A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 48. szám - Numerus clausus. 1. r.

386 A JOG. ennek értelmében minden bírósági közegnek számot kell adnia az elhasznált papirosról s tárgyalási jegyzőkönyvekről ; a hivatalos átalányból ezentúl csak a Budapesti Közlöny fizetendő elő, mig a többi szellemi szükséglet: törvények, rendeletek a központ által lesz a bíróságoknak megküldve. Ajánlatos volna, ha a központ ezen szellemi szükséglethez a jogi szaklapokat is sorozná; mert hogy épen a biró kívül álljon a szaklapokban visszatükröződő szellemi fluctuatión, nem helyeslendő és a jogszolgáltatás érdekében csak sajnál­ható, bírótól pedig sovány fizetéséből, szaklapoknak saját költségén való járatását kívánni merő képtelenség. Az épület fentartása 12,000 frt emelkedést mutat, (30,000 frt helyett 42,000 frt.) A kir. ügyészségeknél az előirányzott többlet 153,169 frtra rug. Ezen többletből az oroszlánrész a dologi kiadásokra és ezeknél viszont a rabtartási és bűn­vádi eljárási költségekre esik, a személyi járandóságok­nál meg kevesbletet tapasztalunk (1.026,672 frt, szemben 1.027,748 frttal.) A rabtartási költség 79,000 írttal (1,004,000, szemben 925,000 frttal a mult évben), a bűnvádi eljárás költsége 43,000 frttal (341,000 frt, szemben 298,000 frttal a mult évben) emelkedik. Mindkettőt indokolja a letartóz­tatottak évről-évre növekvő száma s ez által az élelmezési, gyógykezelési és ruházati költségek szaporítása, valamint a rabszállitási költségek növekvése. Különösen emel­kednek a szakértők s tanú díjakra fordított kiadások, de ha valahol, ugy e címen lehetséges nagyobb mérvű megtakarításokat tenni. A szakértők nem szorítkozva csupán a punctum saliens kiderítésére, ivekre terjedő előterjesztéseket tesznek s azokat maguknak természetesen busásan megfizettetik; rendszerint csak egy dolgozik, azonban a megállapítás vala­menynyi részére egy s ugyanazon módon s mérvben történik. — A könyvek vizsgálatai csődök alkalmából a mellett, hogy minden egyes vizsgálat több száz forintba kerül, a képzelhető legfelületesebbek Hozzájárul, hogy szakértőknek különös protectióból oly egyé­nek lesznek alkalmazva, kik feladatuk magaslatán egyáltalán nem állanak, sőt gyakran szakmájokban a legprimitívebb is­merettel sem bírnak. Hogy más tekintetben is megtakarítások eszközölhetők, ezt igazolja azon példakép felhozott körülmény, miszerint eddigelé bármely halálesetnél, mely az utczán vagy rend­kívüli körülmények közt előfordul, a boncolás, a hetes vizs­gáló biró egyszerű rendeletére eszközöltetett s ennek költsé­geivel az igazságügyi tárca megterheltetett. Ezen abusus a budapesti ügyészség legújabb intézkedése folytán megszűnt; ezentúl a boncolás csakis ügyészi indítvány alapján rendelhető el. Ki hinné, hogy ezen Columbus tojásának látszó intézkedés folytán a kincstár évenként csak itt Budapesten is sok százakra menő kiadásoktól menekül? A tanudíjak is lényegesen redukálhatok volnának, ha elszoknának attól, a tanukat messze vidékről ^ még oly irre­leváns mellékkörülmény kideritése végett beidéztetni. Minima non curat praetor. — Ezen elvet az igazságügyre is kellene alkalmazni. — Nem kerülne elő ekkor azon furcsa eset, hogy egy csirkelopás alkalmából a tanudíjak 138 frtra rúgnak, a tárgyalás eredménye pedig csupán az, hogy a kir. tábla az első biró ítéletét feloldja, miként ez nemrég valósággal elő­fordult. Oly drága csirkét még ember nem evett. Az 1868. évi 28. t -c. alapján alkalmazandó felsöbiró­sági bírák díjazása folytán a törvények szerkesztésének rovata 12,700 frttal emelkedett. Ép ugy emelkedtek a nyugdíjak 139,434 frttal (919,231 frt, szemben a mult évre megállapított 779,797 frttal). Végül átköltözködési költségekre a központ részére 10,000 