A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886 / 48. szám - Numerus clausus. 1. r.
386 A JOG. ennek értelmében minden bírósági közegnek számot kell adnia az elhasznált papirosról s tárgyalási jegyzőkönyvekről ; a hivatalos átalányból ezentúl csak a Budapesti Közlöny fizetendő elő, mig a többi szellemi szükséglet: törvények, rendeletek a központ által lesz a bíróságoknak megküldve. Ajánlatos volna, ha a központ ezen szellemi szükséglethez a jogi szaklapokat is sorozná; mert hogy épen a biró kívül álljon a szaklapokban visszatükröződő szellemi fluctuatión, nem helyeslendő és a jogszolgáltatás érdekében csak sajnálható, bírótól pedig sovány fizetéséből, szaklapoknak saját költségén való járatását kívánni merő képtelenség. Az épület fentartása 12,000 frt emelkedést mutat, (30,000 frt helyett 42,000 frt.) A kir. ügyészségeknél az előirányzott többlet 153,169 frtra rug. Ezen többletből az oroszlánrész a dologi kiadásokra és ezeknél viszont a rabtartási és bűnvádi eljárási költségekre esik, a személyi járandóságoknál meg kevesbletet tapasztalunk (1.026,672 frt, szemben 1.027,748 frttal.) A rabtartási költség 79,000 írttal (1,004,000, szemben 925,000 frttal a mult évben), a bűnvádi eljárás költsége 43,000 frttal (341,000 frt, szemben 298,000 frttal a mult évben) emelkedik. Mindkettőt indokolja a letartóztatottak évről-évre növekvő száma s ez által az élelmezési, gyógykezelési és ruházati költségek szaporítása, valamint a rabszállitási költségek növekvése. Különösen emelkednek a szakértők s tanú díjakra fordított kiadások, de ha valahol, ugy e címen lehetséges nagyobb mérvű megtakarításokat tenni. A szakértők nem szorítkozva csupán a punctum saliens kiderítésére, ivekre terjedő előterjesztéseket tesznek s azokat maguknak természetesen busásan megfizettetik; rendszerint csak egy dolgozik, azonban a megállapítás valamenynyi részére egy s ugyanazon módon s mérvben történik. — A könyvek vizsgálatai csődök alkalmából a mellett, hogy minden egyes vizsgálat több száz forintba kerül, a képzelhető legfelületesebbek Hozzájárul, hogy szakértőknek különös protectióból oly egyének lesznek alkalmazva, kik feladatuk magaslatán egyáltalán nem állanak, sőt gyakran szakmájokban a legprimitívebb ismerettel sem bírnak. Hogy más tekintetben is megtakarítások eszközölhetők, ezt igazolja azon példakép felhozott körülmény, miszerint eddigelé bármely halálesetnél, mely az utczán vagy rendkívüli körülmények közt előfordul, a boncolás, a hetes vizsgáló biró egyszerű rendeletére eszközöltetett s ennek költségeivel az igazságügyi tárca megterheltetett. Ezen abusus a budapesti ügyészség legújabb intézkedése folytán megszűnt; ezentúl a boncolás csakis ügyészi indítvány alapján rendelhető el. Ki hinné, hogy ezen Columbus tojásának látszó intézkedés folytán a kincstár évenként csak itt Budapesten is sok százakra menő kiadásoktól menekül? A tanudíjak is lényegesen redukálhatok volnának, ha elszoknának attól, a tanukat messze vidékről ^ még oly irreleváns mellékkörülmény kideritése végett beidéztetni. Minima non curat praetor. — Ezen elvet az igazságügyre is kellene alkalmazni. — Nem kerülne elő ekkor azon furcsa eset, hogy egy csirkelopás alkalmából a tanudíjak 138 frtra rúgnak, a tárgyalás eredménye pedig csupán az, hogy a kir. tábla az első biró ítéletét feloldja, miként ez nemrég valósággal előfordult. Oly drága csirkét még ember nem evett. Az 1868. évi 28. t -c. alapján alkalmazandó felsöbirósági bírák díjazása folytán a törvények szerkesztésének rovata 12,700 frttal emelkedett. Ép ugy emelkedtek a nyugdíjak 139,434 frttal (919,231 frt, szemben a mult évre megállapított 779,797 frttal). Végül átköltözködési költségekre a