A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 52. szám - Mikre van égető szükségük a biráknak s a birói állásra törekvő igazságszolgáltatási hivatalnokoknak?

Ötödik évfolyam. 52. szám. Budapest, 1886. december 26. Szerkesztőség: V. sas - utca 14. szám Kiadóhivatal: V. sas-utca 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY. ) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A MAG'íAR ÜGYVÉDI, BIRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖYNYE Számos kiváló szakférfiu közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve egész évre 6 frt — kr fél ».. 3 » — » negyed >. 1 ». 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM: Mikre van szükségük a biráknak s a birói állásra törekvő igazságszolgáltatási hivatalnokoknak ? Irta: Simon Endre, lőcsei kir. trvszéki biró. — A magyar öröklési jog tervezete. — Közjegyzői díjak. Irta: Teleszky István, budapesti ügyvéd és országgyűlési képviselő. — A kisbirtok árverése. Irta: B ö 1 ö n i László, bánffi-hunyadi ügyvéd. — A numerus clausus ellen. Irta: G r a b a r i t s Ernő, pécsi ügyvéd. Az 1885-iki orsz. ügyvédértekezlet felirata a képviselőházhoz — Ausztria és külföld. (Angol igazságügy, dr. Révai Lajos-tól. ) — Sérelmek. (Adalék a hagyatéki ügyek lassuságának okaihoz. Irta: M a g u r á n y i József, esztergomi ügyvéd. — Vegyesek. — Curiai és táblai értesitések. — Hirdetés. TÁRCA: A magyarországi királyi közjegyzők országos egyletének története. Tokaji Nagy Lajos, kir. tanácsos, budapesti kir. közjegyzö. . jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny «-böl. (Csődök. — Pályázatok. ) Előfizetési felhivás Január hó i-töl uj előfizetést nyitunk. Szakközönségünk eddigi nagymérvű pártolása felment bennünket azon szokásos eljárás alól, hogy lapunkat új évfolyama küszöbén külön ajánljuk. Azért nagyhangzású szavak helyett csak azt igérjük, hogy lapunk jövőre is törekedni fog nem csupán iránytűje, de irányadója is lenni igazságügyünknek. Ezen törekvésünkben szakközönségünk pártolását kérjük és arra jövőre is biztosan számitunk. Lapunk előfizetési ára; Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyedévre 1 frt 50 kr. ,, A JOG" kiadóhivatala. Budapest, V. ker., sas-utca 14. sz. A »Jog Töruénytára« ezután is meg fog jelenni lapunk külön mellékleteként és arra is elfogadunk elö= fizetéseket 2 frtnyi kedvezményi árral egy egész évre. Mikre van égető szükségük a bíráknak s a birói állásra törekvő igazságszolgáltatási hivatalnokoknak ? Irta: SIMON ENDRE lőcsei kir. tszéki biró. Mindenekelőtt fizetésjavitásra. Ezen szükségesség, évek óta hangsúlyozva, ugy a képviselőházban, mint a napi- és szaklapokban oly kimerítően indokoltatott, hogy az igazságügyi kormányzat által is elismertetett az e részbeni kivánalmak jogosultsága, azonban az államkincstár soknemű más terhei alig engedik még a reményt is, hogy egyhamar a fizetésjavitás valósuljon. A fizetésjavitás szükségének ikertestvére: a birói karnak több szabad idővel való rendelkezhetés kedvezményének megadása. Égető szükséggé vált e kedvezmény megadásának nyilvánosan való megbeszélése, sőt ugy a birói kar, mint az e pályára készülő fiatal nemzedék képzésének a folytonos haladás, a kor szinvonalán állásuk biztositásának elősegélése követeli is. A birói és jogászi karnak egyik kimagasló alakja: Csemegi Károly ura »Jog« 1885. évi első számában megjelent nyilt levelében hangsúlyozva kiemeli: »hogy a jogász-pályán a könnyű siker napjai mindinkább eltünőben vannak, hogy a tudomány azon egyedüli varázs, a mi részben már ma is, de a jövőben kizárólag biztosítja a jogász számára az elismerés, a tisztelet és a jogászambitió babérjait«, »hogy teljes lehetetlenséget állit az, a ki azt mondja: tudja a törvényt — mert annak szövegét megtanulta*, »hogy a tanulás kényszerétől a jogászatban ép oly kevéssé lehet többé menekülés, mint a tudomány más ágaiban«, »hogy jogrendszerünk tökélyesbitésének ösvényén egyik föfeladat: oly organismus létesitése, mely a törvényekbe és az intézményekbe felvett igazságokat ezek szellemében és rendelkezéseiknek megfelelően megválós i t j a«, » h o g y az intézmények nem változtatják át rögtön az embereket; azok hatása ezekre lassúbb és az előfeltételek hiányában nehezebb is«. »hogy az új törvény megszavazásával nem lehet abba behelyezni egyuttal azon gépet is, mely az alkalmazónak agyába illesztve, ezt azonnal és teljes precisióval szabályozzam, »hogy sem az alkotmány, sem a közigazgatás, sem a közérdek, sem semminemű jogos magánérdek nem biztos addig, mig egy hivatása magaslatán álló és erős birósági szervezetben nem találja oltalmát«. A hivatkozott állitások valóságát, helyességét, minden gondolkodó és az igazságszolgáltatás menetet némi éberséggel kisérő jogásznak el kell ismerni. — Ezen állitások súlyát fokozza az, hogy azt egy Európaszerte ismert kitünő jogász mondja, a ki a magyar igazságszolgáltatás terén kiváló magas állást foglalván el, bőven nyílt alkalma alapos tapasztalatokat tenni, melyekből kifejezett meggyőződését meritette. Egy másik kimagasló s a birói karnak egyik legkitünőbb tagja: Karap Ferenc kir. táblai tanácselnök ur is szeptember hó 29-én tartott búcsú-beszédében hangsúlyozva kiemelte: »a teljesen elfoglalt biró nincs azon helyzetben, hogy másik kötelességét teljesithesse: szaktudományával foglalkozhassék. — S mig a dolgok