A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886 / 52. szám - Az 1885-iki orsz. ügyvédértekezlet felirata a képviselőházhoz. 4. r.
206 A JOG. és azután nyomban visszaadása, az átadás oly fontos tényét az ünnepélyességnek még látszatától is megfosztotta volna. Meg kell engedni tehát jelen esetben a jelképi átadást s ez megtörtént a B. alatti okiratnak felperes részére elküldésével s annak kézhez vételével, a vagylagos ajánlat elfogadását pedig a per folyamatba tétele indokolván, az ajándékozás teljesültnek veendő és ez alapon alperes marasztalandó volt, stb. A budapesti kir. itélő tábla (1886. márczius 12. 3,007. sz.) az első bíróság Ítélete megváltoztattatik, felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokolás. Néhai Zs. Györgynek a B. alattiban foglalt nyilatkozata, mely szerint felperes jövőjéről gondoskodni kívánt azáltal, hogy részére vagy 10,000 frt készpénzt biztosítani, vagy hasonértékü birtokot számára adni készült, ajándékozást még azon esetre sem képez, ha — miként valószínű — felperes ezen ígéretet el is fogadta, mert azon jogalkotta tény, mely a B. alatti levél által kilátásba helyeztetett, a perben kifejtettek szerint, be nem következett és felperes néhai Zs. György jóakaratát tanúsító ezen levelén kívül egyébre nem hivatkozhatik. A B. alatti egész tartalma szerint az esetre, ha az abban foglalt igéret, felperes álláspontja szerint, csak a 10,000 forintnyi készpénzre szorittatik, még az esetben, ha ajándékozási nyilatkozatnak tekintetik és csak halál esetére szóló ajándékozásnak lenne elfogadható s mint ilyen vagy végrendeletben való megújítást, vagy az 1876. évi XVI. t.-c. 33. §-ában felállított kellékek megtartását igényelte volna. Felperes tehát sem élők közti, sem halál esetére szóló ajándékozást nem igazolván, keresetével feltétlenül elutasítandó volt, stb. A m. kir. Curia (1886. dec. 9. 3,326 sz.): A másodbiráság Ítélete helybeuhagyatik, stb. Okok : Felperes azon kereseti állítását, hogy Zs. György életében az ő (felperes) részére 10,000 frtot ajándékozott volna, alperes tagadásával szemben elfogadhatólag nem bizonyittatott be, mert felperes a szóban forgó ajándékozási ügylet létrejöttének igazolásira ögyól> cvdatT>t-, mint a R al^rrl tfjvél. liem Vmzott, már pedig ez a levél tartalma által, ha az nem az egyes szavakból, hanem azok egymást kiegészítő összefüggéséből nyer értelmezést, csak az állapitható meg, hogy néhai Zs. Györgynek szándékában volt, hogy felperesnek a kereseti összeggel felérő ajándékozást tesz; a tekintetben azonban, hogy ezen jövőben teljesítendő ajándékozásra vonatkozólag felperes és néhai Zs. György közt a végmegállapodás valóban létre jött volna, az érintett levél nemcsak mitsem tartalmaz, de annak ezen végpontjából : »várom elhatározásodat^ az ellenkezőre vonható következtetés ; mert felperes kereseti állítása támogatására a válaszirat során Zs. Róbert grófra mint tanura is hivatkozott, de a becsatolt kérdő pontokból kitetszőleg a most nevezett tanú oly körülményekre hivatott fel, melyekről ha tanúságot tenne is, mint nem lényegesek s különben is mint magában álló vallomás, az ügy eldöntésére befolyással nem bírhatna, minélfogva annak kihallgatása, mint céltalan, az alsóbb fokú bíróságok által helyesen lett mellőzve. Minthogy tehát ezek szerint néhai Zs. Györgynek a B. alatti levélben tett ajándékozási igéretét olyannak, mely jogi hatálylyal birna, bíróilag tekinteni nem lehetett, felperes erre alapított keresetével, a másodbiróság által helyesen lett elutasítva, stb. A. telekkönyvi kérvényi ügyek felszerelésük alapján helytadólasr vagy elutasitólag levén eliutézendök, a telekkönyvi hatóság ninc hivatva arra, ho£y a feljegyeztetni kért keresetre vonatkozó ügyiratokat a perbíróságtól előlegesen beszerezze. A pápai kir. járásbíróság:: A veszprémi kir. törvényszéknek 1,843/85. sz. a. megindított s folyamatban levő 1,345., l,357v 781. és a dobai 261. sz. tjkvekben felvett ingatlanok tulajdonjogára vonatkozólag ezen hatósághoz 780. és 781/85. sz. a. beadott szerződéseknek érvénytelenítése, illetve T. J. tulajdonjogának érvénytelensége miatti kitörlése iránt indított rendes keresetük folyamatba léte az irt tkjvekben följegyeztetik. A budapesti kir. itélő tábla: Az elsöbiróság neheztelt végzése megváltoztattatik és kérvényező perfeljegyzés iránti kérelmével elutasittatik. Indokok: A bemutatott felzet szerint a kereset kifejezetten szerződés érvénytelenítése s nem a bejegyzett jog törlése iránt levén indítva, az ily természetű pereknek tkkvi feljegyzése a m. kir. Curiának 1883. dec. 4-én kelt 11. sz. polgárjogi döntvénye szerint meg nem engedhető. A in. kir. Curia : A kir. itélő táblának végzése helybenhagyatik. Indokok : A tkkvi kérvényi ügyek a tkkvi rendt. 