központ részére 10,000 frt van előirányozva. Az épitkezési kiadások csakis 100,000 frtban vannak előirányozva, nagyobb összeget az ország jelen pénzügyi ! helyzete nem enged, jóllehet ez feltűnő csekély a tényleges szükséglethez mérve, főleg midőn az építkezés szüksége most I egyszerre annyi helyen merül fel és a miniszter beismerése szerint a törvényszékek egy része több bérházban van elhelyezve, a járásbíróságok külön épületben székelnek, az ügyészségek pedig vagy akülömbenis túltömött börtönöktől elvonl I egészségtelen helyiségekbe vannak szorítva, vagy a szolgálat hátrányával a fogháztól távol eső helyre utalva. Ezen 100,000 frtból egyelőre esik 8,125 frt a veszprémi megyeház vételárának egy évi részletére, 5,000 frt a zalamegyei székház egy évi részletére, 14,148 frt a rimaszombati 1 törvényszék s fogház építési költség második részlete, Nyíregyházán építendő törvényszéki épület s fogházra. Szabadkán ugyanarra (itt a letartóztatási helyiségek egészségj telének, a fogháznak nincs udvara, hol a letartóztatottak leve| gőzés végett sétálhatnak, nincs kórháza, munkaterme s igy azok nem is foglalkoztathatnak, de a törvényszék elhelyezése is tarthatatlan), Szombathelyen át lesz bocsátva az u. n. Staabház. S.-A.-Ujhelyen új törvényszék s fogház építendő, Komáromban kibővités szükséges stb. stb. E bajokon a miniszter részben az által is akar segíteni. | hogy törvényjavaslatot szándékszik benyújtani a törvényhozásnak, mely szerint tekintettel arra, hogy a rabsegélyezési alap tetemes felesleggel bir, az 1878. évi V. t.-c. 27. §. módosításával a pénzbüntetésből befolyó összegek azon része, melyre szegény foglyok segélyezése s javító-intézetek felállítása céljából szükség nincs, fogházak építésére fordítható legyen. — Bizony fényes dolog is lesz az, ha a fogházak jövőben a rabok költségén lesznek felépítve! Dr. Révai Lajos. y Numerus clausus. Irta: CSILLAG ADOLF szolnoki ügyvéd. / A betegen sínlődő igazságügy kérdésevei elválaszthatlanul függ össze a magyar ügyvédi kar mai állapotainak kérdése. S a mily hangosan követeli a közvélemény az egyik sajgós terheinek gyógyítását, ép oly mértékben kiált segélyért a nyomorban sinlődő magyar ügyvédi kar. Es ez igen természetes is. A mily mértékben hanyatlik a magyar igazságszolgáltatás hírneve és reputátiója, ép oly mértékben sülyed vele az igazságszolgáltatás kiegészítő részét képező ügyvédi kar anyagi és szellemi niveauja. Hiába igyekszenek a kettőt egymástól elválasztani, hiába azokat két különálló kérdésnek tüntetni fel, egymásba és egymásból folynak, bármiként tekintjük is azokat. Mert mi képezi nemes és magasztosabb hivatását az ügyvédnek az igazságszolgáltatás terén ? Éber őre lenni a törvénynek ott és annál, a hol és ki I által az alkalmaztatik. S íme, ez szerintünk az ügyvéd nemes és magasztos feladata. Már most képzeljünk ügyvédet, k \ szintén szakember, hogy az ellenőrizze azon biró elj járását, kitől ugy az ő, mint családja megélhetése függ, ki ura és intézője sorsának, kinek naponta áll módjában éreztetni az általa kegyelttel jóindulatát vagy annak ellenkezőjét az általa gyűlölttel. Hisz az állapítja meg annak díjait, az becsüli meg munkája értékét, de nem annak belbecse, hanem legtöbb esetben a szerint, a mint az érdekelt egyénisége tetszése vagy nem tetszésével dicsekedhetik. Azon munkának díjját, melyből az maga és családja kenyerét eszi. Hisz az osztogat gondnokságot és képes egyeseket oly előnyökben részesiteni, melyek azoknak gyakran évekre képesek megélhetését ] biztosítani. Es az ily helyzetben levő ügyvéd legyen őre a törvénynek? Ez ellenőrizze a birót, ki a törvényt alkalmazni hivatott ? Valóban emberfeletti erő kifejtését óhajtja, ki ily hely-