A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 52. szám - Az 1885-iki orsz. ügyvédértekezlet felirata a képviselőházhoz. 4. r.

434 A JOG. fnr. Ez™s egyenetlenségnek s a hatóságok részéről számos túlkapásnak forrása a a vallvetett közreműködés egyik akadálya. Kérnünk kell tehát annak érvényre juttatását, hogy : az ügyvedet a biró és a hatóságok iránti tisztelet s az ellenfel is U^^e^ t^ k^W^tíOíita^ szólásszabadság illesse s íiszou' hasonló tisztelettel tartozzék neki biró s más hatóság. 13. Az ügyvéd, kitől fokozott tisztességérzéket, megfelelő társadalmi magatartást tudományt és folytonos mívelődést, társadalmi feladatokban való közreműködést és önérzetes önállóságot méltán követel, hivatását tekintve állam és társadalom, mindezeknek főtámasza és előmozdítója, anyagi helyzetének függetlensége tekintetében, joggal megkövetelheti azt, hogy erre nézve legalább annyi biztositéka legyen, mint más olv osztályoknak, kiknek megélése a közönség bizalmára van utalva. • V *AZA áli^m küve,elhef jogosan az ügyvédtől sem pusztán kötelesegeket de biztosítania kell a megfelelő jogokat is. Ma, ugvszólván, egészen megfordítva all a dolog. Ma is megköveteltetik a költséges tanulás, tudományos haladás, vizsgák, gyakorlati idő stb , az ügyvéd anyagi existentiája ellenben nemcsak biztosítékokkal nem bir, de sőt számos intézkedéssel egyenesen meg van támadva Tartalmaz ugyan rendtartásuk intézkedést, mely szerint az ügyvédet megfelelő jutalomdíj illeti, de már fennebb láttuk az ennek ellenmondó példákat. Szamos fél van, ki még bajban van, mindent igér, de ha az ügyvéd tudományával attól megszabadult, azon töri fejét, miként foszthassa meg az ugyvedet jutalmától. Számos az eset, midőn :i követelés be van hajtva, akkorra már az, az ügyvéd kijátszása végett, másra ruháztatott. A törvény szigorú büntetés mellett elrendeli a behajtott pénz kiszolgáltatását de az ügyvéd követelésének kielégithetését nem biztosítja. Az ügyvéd tartozik eleget tenni a fél követelésének, de a fél viszont nem. Az ügyvéd >ajat követelésére nézve legfeljebb hosszas s épen ezért eredménytelen perlekedésre utaltatik. Költségei behajtására nézve ismét oly eljárás van megszabva, melynek folytán, egy helyett, egy egész csomó pert kénytelen különböző bíróságodnál indítani, mi bizonyára viszont a félre nézve is hátrányos. Az ügyvédnek saját keresetére, díjaira, sőt az általa előlegezett kiadásaira nézve sincs annyi biztositéka, mint a mit p. o. fuvaros és kereskedőnek készséggel megad a törvény. E mellett perekben folyvást azon , •> ^u^íaJSu elbánásra van utalva, fél és ügyvéd egyaránt, hogy díjai és költségei, amúgy átalánykép, gondolomformáu való megállapítás tárgyát képezik. Miből aztán részben bíróság és ügyvédek közti egyenetlenség is gyakran keletkezik, részben pedig az ügyvéd hátrányos függésbe hozatik a bírótól s a kedvezés vagy ellenszenv nyomait is kénytelen viselni. Ónként kínálkozik, hogy ha a fél költségvita kérdésekben a kamarához fordul, vagy bíráskodásának készséggel aláveti magát : az sikerrel is járhasson és ne legyen kénytelen ő is, másutt hosszadalmas pereket folytatni. Mind a mellett hiába keresnénk ilyesminek, hiába keresnénk az eljárás egyszerűségének nyomát is a jelenlegi rendtartásban. Ha aztán ily körülmények közt oda kényszerülnek egyes ügyvédek, hogy anyagi existentiájuk biztosítását, hivatáskörükön kivül, vagy néha azzal ellentétben keresik, bizonyára nem csodálható s a baj főoka a törvény igazságtalan s helytelen voltában rejlik. A jelenlegi rendtartás e