129. §. értelmében felszerelésük alapján helytadólag, vagy elutasítókig levén elintézendők, a tkkvi hatóság nincs hivatva arra, hogy a "feljegyeztetni kért keresetre vonatkozó ügyiratokat a perbíróságtól előlegesen beszerezze : mivel pedig a feljegyzési kérvényhez mellékelt 1885. évi 1,543. sz. kereseti felzet egyedül azt tartalmazza, hogy azon kereset a devecseri 1,347., 1,345., 1,357., 781., 771. és a dobai 26l. sz. tjkvi birtokra vonatkozó színlelt adásvételi szerződéseknek érvénytelenítése iránt indíttatott a nélkül, hogy abból kitűnnék, hogv azon keresetben egyúttal az 1884. évi 780. és 781. sz. a. kelt végzésekkel elrendelt és foganatosított tulajdonjogi bekebelezésnek törlése is kérve lett, a perfeljegyzés a másodbiróság által helyesen tagadtatott meg, annyival is inkább, mert azon kérdés, hogy a megindított keresetnek kedvező eldöntése esetében felperes végrehajtás utján minek kérelmezésére lesz jogosítva, egyedül a mellékletek tartalmára figyelemmel lehető tkkvi hatóságnak mérlegelése alá sem tartozik. (1886. szept. 23-én 2,311.) Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. Azon körülmény, hogy alperes felperes csődtömeg elleni követelését teljes összegében bejelentette és az teljes összegében valódinak eliomerve lett, a beszámításnak utóbb érvényesithetését ki nem zárja, mintán ezen törvény által biztosított jog időhöz és különös föltételhez kötve nem lévén, a kölcsönös követelések fennállásáig bármikor gyakorolható. (1881 : XVII. t.-c. 38., 39. §.) A lévai kir. járásbíróság;, mint keresk. bíróság;: Alperes tartozik 93 frt 31 kr. tőkét, ennek 1875. okt. 25-től járó 6% kamatait és 15 frt 90 kr. perköltséget 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. Indokok: Felperes azon alapon támasztja keresetét, hogy neki alperes 93 frt 31 krral tartozik, mit 1885. okt. 25-től járó 6°/0 kamatokkal megfizetni vonakodik. Alperes ezen követelés valódiságát és fenállását beismeri, de azt az ő 593 frt 61 kr. váltótőke és járulékaiból álló követelésébe kifogás utján kívánja betudni, illetve számítani. A per adataiból kitűnik, hogy ezen 1885. okt. 5-én és november 2-án lejárt két rendű s összesen 593 frt 61 krt tevő váltókövetelését az adós ellen az 1885. november 5-én váltó uton érvényesítette, ez összeg és jár. erejéig sommás végzést kapott s majd miután az adós N. M. ellen 1885. nov. 11-én a csőd megnyittatott, ezen követelését 1885. december 12-én bejelentette a nélkül, hogy beszámítással élt volna. Kitűnik az is, hogy alperes követelése a csőd felszámolás alkalmával egész terjedelmében megállapittatott, illetve soroztatott s hogy ekkor sem az alperes, sem a felperes beszámítással nem éltek. Alperes tehát ez által kívánja a kereseti követelést az általa érvényesített s bejelentett követelésbe kifogás utján beszámítani, tekintettel azonban, hogy a csődbejelentésnek az a jogi hatálya s abban a csődhitelező abbeli akarata nyilvánul, hogy bejelentett követelését magából a csődtömeg egészéből s nem annak részeiből kívánja fedeztetni, a csődtörvény 38. §-ból kifolyólag arra kell következtetni, hogy a csődhitelező csak akkor élhet beszámítási jogával, ha beszámítani akart esetleges rész követelését a csődtömeg ellen nem érvényesítetne, alperes azonban egész követelését jelentette be s az részére soroltatott is, tekintettel, hogy jogi elv az, hogy a beszámítás visszahat azon időre, melyben a beszámítandó követelés, mint ilyen, létezővé vált, hogy tehát ha alperes beszámítási jogával élhetne, ugy követelése a kereseti összeg erejéig akkor, midőn ő az ő követelését érvényesitette s bejelentette, megszűntnek lenne tekintendő. Ámde alperes megszűntnek nem vette s felperes megszűntnek venni azt sem az alperesi követelés érvényesítésekor, sem bejelentésekor, sem a felszámításkor nem kívánta, hanem alperes az egész követelését, mint fennállót érvényesítette, tekintve, hogy ilyként beszámítással egvik fél sem kívánt élni, miből ismét az folyik, hogy mindkét fél külön érvényesítheti követelését, alperes kifogásának a jelen perben helvt adni nem Jehet s annak elvetésével a kereseti összegben s annak nem kifogásolt lejárati késedelmi kamataiban, ugy tekintettel ho°-y a jelen perre ő adott okot, a perköltségben is marasztalandó volt. budapesti kir. itélő tábla: A kir. járásbíróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja, a perköltséget kölcsönösen megszünteti. • .Ind^w°^:, Tekintve> ho?y felek kölcsönös beismerése szerint mindkét fel egymás irányában oly kölcsönös követeléssel bír, mely mar a kereset beadása és N. M. ellen elrendelt csődnyitasa e ott lejárt, készpénzbeli kölcsönös követelésre nézve pedis? az aclos beszámítással élni jogosítva van s igy alperes a kereseti koveteést felperes csődtömeg ellen fenálló nagyobb összegű követelése törlesztésére a csődtörv. 48. §. értelmében teljes joghatályával annál is mkább beszámíthatta, mert oly körülmények