A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 51. szám - Új közjegyzői állomások

A JOG. res javára irt 50 frton felül még további 50 frt 80 kr. lenne levonandó, mivel alperesnek ezen kifogása az elsöbirósági Ítéletben kifejtettek szerint elévült. (1886. február 17-én 7,007/85. sz.) A kir. Curiii: A kir. itélő tábla Ítélete helybenhagyatik, annak akképen módosított indokaiból, hogy alperes azon kifogása, miszerint az 1884. május 1-én szállított árú vételárából az ő javára még 52 frt 80 kr. levonandó lenne, nem lett volna ugyan mellőzhető azért, mert ezen kártérítési igény elévült, minthogy a kereskedelmi törvény 349. §-a szerint a vevőnek csak azon kereseti joga évül el az átvételtől számitandó hat hó alatt, mely arra alapittatik, hogy az árú a kikötött vagy törvényi kellékeknek meg nem felel, tehát minőségi hiányra, holott jelen esetben mennyiségi hiány forog fenn; de mellőzendő volt ezen kifogás annálfogva, mivel alperesnek 1884. június 19-éről kelt F. alatti leveléből kitűnik, hogy alperes a felperes által ajánlott 50 frt kártérítési összeggel megelégedett. (1886. október 13-án 488. váltószám.^ . Bűn-ügyekben. Indítvány! büncselekvény esetében az inditTányra jogosított, lia visszavonja indítványát, viselni tartozik a vizsgálati fogság költségeit is, bár a vádlottnak vizsgálati fogságba helyezését ö nem indítványozta. A debreceni kir. tszék : A Btk. 333., 335. §. 7. pontjába ütköző lopás büntette miatt Sz. Erzsébet ellen megkezdett biínvizsgálat megszüntettetik; azon kir. ügyészi indítványnak, hogy panaszos 2 frt 60 kr. kórházi és 2 forint 08 krajezár rabtartási költségekben végrehajtás terhe alatt marasztaltassék el, hely nem adatik. Indokok: Meg kellett szüntetni panaszlott ellen a további bűnvádi eljárást azért, mert a panaszos a Btk. 343. §-án alapuló jogánál fogva vádját visszavonta. A mi a kir. ügyészi indítványban felszámított 2 frt 08 krban felszámított rabtartási költséget illeti, ebben panaszost elmarasztalni nem lehetett, mert ő csupán mint káros ember meglopatását jelentette fel, a vizsgáló bíróságnál történt első kihallgatásakor pedig vádját okadatoltan visszavonta ; tehát az, hogy a rendőrség panaszlottat elfogatta, bezáratta s majd hogy az 8 napon vizsgálati fogságban tartatott, nem a panaszos Sz. József kérelmére vagy kívánságára, hanem hivatalból eszközöltetett. Még kevésbé lehetett panaszost elmarasztalni a 2 frt 60 krnyi állítólag felmerült kórházi költségekben, mert hogy micsoda kórházi költségek azok, az iratokból ki nem tűnik, ha talán panaszlott ellen merült volna fel, az oly személyes tartozása neki, mit panaszos terhére akaratja ellenére átruházni nem lehet. ('1885. június 10. 6,790. A budapesti kir. itélő tábla: A kir. tszék végzése helvbenhagyatik. (1886. jan. 9. 33,463. sz. a.) A m. kir. Curia: (1886. okt. 26. 414. sz. a.) A budapesti kir. itélő táblának végzése a 2 frt 60 kr. kórházi költségeket illetőleg az első fokú bíróság által felhozott s általa is elfogadott indokainál fogva helybenhagyatik. A 2 frt 03 kr. rabtartási költségeket illetőleg azonban mindkét alsóbbfokú bírósági végzésnek megváltoztatásával, S. József feljelentő panaszos ennek megfizetésében elmarasztaltatik és ezen költségnek 15 nap alatti kifizetésére különbeni végrehajtás terhe mellett köteleztetik. Indokok: A bűnvádi eljárás S. József károsnak a debreceni kapitányi hivatalnál tett feljelentése folytán indíttatván meg, a lopással gyanúsított Sz. Erzsébet ennek alapján tartóztattatott le ; szabad lábra helyezéséig tehát az állam költségén élelmeztetett. Minthogy azonban Sz. Erzsébet ellen a további bűnvádi eljárás a káros vádjának visszavétele folytán szüntettetett meg, az állami pénztár ez által a vádlottnak elitéltetése és elmarasztaltatása eseténi kielégítésétől esett el, nem is tekintve az igazságszolgáltatásnak az indítvány visszavonásával okozott azon erkölcsi sérelmét, hogy a rosz szándékkal elkövetett törvénysértés megtorolhatatlanná tétetett; mindezeknél fogva tehát kétségtelen, hogy feljelentő káros visszavont feljelentésével az államnak okozott fogházi élelmezési költségekért felelőssé lett s ez okból a 2 forint 08 kr. fogházi élelmezési költségek megtérítésében feljelentő káros elmarasztalandó volt. A vizsgálati fogság a hazai bűnvádi eljárási gyakorlat szerint feltétlenül elrendelendő, ha az elkövetett bűntettre öt évet meghaladó szabadságve»ztésbüntetés van szabva, a mi ugy értendő, hogy a törvény a vádlott által elkövetett cselekmény miatti büntetés legkisebb mértékét öt évi szabadságvesztésben állapítja meg. A kaposvári kir. törvényszék: Mielőtt a kir ügyészségnek közvetlen idézési indítványa tárgyában határozat hozatnék, a vizsgálati iratok visszaküldetnek az igali kir. járásbírósághoz a követ kező utasítás mellett: 1. K . . . . Teréz sértett félnek és a vádlottnak születési bizonvitványa az iratokhoz csatolandó. 