sarkalatos hibáin segítendő, szükségesnek tartjuk, hogy a reform ölelje fel a következő intézkedéseket: a) Fentartatván a: /így tárgya, magához váltósának tilalma s a díjak s idó'vesztés iránti egyezkedés szabadsága, a váltóügybeli beadványokra, továbbá kezelési ügyek s idő' mulasztásra nézve díjjegyzék alkottassék. b) 1°Sa ^gyen az ügyvédnek megállapított kiadásait és díjait a lehajtott pénzből kielégíteni és bírjon az általa folytatott perből eredő díjai és költségeire nézve elsőbbségi és törvényes zálogjoggal mindazon követelésekre s ingókra, melyek képviseltjének vagy jogutódainak ugyanazon perben megÍtéltetnek, vagy egyezség utján jutnak. c) Képviseleti díjai és kiadásai fedezésére illesse az ügyvédet visszatartási jog, minden pénzre, értékpapírra és egyéb ingóra, melyek, habár más ügyben is, a képviselet folytán kezéhez jutnak. d) A visszatartási fog megállapított dijak s költségeknél letételi kötelezettség nélkül, egyéb költségeknél letételi kötelezettséggel illesse az ügyvédet s annak én enyhen tartása a keresetre tűzött határidő megtartásától tétessék függővé. e) Az ügyvéd díjai s költségei megállapítása végett a kamarához forduljon s ha erről értesített fél a kamara bíráskodását nem kifogásolja, elsőfokúlag a választmány, másodfokúlag a Curia vegyes tanácsa ítéljen. Ha a fél kifogásolja a kamara bíráskodását, az ügy az ügyvéd személyes járásbíróságához teendő át. Díj leszállítás végett a fél is a kamarához fordulhat. f) Az ügyvédi dijak és költségek akár az ügyben számittatnak fel, akár a fentebbi pont szerint kerülnek megállapítás alá, tételenkint külön s csak aztán összegezve állapitandók meg s a csökkentés indokolandó. A díj és költség megállapítást tartalmazó határozat, minden esetben végrehajtás alapjául szolgáljon, melyet, ha a kamara hozta a határozatot, ugyanaz rendeljen el g) Csőd esetén az ügyvédi dijak és kiadások, a mennyiben külön kielégítés tárgyát >um képezik, az első osztályba tartozzanak. (Befejező közi. köv.) Ausztria és külföld. An^ol i^azságii^y. Előttünk fekszik egy vaskos folio kötet,* mely az angol és walesi büntető és polgári eljárás 1885. évi *) Judicial statistics 1885. England and Wales. Part. I : Police-Criminal-1'roceedÍDgs-Prisons. Part. II. : Equity-Common Lavv-Civil and Canon Law. Presented tó both houses of pari. by command of her Majesty.London, 1886. statisztikáját az angol parlament elé terjesztett jelentés alakjában j előtünteti. Nem vélünk hiába való muukát végezni, midőn olvasóinI kat ezen jelentés bűnügyi részének főbb adataival megismertetjük. | A mi első sorban meglepő és kivált nálunk utánzást érdemelne, j ez azon a legkisebb részletet is felkaroló gondosság és pontosság, mely ezen jelentés adatainak csoportosítását kitünteti és rendkívül tanulságossá teszi. Összehasonlítva az 1883-4-iki kimutatással, az 1884—5-iki gonosztevők száma l.4°/0 csökkenést mutat; ép ugy csökkent a rendőrség előtti panaszok száma 6.3%-al. Az esküdtszék elé állított vádlottak száma is 821-el, vagyis 5.G%-al csökkent. A sommás eljárás mellett letárgyalt ügyekben a vádlottak számánál 40,r>_>7, ! vagyis 5.6 és a börtönre ítéltek számában is 13,191, vagyis 7.fi% csökkenés észlelhető. A halálbüntetések száma, mely még 1884-ben 38 volt, 1885-ben 25-re csökkent. Ezen általános táblázat oly örvendetes jelenséget tüntet ki, hogy valóban érdekes volna azon tényezőket ismerni, melyek j kizárólag Angliában ezen csökkenést létrehozták, holott mindenütt a continensen és igy persze nálunk is, nagy emelkedés mutatkozik. A különféle rendőrközegek száma (»eonstab)es« »detective officers« és azok felebbvalói »serjeants« »inspectors« »superin'• tendents«) 1885-ben 35,608-ra, vagyis 609-el többre rúgott, mint J 1884-ben, tehát egy rendőr esik 772 lakosra. 