A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 52. szám - Az 1885-iki orsz. ügyvédértekezlet felirata a képviselőházhoz. 4. r.

A J OG. 433 alkalmasabb, mint a kevésbé értelmes szakember. Az ügyvédi karból emelkedtek és emelkednek ma is, a múlt és jelen történelemnek tanúsága szerint, a legkitűnőbb statusféríiak, birok, tisztviselők, köz- és magánintézetek igazgatói, a miből az következik, hogy ügyes kormánynak, élelmes közvéleménynek, bölcs törvényhozónak a tanult és alkalmas elemet nem pusztitani, hanem ápolni és szaporítani kell azon célból, hogy azt a közérdeknek javára felhasználhassa. Alkalmatlan vizsgáló birák, ügyetlen végrehajtók, selejtes tisztviselők, gyenge intézeti igazgatók felett országos a sopánkodás, egy részről az ügyvédek sokasága elleni iszony, másrészről oly jelenség; mely nem az ügyvédségre, hanem az ország dolgait intézőkre veti árnyékát. Az ügyvédség eluyerésére a diplomakényszer elegendő óvadék. Tizennégy esztendő az emberi közepéletkornak csaknem felét képezi, ennyi évet költséggel, más keresettől elzártan tanulással azon tudattal betölteni, hogy az ügyvédi okiratnak kézbesítése, a bizonytalan pályának csak kezdete — elég áldozat; ennek minden további megterheltetése mesterséges öregbítése, nem csak szükségtelen és céltalan, hanem a szülőknek és az ifjúságnak méltatlan sanyargatása. A.z 1885-iki orsz. ügyvédértekezlet felirata a képviselőházhoz. et e: Folytatás.) 7. A fegyelem, felügyelet és kötelességtudás követelményéből foly, hogy az ezek szabványai ellen vétők az ügyek intézésére ne gyakorolhassanak bizonyos ideig befolyást. Ennélfogva szükségesnek látjuk annak megállapítását, hogy : a tagdíj hátralékosok és fegyelmileg büntetettek, büntetésük hatályának tartama alatt ne bírjanak a közgyűlésen szólást és szavazati joggal. 8. A mit e pontnál kiemelünk, részben meg van a mostani ügyvédi .,,J>...Í.I :~ i - >-:s i. :...e.i. I-Í^K, mellel? ni ügyvéd védelmére, rosz akaratú, vagy hanyag felek elleni biztosítására szükségesek. Már pedig, midőn szükséges minden lehető biztosítékot megadni a fél jogos érdekei szempontjából, szükséges ekkép eljárni a törvénynek, az ügyvéd jogos érdekei biztosítására is. Ezen intézkedések közé tartozik, hogy az ügyvéd ne legyen kénytelen a miatt költségeskedni, hogy a fél megbízását megszüntetve, azon iratokat is követeli, melyek nélkül az ügyvéd a fél ellenében megillető jogait nem érvényesítheti. Ilyen, hogy a fél gondatlansága vagy hanyagsága miatt ne terheltessék, az iratok hosszú időn át való őrzésével, sem pedig örökösei azzal, hogy akkor támadtassanak meg számolási igényekkel, mikor már többnyire hézagosak, vagy el is enyésztek a jogaik /védelmére szolgáló bizonyítékok * Az előző közleményt lásd a »Jog« 34. számában. bizottság által nyilvánult munkássága az összes kartársakkal e jelentésben megismertetve legyen. A központi bizottság munkálkodásának itten vázolt főbb mozzanatai a központi bizottság meggyőződése szerint mindenesetre tanúskodnak arról, hogy ezen egylet létrejötte szükséges volt, tevékenysége eddig is hasznosnak mutatkozott, működésének folytonossága kívánatos s hogy idő folytán még inkább megerősödik és gyümölcsözővé válhatik ; föltéve mindig — a mi minden társadalmi összehatás eredményességének alapföltétele — hogy az egyleti tagok teljes csatlakozással s éberséggel és tevékeny részvéttel közrehatnak a vidéki bizottságokban is — az egylet céljainak müvelése s elérésében. Nem kétkedhetni, hogy a vidéki bizottságok is az alapszabályok 13. §-ában eléjük tűzött feladatoknak lelkiismeretesen megfelelni törekedtek ; e jelentés azonban összképét a vidéki bizottságok működésének nem tartalmazhatja, mert a központi bizottsághoz a vidéki bizottságok jegyzökönyveiket eddig — az alapszabályok 13. §. C. 5-ik pontja éltelmében — be nem küldötték s igy e jelentésben azok működésének ismertetése csak annyiban foglaltatik, a mennyiben egyes concret kérdések és esetekben — a központi bizottságnak tudomására jutott. XVI. A pénztári és vagyon-kimutatás — az egyleti pénzkezelő, dr. Weinmann Fülöp tagtárs által 1886. január 15-ik napjáig lezártan — a következő számszerüségeket ismerteti : Bevétel. Közjegyzői j árulékokban befolyt: fi* kr. frt kr. 1884. évre lll1/* járulék 1385 — — — 1885. évre 63 járulék 756 2091 — Helyettesi díjakban befolyt: 188*. évre 8 járulék 48 — — 1885. évre 1 járulék , . . . 