frt van előirányozva. Az épitkezési kiadások csakis 100,000 frtban vannak előirányozva, nagyobb összeget az ország jelen pénzügyi ! helyzete nem enged, jóllehet ez feltűnő csekély a tényleges szükséglethez mérve, főleg midőn az építkezés szüksége most I egyszerre annyi helyen merül fel és a miniszter beismerése szerint a törvényszékek egy része több bérházban van elhe­lyezve, a járásbíróságok külön épületben székelnek, az ügyész­ségek pedig vagy akülömbenis túltömött börtönöktől elvonl I egészségtelen helyiségekbe vannak szorítva, vagy a szolgálat hátrányával a fogháztól távol eső helyre utalva. Ezen 100,000 frtból egyelőre esik 8,125 frt a veszprémi megyeház vételárának egy évi részletére, 5,000 frt a zala­megyei székház egy évi részletére, 14,148 frt a rimaszombati 1 törvényszék s fogház építési költség második részlete, Nyíregyházán építendő törvényszéki épület s fogházra. Sza­badkán ugyanarra (itt a letartóztatási helyiségek egészség­j telének, a fogháznak nincs udvara, hol a letartóztatottak leve­| gőzés végett sétálhatnak, nincs kórháza, munkaterme s igy azok nem is foglalkoztathatnak, de a törvényszék elhelye­zése is tarthatatlan), Szombathelyen át lesz bocsátva az u. n. Staabház. S.-A.-Ujhelyen új törvényszék s fogház építendő, Komáromban kibővités szükséges stb. stb. E bajokon a miniszter részben az által is akar segíteni. | hogy törvényjavaslatot szándékszik benyújtani a törvény­hozásnak, mely szerint tekintettel arra, hogy a rabsegélyezési alap tetemes felesleggel bir, az 1878. évi V. t.-c. 27. §. módosításával a pénzbüntetésből befolyó összegek azon része, melyre szegény foglyok segélyezése s javító-intézetek fel­állítása céljából szükség nincs, fogházak építésére fordítható legyen. — Bizony fényes dolog is lesz az, ha a fogházak jövőben a rabok költségén lesznek felépítve! Dr. Révai Lajos. y Numerus clausus. Irta: CSILLAG ADOLF szolnoki ügyvéd. / A betegen sínlődő igazságügy kérdésevei elválaszthat­lanul függ össze a magyar ügyvédi kar mai állapotainak kérdése. S a mily hangosan követeli a közvélemény az egyik sajgós terheinek gyógyítását, ép oly mértékben kiált segély­ért a nyomorban sinlődő magyar ügyvédi kar. Es ez igen természetes is. A mily mértékben hanyatlik a magyar igazságszolgáltatás hírneve és reputátiója, ép oly mértékben sülyed vele az igazságszolgáltatás kiegészítő részét képező ügyvédi kar anyagi és szellemi niveauja. Hiába igyek­szenek a kettőt egymástól elválasztani, hiába azokat két különálló kérdésnek tüntetni fel, egymásba és egymásból folynak, bármiként tekintjük is azokat. Mert mi képezi nemes és magasztosabb hivatását az ügyvédnek az igazságszolgáltatás terén ? Éber őre lenni a törvénynek ott és annál, a hol és ki I által az alkalmaztatik. S íme, ez szerintünk az ügyvéd nemes és magasztos feladata. Már most képzeljünk ügyvédet, k \ szintén szakember, hogy az ellenőrizze azon biró el­j járását, kitől ugy az ő, mint családja megélhetése függ, ki ura és intézője sorsának, kinek naponta áll módjában érez­tetni az általa kegyelttel jóindulatát vagy annak ellenkezőjét az általa gyűlölttel. Hisz az állapítja meg annak díjait, az becsüli meg mun­kája értékét, de nem annak belbecse, hanem legtöbb esetben a szerint, a mint az érdekelt egyénisége tetszése vagy nem tetszésével dicsekedhetik. Azon munkának díjját, mely­ből az maga és családja kenyerét eszi. Hisz az osztogat gond­nokságot és képes egyeseket oly előnyökben részesiteni, melyek azoknak gyakran évekre képesek megélhetését ] biztosítani. Es az ily helyzetben levő ügyvéd legyen őre a tör­vénynek? Ez ellenőrizze a birót, ki a törvényt alkalmazni hivatott ? Valóban emberfeletti erő kifejtését óhajtja, ki ily hely-

Next

/
Thumbnails
Contents