogváltási jognak törlését azon az alapon szorgalmazza, mivel a feljegyzéssel terhelt jószág nem zálogtárgy. Tekintve azonban, hogy a telekkönyvi hatóság a zálogváltási jog feljegyzését a telekkönyvi rendelet 25. §-nak f) pontja szerint az érdekelt felek meghallgatása után ugyan, de alakszerű per megengedése nélkül rendeli el; tekintve, hogy ezen peren kivüli eljárásban elegendő a feljegyzést kérő félnek azt egyszerűen valószínűvé tenni, hogy a feljegyzéssel terhelendő jószág zálogtárgy és azt bebizonyítania csak a zálogváltási perben válik kötelességévé; tekintve, hogy az általános jogelv szerint minden tulajdonos jogosítva van tulajdonát minden jogellenes megtámadás ellen megótalmazni, e végett jogosítva van birói segélyhez is folyamodni : nem lehet megtagadni attól, a ki ellen a zálogváltási jog feljegyzése kieszközöltetett, azon jogot, hogy megelőzve a zálogváltóper folyamatba tótelét és magára vállalva a különben ellenfelét terhelő bizonyítási kötelezettséget, azt, hogy a feljegyzéssel terhelt jószág nem zálogtárgy, az illetékes birtokbiróság előtt indítható önálló keresettel bebizonyíthassa. Annálkevésbé lehet azt megtámadni, mert valamely jogviszony létezésének vagy nem létezésének birói elismerését mindenki, a ki erre nézve jogi érdekeltségét beigazolja, önálló (praejudicialis,i keresettel szorgalmazhatja. Ily keresetnek nem állhat útjában a zálogváltási jog telekkönyvi feljegyzése sem, mert ez a telekk. rendt. 25. §. f) pontja szerint formaszerü per nélkül végzésileg rendeltetvén el, ítélt dolgot (res judicatat) arra, hogy _ a feljegyzéssel terhelt jószág valóban zálognak tárgya, nem állapithatott meg. Abból pedig, hogy a zálogvisszaváltási jog nem a felek meghallgatása nélkül (ex primo decreto) hanem tárgyalás folytán jegyeztetett fel, csak az a következtethető, hogy a szabályszerűig eszközölt feljegyzés nem lehet eredetileg érvénytelen és már ez oknál fogva sem támadható meg törlési keresettel, a telekk. rendt. 148. §. értelmében. De jogos érdek sértetnék, ha a feljegyzéssel terhelt ingatlan telekkönyvi tu ajdonosa a zálogváltó per folyamatba tételéig el| záratnék annak birói megállapithatásátó], hogy közte s a feljegyeztető közt a kérdéses jószág tekintetében a zálogviszony nem létezvén, az ő tulajdona teljes és korlátlan. Ettől elzárni őr, ki a feljegyzést megengedő végzés ellen a perújítás jogorvoslatával sem élhet, annyi volna mint őt esetleg igaztalanul és — különösen az inscriptióknál — évek hosszú során át megfosztani a rendelkezés szabadságától és vagyona elértéktelenedésének tűrésére kényszeríteni. Ezt a törvény, mely a vitatott és gyakorolt szolgalommal szemben is az actio negatoriát megengedni, nem akarhatja. Szükséges azonban, hogy az illetékes birtokbiróság előtt indítandó praejutlicialis, az actio negatoriával hasonszerü kereset határozottan és kifejezetten annak kimondására legyen irányozva, hogy a kérdéses jószág nem zálognak tárgya, hogy az inseriptio arra nem terjed ki s hogy igy a felperes tulajdonjoga teljes és korlátlan. Mert csak ily kereset fölött keletkezhetik olyan itélt dolog (res judicata), mely a kérdéses jószágra nézve a zálogváltó pernek útját elzárja. Egyébiránt a jelzett keresettel összefér azon .kérelem is, hogy alperes tartozzék a zálogvisszaváltási jog feljegyzésének törlését, mint a kimondott teljes és korlátlan tulajdonjog folyományát tűrni. Ha erre a felperes kedvező Ítéletet nyer, ennek alapján a feljegyzés torlését is végrehajtás utján kieszközölheti. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1886. évi november hó 12-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi december hó 7-én tartott teljes ülésben. Köztörvényi ügyekben. Ajándékozási igéret és ajándékozási nyilatkozat közötti különbség. Halálesetre szóló ajándékozás, alaki kellékek szempontjából csak akkor érvényes, ha az írásbeli magán végrendelet érvényességéhez szükséges kellékekkel bír. (1876 : XVI. t.-c. 33. §.) A budapesti kir. törvényszék dr. Králik Lajos ügyvéd által képviselt Zs. Pál felperesnek Szemennyei János ügyvéd által képyiselt magyar tudományos akadémia, mint néhai Zsivora György végrendeleti örököse," Zs, József engedményese alperes ellen 10,000 frt és jár. iránti perében következőleg itélt : Alperes köteles 10,000 frt tőkét . . . felperesnek megfizetni, stb. Indokok : Ingóság tulajdonjogának másra ruházása ki nem zárja annak lehetőségét, miszerint használat céljából az ingóság volt tulajdonosánál ideiglenesen meghagyassék. Önként értetődik azonban, hogy a birtoklással szemben a bizonyítás súlya a tulajdonjogot vitatót terheli. Ez eset forog fenn a jelen perben, terheli tehát a bizonvitás is felperest. S a tulajdonjog megszerzésére nézve bizonyítékul szolgál a keresetlevélhez E. alatt csatolt okirat. Ennek tartalma szerint az ajándékozó néhai Zs. György felperest két alternatíva elé állította : vagy 10,000 frt értékű ingatlan, vagy 10,000 frt készpénz képezte volna ugyanis az ajándékozás tárgyát; a készpénz használata azonban élte fogytáig az ajándékozó által saját szükségletére fentartva. Az ajándékozási szándék vita tárgyát tehát ezek szerint nem képezheti, de azt felek sem vitatták. Kérdés azonban, hogy maga az ajándékozás teljesedésbe ment-e akkor, mikor a B. alatti okirat tartalmából kitűnőié^ is a 10,000 frt készpénz felperesnek tényleg át nem adatott. Ingóság tulajdonjogának ajándékozás jogcímén, tehát visszteher nélkül megszerzéséhez is tényleges átadás szintén megkívántatik ugyan, de hogyha csak magát az átadást is ünnepélyes színezetéből kivetkőztetni nem akarjuk, el kell ismernünk, miszerint esetleg és a viszonyokhoz mérten jelképi átadás is helvt foghat. S ily eset forog fenn jelenleg is, hol a használatnak az ajándékozó részéről történt fentartása mellett a 10,000 frt átadása