A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 50. szám - Önsegélyre képtelen személy kitétele vagy elhagyása

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 50. számához. Budapest, 1886. december 12-en. Köztörvényi ügyekben. A haszonbérleti viszonyból eredő kártérítési követelések, ha 500 frtot meghaladnak, akkor sem érvényesíthetők sommás nton, lia a felek mainkat a sommás eljárásnak önként alávetették. A nyitrai kir. járásbíróság: A birói illetőség leszállittatik és felperesek kötelesek 2ő írt perköltséget 8 nap és végrehajtás terhe alatt alperesnek megfizetni. Indokok: Annak előreboesájtása mellett, hogy a nagyméltóságú m. kir. igazságügyminiszteriumnak folyó évi 41,547. számú rendeletével a privigyei kir. járásbíróság előtt 1,345. sz. a. indított jelen pernek tárgyalására az alulirt kir. járásbíróság kiküldetett s ekkép a privigyei kir. járásbíróságnak eddigi eljárása és cselekményei az 1881. LIX. t.-c. 5. §-ának szabályozása értelmében semmisekké váltak s ily szempontból tekintve azt, hogy az előbb eljárt fenntnevezett kir. járásbíróság által ezen ügyben hozott birói illetőséget megállapító végzés is hatálytalanná vált s figyelembe véve, hogy ezen királyi bíróság, delegáció folytán a privigyei kir. járásbíróság helyébe lépett, alperes jogosultnak tekintendő arra, hogy mind helyi, mind pedig hatásköri szempontból a birói illetőség ellen kifogásait ezen delegált bíróság előtt is érvényesíthesse, mely irányban a birói hatáskör szempontjából alperes kifogásainak helyt adni kellett, mert felperesek önmaguk beismerik, hogy A) alatti haszonbéri szerződés eredetijét fel nem mutathatják, minthogy pedig az általuk becsatolt hiteles másolat alperes részéről aggályosittatott s így felperesek eredeti okmánynyal abbeli állításukat, miként a szerződésből kifolyó bármely kérdés elbírálású sommás útra tartoznék, nem igazolták, ugyanazért a kereseti összegre való tekintettel, az 1881. évi LIX. t.-c. 13. §-a első pontja értelmében jelen kereset a sommás bíróság hatáskörét túlhaladván, a birói illetőség leszállítandó volt. De a mennyiben az A) alatti másolat az eredetivel összhangzó lenne, az esetben is jelen kereset sommás uton nem tárgyalható, mert az 1881 : LIX. t.-c. 13. §-a a) pontja értelmében a per tárgyára való tekintet nélkül, csak közokiratban, vagy teljes hitelű magánokiratokban kötelezett készpénzbeli követelés vagy helyettesíthető ingóság iránt indított keresetek, ha ezekre nézve a sommás eljárás okmányilag kiköttetett, tárgyalhatók és bírálhatók el sommás uton; minthogy pedig a kereseti követelés a törvény által értett s az A) alattiban kötelezett ily készpénzbeli követelést nem képez, minthogy ekkép haszonbérleti viszonyból eredő kártérítési követelések, a mennyiben 500 frtot meghaladnak, az 1881. évi LIX. t.-c. 13. _§-a értelmében, még akkor sem érvényesíthetők sommás uton, ha a felek magukat ez irányban a sommás eljárásnak alávetették volna, jelen kereset is az abban érvényesíttetni célzott 4,888 frt 80 kr. kártérítési összegre való tekintettel a kir. törvényszék illetőségéhez tartozik s azért ezen kir. járásbíróság hatásköri tekintetben az ügy érdemében el nem járhat. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. ítélő tábla az e.-b. végzését megváltoztatja, az eljáró kir. járásbíróság hatáskörét és illetékességét a fenforgó ügyre nézve megállapítja s a kir. járásbíróságot utasítja, hogy az ügyet érdemileg lássa el. Indokok: Az A) alatti hiteles másolatban is csatolt haszonbéri szerződés 30. pontjában a felek minden e szerződési viszonyból eredő vitás kérdés tekintetében a sommás eljárást kikötötték ; miután pedig a jelen per tárgyát képező követelések határozottan az A) alatti szerződésben szabályozott haszonbéri jogügyletből származnak és nem oly természetűek, hogy azokra nézve', az 1868. évi LIV. t.-c. 53. §-ánál fogva eltérésnek helye nem lenne : a kir. járásbiróság ezen keresetre nézve hatáskörrel s a közbenjött biró-küldés folytán illetékességgel is bír, miért is a neheztelt végzés megváltoztatásával a fenti határozat hozandó volt. A m. kir. Curia: Tekintve, hogy az 1868 : LIV. t.