A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 7. szám - Kezesség és hitelezési megbizás. A kötelmi jog különös részének indokolásából. 2. r.

Ötödik évfolyam. 7. szám. Budapest, 1886. február 14. Szerkesztőség: V. sas-utcza 14. szám. Kiadóhivatal: V. sas-utcza 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A J O G (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY. ) HETILAP HZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEIK KÉPVISELETÉRE, A MAGYAR ÜGYVÉDI, BIRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE Számos kiváló szakférfiu közremüködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve: egész évre . . 6 frt — kr. fél » . .. 3 » — » negyed » . . 1 » 50 Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal kül dendök. TARTALOM. Kezesség és hitelezési megbízás. (A kötelmi jog különös részének indokolásából. ) Irta: Dr. A p á t h y István, budapesti egyetemi tanár és országgy. képviselő. — Igazságügyi hirek. — A kettős házasság és elévülés. Irta: Dr. W 1 a s s i c s Gyula, kir. alügyész Budapesten. — A bírósági végrehajtókról. Irta: Dr. Alföldi D., egri ügyvéd. — A főnök halálának hatálya a cégvezetési jogosultságra. Irta: Dr. S c h 1 es inger X., liptó-szentmiklósi ügyvéd. — Sérelmek. (Igazságszolgáltatás és ministeri bőkezűség. Irta: Buchwald Lázár, szabadkai ügyvéd. ) — Irodalom. (Az általános magyar magánjogi törvénykönyv tervezetének megvitatása céljából a kir. igazságügyministeriumban tartott értekezletek jegyzőkönyvei. Öröklési jog. ) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok. ) A,, Jog Törvénytára". Örömünkre szolgál, hogy értesíthetjük t. előfizetőinket, miszerint a,, Jog Törvénytára" című vállalat biztosítva van és meg jog indulni. Azok tehát, kik arra már előfizettek, az 1886. évi törvényeket és igazságügyministeri rendeleteket — 30 iv erejéig — meg fogják lapunk utján kapni és pedig lehetőleg azonnal, minekutánna azok hivatalosan közzététettek. Sikerült e vállalatra az elismert hirü R át h-f éle könyvkiadó céget megnyerni, melynek törvénykiadásai mind a kiállitás díszessége, a nyomtatás szépsége és pontossága, mind a jegyzetek és magyarázatok kitünő volta folytán, elismerten fölülmulnak minden más törvénykiadást. Ennek folytán tehát még ezentúl is elfogadunk előfizetéseket a „Jog Törvénytárá"-ra. Alkalma nyílik előfizetőinknek ez uton, a törvények és igazságügyi rendeletekét, díszes kiadásban megszerezni oly áron, mely a könyvkereskedői árnak alkalmasint tán felét sem fogná kitenni. A »Jog 'Törvénytárának« előfizetési ára 2 frt. A „Jog" kiadóhiuatala. Január hó l-jétől új előfizetést nyitottunk. — Azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük jan. hó 1-én lejárt, tisztelettel felkérjük, szíveskedjenek az előfizetési pénzt minél előbb beküldeni, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. Lapunk előfizetési ára: Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyedévre 1 frt 50 kr. ,, A JOG" kiadóhivatala. Budapest, V. ker., sas-utca 14. sz. Kezesség és hitelezési megbizas. (A kötelmi jog kiilönös részének indokolásából. ) Irta: Dr. APÁTHY ISTVÁN, egyet. tanár és országgy. kepv. Budapesten. (Második közlemény. ) A beneficium ordinis, vagyis az a sorrend a melyben a hitelező a kezest megtámadhatja, különféleképen határozható meg. A r ó m a i jognak azt az álláspontját, a mely szerint a kezes egyetemleges adósnak tekintetvén, akar a főadóssal együtt, akár külön megtámadtathatott, a 4 novella c. 1. határozottan elhagyta, a mennyiben egyenesen rendeli: si quis