2. Tekintettel arra, hogy vádlott a btk. 232. §. 2. pontjába ütköző erőszakos nemi közösülés bűntettének elkövetését beismeri, hogy ennek tényálladéka az orvosi bizonyítvány és R . . . . József tanúvallomása által megerősíttetik, s hogy a kir. Curiának 8,5u9 81. számú teljes ülési megállapodása szerint a 12 éven alóli leánygyermeken még saját beleegyezése mellett is elkövetett nemi közösülés a btk. 232. §. 2. pontjába ütközik, tekintve, hogy ezen bűntény 10 évig terjedő fegyházzal büntetendő, tekintve, hogy a napló 1. számhoz csatolt orvosi bizonylat szerint ez alkalommal sértett nőn súlyos testi sértés is követtetett el, tekintve, hogy enyhítő körülmény ez idő szerint nem forog fenn, s így a 49. számú döntvény ércelmében az előre látható legkisebb büntetés hat évi fegyház, ennek folytán az id. bünv. elj. szab. 45. §-ának a) pontja alapján vádlott K. Fülöp vizsgálati fogságba tétetni rendeltetik. Miről az igali kir. járásbiróság a vizsgálati iratok visszaküldése mellett, a kir. ügvészség pedig végzésileg értesíttetik. (1886. március ll-én 4,944. sz.) A budapesti kir. itélő tábla : A kir. ítélő tábla helybenhagyja az elsőbiróság végzését indokolásánál fogva és azért, mert a vádbeli cselekmény a btk. 232. §. 1. és 2. pontjába ütközik, mely cselekményre a törvény tíz évig terjedhető fegyházbür szab, következőleg a törvénykezési gyakorlat szerint vádlott személves letartóztatása tejesen indokolt. (1886. május 10-én 14,526. sz.) A kir. Curia: Mindkét alsóbirósági végzés megváltoztatásával K. Fülöp vádlott a vizsgálat tartama alatt szabadlábra helyeztetni rendeltetik. Indokok: A törvényes gvakorlat szerint a vizsgálati fogság elrendelésének a büntetés mértékére való tekintetből csak akkor van helye, ha a bűntett, mely a vád tárgyát képezi, a törvény meghatározása szerint legalább öt évi börtönnel vagy halállal büntetendő, a K. Fülöp vádlott által elkövetett és a btk. 232. §-a alá eső cselekmény miatti büntetésnek legkisebb mértékét azonban ezen és a btk. 22. §-a szerint két évi fegyház képezi és igy a büntetés mértékénél fogva a vizsgálati fogság alkalmazásának helye nincsen. Az alsóbiróságilag érvényesített azon indokolás, hogy a fennforgó körülményeknél fogva előreláthatólag öt éven felüli szabadságvesztésbüntetés lesz alkalmazandó, az ügy jelen állásában egyátalán elfogadhatatlan, de egyébként is a vizsgálati fogságnak a büntetés mértékére való tekintetbőli elrendelésére nézve nem az az irányadó, hogy a vádlott minő tartamú büntetésre ítélhető el, hanem az, hogy a törvény a vádlott által elkövetett cselekmény miatti büntetés legkisebb mértékét öt évi szabadságvesztésben állapitja-e meg ; ezek szerint tehát a büntetési tétel által a vizsgálati fogság elrendelése indokolva nem lévén, egyéb arra alapul szolgáló indokok pedig fel nem hozatván, mindkét alsóbirósági végzésnek megváltoztatásával a vádlottnak a vizsgálat tartama alatti szabadlábra helvezését elrendelni kellett. (188). július 27-én 4,982. szám.) Ha a 92. §. alkalmazása által valamely bűntett vét>éssré minősítendő, ezen minősítés folytán a vétségre vonatkozó általános büntetőjogi elvek kivétel nélkül alkalmazandók. A m. kir. Curia (a kolozsvári kir. törvényszék előtt sikkasztás büntette miatt vádolt Sz. Lajos elleni bűnvádi ügyben) : Tekintve, hogy vádlott által M. Áron kárára elkövetett cselekménv a btk. 462. §-ába ütköző hivatali sikkasztás bűntettét képezi: tekintve, ho°-v vádlott cselekménye a btk. 92. §. alkalmazása mellett vétségnek tekintendő ; tekintve, hogy ezen minösités a cselekménv minden részének és vonatkozásának megbirálására döntő befolvással bir olvformán, hogy a vétséggé való minősítés esetén a birói határozat hozatalánál abból kell kiindulni, hogy a cselekménv már kezdettől fogva vétségnek minősül, azért az elévülés kérdése is a jelen ügyben a vétség szempontjából megbírálandó és minthoq-v vétségekre nézve a btk. 106. §. utolsó pontja szerint a bűnvádi eüárá^ megindítása^ 3 év elteltével évül el, minthogv az elévülés kezdetét veszi a bevégzett bűntettre vagy vétséarre' nézve a véghezvitel napjától: minthogy továbbá jelen esetben a vádbeli cselekménv elkövetésétől, 1879. évi september 17-étöl a panaszos által tett feljelentésig 1884. május 29-én 3 évnél több telt el: minthogv végre az elévülés hivatalból veendő figyelembe: mindezekért^a