-c. 93. §-át módosító 1881: LIX. t.-c. 13. §-a csak az okiratilag kötelezett készpénzbeli követelésre vagy helyettesíthető ingóságra nézve engedi meg, a per tárgyának értékére való tekintet nélkül, vagyis 500 frton felül a sommás eljárás kikötését; a haszonbérleti viszonyból származtatott, szerződésileg előre összeg szerint meg nem határozott kártérítési igény pedig nem vonható az okiratilag kötelezett készpénzbeli követelés fogalma alá; tekintve, hogy az 1881: LIX. t -c. 13. §-ának d) pontja, mely a bérleti viszonyból felmerülő kérdéseket általában sommás eljárás alá tartozóknak nyilvánítja, a haszonbérleti viszonyból felmerülő kártérítési keresetekre nem alkalmazható; tekintve, hogy az 1881 : LIX. t.-c. akkor, midőn a 13. §-ban a sommás eljárásra utalt ügyek sorából a haszonbérleti kártéritési kereseteket kihagyta, nemcsak az 1868: LIV. t.-c. 93. §-nak g) pontjából, hanem az igazságügyminiszter által a polg. törvénykezési eljárás tárgyában a képviselőházhoz 1879. febr. 22-én beterjesztett törvényjavaslat 75. §-ának /) pontjától is eltért és ezt bizonyára nem ok és cél nélkül, hanem azért tette, mert a haszonbérleti viszonyból származott, rendszerint bonyolódottabb kártéritési kereseteket 500 frton felül az egyes biró hatáskörébe utalni nem akarta, mint a hogy ez a képviselőház igazságügyi bizottságnak az 1881 : LIX. t.-c. alapjául szolgált, 1881. március 8-án kelt jelentése indokolásában is világosan kifejezve van ; miután ezek szerint a törvény az önkéntes alávetést korlátozva, a haszonbérleti viszonyból felmerülő 500 frtot meghaladó kártéritési keresetekre nézve, eltérést a törvényszékek illetőségétől nem enged és ezzel szemben a budapesti kir. ítélő tábla a járásbiróság illetékességét a felperesek 4,888 frt 80 kr. kártéritési összeg iránt benyújtott keresetére nézve akkor sem állapíthatta volna meg, ha felperesek a haszonbéri szerződést eredetiben is bemutatták volna, mert a birói hatáskör s illetőleg kérdése azon törvény szabályai szerint bírálandó el, a melynek hatálva alatt tétetett az ügy folyamatba, mint ezt az 1881 : LIX. t.-c. 100. §-ának b) pontja is rendeli: mindezeknél fogva alperesek felfolyamodása az 1881 : LIX. t.-c. 59. §-ának 4. pontja alapján elfogadtatik, a budapesti kir. itélö tábla fentebbi neheztelt végzése megváltoztatik és az elsőbiróságnak végzése hagyatik helyben. (1886. okt. 21. 4.267.) A külföldi bíróság megkeresése folytán foganatosított véirrehajtás megszüntetése iránt iuditott kereset elbírálására mely biró>.i_ illetékes A m. kir. Curia : (4886. október 27. 625. sz. a.) Azon illetőségi összeütközés kérdésében, mely a K. Hermann és többi foglaltató társainak Sch. Ede ellen folytatott végrehajtási ügyből kifolyólag az Oesterreichische ' Kohlemverksbank részére foganatosított végrehajtásnak megszüntetése felett a pozsonvi kir. törvényszék és a pozsonyi kir. járásbiróság között felmerült, 'a pozsonyi kir. törvényszéket mondta ki illetékesnek; mert az Oesterreichische Kohlemverksbank három rendbeli váltókövetelésére nézve a végrehajtás foganatosítását a bécsi cs. kir. kereskedelmi törvényszéknek megkeresése folvtán, 1,525 876. sz. a. kelt végzésével a pozsonyi kir. törvénvszék rendelte el és eszközöltette is ugyanakkor saját hatáskörében; és mert az 1881: LX. t.-c. 257. §-ának utolsó bekezdésében foglalt intézkedés a jelen esetben alkalmazható nem lévén, az ez utóbW végrehajtás folytán felülfoglalt ingóknak zár alól leendő feloldása felett a kir. törvényszék van hivatva határozni. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezendő, hogy a határfal annak tulajdona, a kié az alacsonyabb fekvésű telek." A pestvidéki kir. törvényszék: Alperes köteleztetik az A. alatti vázrajzban b. e., B. alatti vázrajzban pedig d. k. betűvel jelzett kőfalat felperes kizárólagos birtokába bocsátani, s alperes köteleztetik a kőfalnak a B. alatti vázrajzon g, h. i.-vel feltüntetett részen általa felrakatott falrészt leszedetni s a falkeritést az előbbi állapotnak megfelelöleg jókarba hozni.