6 — 54 — Adakozásokban befolyt: Budepesti kamarától 292 57 — Tokaji Nagy Lajos, kir. közjegyzőtől 56 96 — — Kolozsvári kamarától 500 —• —- — Aradi kamarától 58 69 — — Pozsonyi kamarától 30 938 32 Mindenek felett pedig töröltessék ki a törvényből azon folt, mely megtagadja — meg csupán az ügyvédtől — munkája érdemlett jutalmát. Kérjük ezekn-l fogva a következők figyelembe vételét : .VS^^^H .„ a) Joga legyen az ügyvédnek minden bíróság s minden hatóság elolt feleket képviselni s a szegény-védelem esetét kivéve, minden képviselete mellett folytatott ügyben bövetelhesse jut alomdiját és kiadásait. b) Köteles legyen a félnek iratait, az eddigi kivételek Jentartása mellett kiadni, de a költségei igazolására szükséges iratokról, a fél költségére másolatokat vehesseu. Azon iratokról, melyek eredetiben ki nem adandók, a fel tsa* akkor követeikessen másolatot, ha a fél a költségei előlegezi. c) A meghatalmazást' viszony megszűnte után j évig tartson az ügyvednek irat őrzési felelőssége, de ha a felet az átvétellel megkínálja, a felelősség 6 hét múlva szűnik meg, d) Az ügyvéd-jogutódai számadási kötelezettségének és a képviseletből ereaő mindenuemíí felelősségnek elévülési idejé j évre határozlassék. 9. Hasonlókép részben azon intézkedés is megvan a törvényben, mely az ügyvédi tisztesség e pontban említendő követelményét illeti. Azon, a jelen kérvényünkben ecsetelt káros hatások alatt előforduló tünetekkel szemben azonban s ilyeneknek jövőre leendő elhárítása végeit, melyek szerint vannak ügyvédek, kik a hivatásuk követelte önérzetről ^megfeledkezve, magukviseletével a kar tekintélye megőrzésére nem működnek közre s ezzel az igazságszolgáltatásra való üdvös közrehatás egyik tényezőjét devalválják, szükségesnek látszik határozottan megjelölni a kar erkölcsi tekintélye követelte kötelességet. Kérjük tehát, ho-y az új rendtartásban : mondassék ki, hogy az egyes ügyvéd is köteles állása tekintélyit sértetlenül megóvni, szorittassék a két fél képviseletének tilalma a perekre * tiltassék meg a képviselet oly ügyben, melyben mint biró vagy ügyész mukodött. 10. Az ügyvédi hivatás kellő teljesítéséhez feltétlenül szükséges, hogy a fél teljes bizalommal lehessen ahoz, kire gyakran becsületét s legféltettebb érdekeit tartalmazó ügyét bizza. Ha ez ellen véteni nem akarunk, nem szabad az ügyvéd titoktartási kötelezettségét oly körülírásokkal gyengíteni, mint a jelenlegi rendtartás teszi, hanem határozottan szem előtt kell tartani, hogy : oly tények felöl, melyek hivatása folytán bármely utón jutottak tudomására, ne legyen köteles az ügyvéd tanuiAodm. V, , m , ,im-~ 11. A sze-iíemi munkának meg nem becsülése s önmagában is a jog és igazság követelményeinek elvetése az, midőn az ügyvéd, kinek az állam semmiféle biztositékot existentiája és családja ellátására nézve nem ad, köteleztetik akkor is ingyen, minden jutalom nélkül, tudományát és fáradságát alkalmazni, midőn ez nem a szegények érdekében, vagy egyenesen az állam által az igazságszolgáltatás mérlegének egyensúlyban tarthatása végett vétetik igénybe. Ez orvoslást követelt s erre nézve szükséges oly intézkedés az ügyvédi rendtartásban, hogy : ha az ügyvéd gondnoknak rendeltetik ki, a s'.i'gény-védelem esetéi kivéve, kiadásait s díját a kirendelést kérő féltó'l követelhesse. Hivatalból kirendelt védők löltségeit s díjait az állam fizesse. 12. Igazságtalan az is és káros az igazságszolgáltatásra, hogy nincs kimondva, miként a tisztelet és becsülésnek ügyvéd és biró közt kölcsönösnek kell lennie. Kamatjövedelemből befolyt: i88k évre 13 ' 88*'•<*-!- * 1885. évre 91 t>3 lu4 58 Posta bér megtérítésből: Befolyt — _ 15 tw» Befolyt összesen — — 3203 5" Kiadás. Ügyviteli kiadásokban: frt kr. ' frt kr. 1884. évben 88 31 — — 1855. évben ... 22 09 111 40 Segélyezés özvegy Eisert Gézáné részére .... — — 2u0 — Kiadatott összesen — — 312 40 Vagyon-mérleg. Befolyt 3203 5<t Kiadatott 312 40 Pénztári maradvány 2891 10 Vagyon-kimutatás. Pesti magyar kereskedelmi banknál elhelyezve 2822 ügyviteli alap-pénztárában készlet 69 10 Összesen 2891 10 S ezzel zárom ezen jelentést, óhajtva s kérve, hogy bár ezen jelentés s ebben vázolt tevékenység s aunak szellemi és anyagi eredménvei, megnyerjék kartársainknak ez egylet és segélyalapja iránt fokozódó részvétét és támogatását; az egylet tagjai töltsék be feladataikat a vidéki bizottságokban s tagdijaikkal emeljék a segélyalap lehető növekedését; kik pedig ez egyletnek még nem tagjai, az egyletbe lépéssel fejezzék ki a közjegyzői kar érdekeiben s tevékenységében solidaritásukat. A magyarországi kir. közjegyzők egylete, központi bizottságának megbízásából s nevében : Tokaji Nagy Lajos a központi bizottságnak ez idő szerint elnöke.