igitur m utuu m d e d e r i t, et fideiussorem, aut mandatorem, aut constitutae pecuniae reum acceperit, ille non statim ab initio mandatorem, fideiussorem aut constituentem conveniat, neque debitore neglecto intercessor i b u s m o 1 e s t u s s i t, s e d p r i m o e u m, q u i pecuniam accepit et d ebitum contraxit, conveniat. A Code civil 2021. c. elvileg kimondja ugyan, hogy a kezes a fizetésre csak akkor kötelezhető, ha a főadós nem fizetett és a hitelező által sikertelenül pereltetett; de a Code ezt a kedvezményt egyrészről attól teszi függővé, hogy a kezes a főadós előzetes beperlését követelje — 2022. c. — másrészről attól, hogy a főadós nak, a kielégítésre alkalmatos vagyonát képes kijelölni — 2023. c. Ez intézkedés azonban ellenkezik a kezesség természetével és céljával, mely abban áll, hogy a hitelezőnek kielégítési mód biztosittassék az esetre, ha a főadóstól követelését meg nem kaphatná; a mi természetszerűen a főadós előzetes beperlését tételezi fel. A hitelező érdekei kellően megvédetnek az által, ha bizonyos feltételek mellett egyenesen a kezes ellen fordulhat. Ilyeneknek jelöli ki a tervezet azt, ha a kezes a tartozást, mint készfizető vállalta magára, ha tehát a főadós előzetes beperléséről lemondott, vagy ha a lejáratkor a főadós tartózkodása ismeretlen, vagy ha az csőd alá került. Hasonló kivételeket ismert már a római jog is. Igy: Si quis in ius vocatus fideiussorem dederitin iudicio sistendi causa non suppositum iurisdictioni illius, ad quem vo catur, pro non dato fideiussor habetu r, nisi suo privilegio specialiter renuntiaverit. 1. 1. Dig. (2. 5. ); továbbá: si vero fideiussor, aut mandator, aut qui constitutum suscepit quidem adsit, princ ipalem autem debitore m abesse contingat, durumest creditoremalio mittere, quum statim a fideiussore, aut mandatore, aut constituente exigere possit. Nov. 4. c. 1. A tervezet e részbeni intézkedéseivel lényegileg megegyeznek az osztrák ptkv. 1355—1357.; a zürichi tkv. 1789-1793.; a szász tkv. 1461., 1402. §.; a bajor javaslat II. r. 874., 875.; a drezdai javaslat 939. és a svájci javaslat 499. c., melyek ép ugy, mint a tervezet kérdéses intézkedése — indokolásukat a kezesség természetében, illetőleg a kezes határozott akaratnyilvánításában talál ják. A hitelező jogainak megszorításában természetesen messzebb kellett menni a tervezetnek a kártalanítási kezes tekintetében. A ki a tartozásnak csak azon részéért vállal felelősséget, melyet a hitelezőnek a főadóson behajtani nem sikerül, a tervezet szerint a főadós előzetes bepereltetését akkor is követelheti, ha annak tartózkodási helye ismeretlen, vagy ha csőd alá került. Az előzetes beperlést a kártalanítási kezes a zürichi tkv. 1795. §. szerint hasonlag feltétlenül követelheti; de megadja e jogot a nevezett kezesnek a szász tkv. 1463. §. és a drezdai javaslat 935. c. is; és pedig oly módon, hogy az utóbb érintett források és a tervezet intézkedései közt teljes összhangzás constatálható. Kevésbé liberalis szemben a hitelezővel az osztrák ptkv. 1367. §., mely kártérítési jogot a kártalanítási kezes ellen csakis a kezesnek és pedig azon feltétel mellett ad, ha a kezes a kárt nem saját vétkessége miatt szenvedte. Ennél kétségtelenül helyesebb a tervezet intézkedése, mely a dolog természetének megfelelően ugy a hitelező, mint a kártalanítási kezes érdekeivel foglalkozik és a kettő közt fenforgó jogviszonyt az érintett források értelmében állapítja meg. A kártalanitási kezes állásától lényegesen különbözik az alkezes jogi állása, mely bizonyos tekin-