1875. óta ezen növekedés 6,149-re, vagyis 20.8%-ra rug. Az erre fordított költség pedig 3.542,437 font, vagyis 40 millió forint; átlag esik ebből egy rendőrre (a külön renumeratiókon kivül, melyek szintén tetemes összegre rúgnak) 98 f. 17 sh. 8 fill., vagyis a mi pénzünk szerint 1000 frtnál több. Nem rejlik-e az angol rendőrség sikereinek egyik főkulcsa épen ezen számokban, melyek a rendőrségnek mindig ügyes, megbízható elemeket biztosítanak ? A kimutatás részletes táblázatban kitünteti még az ismert tolvajok és rablók, az orgazdák és gyanús egyéneket — mindc/.eket pociig ifi éven aluli és felüli altáblázatokban. — Vájjon álmodtak e a mi hivatalos statisztiKusaniK. vmamrr^ -**r-*J_^. £ ily munkát is lehet végezni? Vagy hogy létezik a gyanús^ házak statisztikája is, mely a jelen kötetben egész részletesen elősorolja az orgazdák házait, a tolvajok és rablók búvhelyeit es pedig: vendéglök, sör- és kávéházak szerint osztályozva i Rendőrileg letartóztatott 1884-5-ben (október 1-tol szept. végéig) 19,207 személy, mig 1883—4-ben azok száma 20,3*56 volt; a csökkenés tehát 1,159, vagyis 5.6%; a legtöbb letartóztatás esik a téli hónapokra. — Ezekből felmentetett 5,005 személy (3,67b férfi, 1,329 nő), kezesség mellett szabadlábra helyeztetett 1,620 (1,357 férfi, 263 nő) és letartóztatva maradt a végtárgyalásig 12,582 (10,524 férfi, 2,058 nő.) A bűntettek egyes nemei tekintetében is érdekes az összehasonlítás az előző évvel. A büntettek száma 1884 - 5-ben 43,692, ellenben 1883-4-ben 47,089 volt; a csökkenés 3,127, vagyis 6B%. Ezen számból esik a személy elleni bűntettekre 3,073, a tulajdon elleni büntettek minden nemeire 37,992. pénzhamisításokra 909 és a fennebbiekben nem foglaltakra J,988. A legnagyobb a csökkenés a vagyon elleni egyszerű bűntetteknél, itt a mult évvel szemben (31,365-34,322 ellenében) 8.(;0/0-ot tesz ki, sőt a csalás és sikkasztás eseteinél (628 — 627) 0.n, a pénzhamisításnál pedig 909-855) 6.3 emelkedés mutatkozik. Az 1885. évi szeptember 29-én végződő rendőri év a letartóztatottak és kezesség mellett szabadlábra hagyottak számát 14,062-re teszi; ebből elitéltetett 10,546; hozzáadva a békebirák (magistrates) előtti sommás elitéléseket 548,436 (455,899 férfi, 92,537 nő) az elitéltek száma 558,982; csökkent a mult évvel szemben 35,638, vagyis 5.90/0-al- Örvendetes jelenség, hogy a csökkenési arány a női nemnél százalékban is, bár lassú kifejezést nyer, mert 1884—5-ben a férfi vádlottak száma 8l.9, a nőké 18.,, holott az 1883—4-ben még 81.G és 18.4 volt. A rendőri büntetések szóltak: 6 hónapon felül 93 esetben; 6 h. alól és 3 h. felül: 1,529; 2 h. a. és 1 h. f. 9,143; 1 h. a. és 14 napon f. 23,489 ; 14 nap és alól 37,586 ; javitóiskolába 1,147 ; ipariskolába 3,263, = összesen 81,867, (1883-4.: 87,640) pénzbirságra: 401,544; ostorozva: 2,866, (1883—4: 3,284) zálogadásra: 16,144; hadsereg vagv tengerészetbe soroztatott: 3,192, máskép büntettetett: 42,823, = főösszeg : 548,436. (1883-4: 583,330.) Sommás eljárás alá került 1884-5: 684,031 eset (83—4: 724,708), ebből elitéltetett, mint fentebb emiitettük: 548,436, felmentetett 135,645. Fölötte érdekes és tanulságos ezen elitéltek osztályozása: tolvajok, prostituáltak, kóborló koldusok, gyanúsok, szokásos részegesek, előzőleg jó jelleműek és ismeretlen jellemüekre.