A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 47. szám - A jelzálogos per költségei

188 Bűn-ügyekben. A vádbeli feljelentés teljesen valótlannak s minden alapot nélkülözőnek nem bizonyniván be: panaszos az eljárási k<">ltséírek megfizetése alól felmentendő. A sásdi járásbiróság" előtt Kis T. József, 41 éves telkes j polgár ellen Cz. József panaszára rágalmazás s becsületsértés miatt indított fenyítő vizsgálat befejeztetvén. A j bíróság 1886. jan. ]3-án 64. sz. a. panaszlottat a ! vádbeli vétség terhe alól felmentette és a panaszlót a vádlott részére 7 írt eljárási költség és a tanuzási díjak megfizetésére kötelezte ; />mert panaszlott tanúi, kik közül J. Kati a panaszlónak menye, Cz. Sára pedig testvérének leánya és Cz. Ferenc, kinek tanúvallomása B. István s neje tanúvallomásával megerősíttetett, i figyelembe nem jöhetett; nem jöhettek pedig nemcsak a rokoni j összeköttetésük folytán, de azért sem, mert vádlott tanúi határo- j zottan vallották, hogy a feljelentésben említett helyen és időben panaszló és vádlott egymással pereltek ugyan, de a feljelentésben foglalt s a vád tárgyát képező rágalmazási és becsületsértési ki- | fejezések vádlott által panaszló irányában nem használtattak, s igy panaszló tanúi kimondásának valódisága, a vádlott tanúnak j vallomása által megdöntetett; miért is vádlott sem rágalmazás, j sem becsületsértés vétségében elmarasztalandó nem volt. Panaszló a perköltségben marasztalandó volt, mert panasza által neki a ! felmerült költségeket okozta ; a költségek kiszabásánál pedig < tekintetbe veendő volt a hó által okozott rendkívüli rosz idő s járatlan utak. A budapesti kir. itélő tábla következőleg itélt: »Tekintettel arra, hogy az eljárás adatai szerint Cz. József panaszos feljelentése teljesen valótlannak s minden alapot nélkülözőnek nem bizonyult; és hogy ennélfogva feljelentő ellenében az eljárási rendelet 108. §-nak c) pontja nem alkalmazható : panaszos az eljárási költségek megfizetése alól felmentetik s i azoknak a bűnvádi alapból leendő megtérítése elrendeltetik. »Ezzel a változtatással egyebekben az elsőbiróság Ítélete j az abban felhozott indokokból helybenhagyatik.« (1886. évi okt. hó 5-én. 24,892. sz. a.) A súlyos testi sértés vétsése minden körülmények közt hivatalból üldözendő cselekményt képezFén: a járásbíró eljárása megsemmisítendő, ha oly sérelmezés elbírálásába bocsátkozik, melynek gyógyítása 13 napi időt vett igénybe. A dettai járásbíróságnál Gy. János ellen súlyos testi sértés vétsége miatt magánpanasz emeltetett, melyet azonban panaszos visszavont. Ennek folytán a jbiróság 1886. -márc. 19-én 689. sz. a. végzésével a további eljárást beszüntette. A budapesti kir. itélö tábla a jbiróság végzését megsemmisítette s azt utasította, hogy az iratokat illetékes eljárás végett a fehértemplomi törvényszékhez tegye át következő indokokból: »Annak előrebocsájtásával, hogy a súlyos testi sértés vétsége minden körülmények közt hivatalból üldözendő cselekményt képez, tehát az esetre is, ha feljelentő vádját visszavonja, az eljárás folytatandó ; miután fenforgó esetben F. Illésnek (panaszosnak) gondatlanságból származott sérelmezése 13 napi gyógyidőt vett igénybe ; s ily a btk. 310. §-ába ütköző esetek megbirálása az életbelépett törvénv 40. §-a szerint a jbiróság hatáskörébe utalva nincsenek : a jbiróság az által, hogy ezen ügy bírálatába bocsátkozott, semmiségre okot szolgáltató szabálytalanságot követett el.« (lS'Sö évi okt. hó 11-én. 26,712. sz. a.)' Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az árvaszéknél töltött gyakorlat az ügyvédség elnyeréséhez szükséges gyakorlatnak nem tekinthető. A pozsonyi ügyvédi kamara választmánya (1886. jun. 26. -523. sz. a.) : Dr. Németh Dezső ügyvédjelölt bejegyzését megtagadta. A in. kir. C'uria (1886. november 3. 4,253. sz. a.) : A neheztelt végzés helybenhagyatik; mert az 1874. évi XXXIV. t.-c. 5. §-nak 2. pontja szerint a három évi joggyakorlat bíróságnál, kir. ügyészségnél, a m. kir. kincstári vagy közalapítványi ügyészségnél, kir. közjegyzőnél és ügyvédnél töltendő ki, az árvaszéknéli gyakorlat tehát az ügyvédség elnyeréséhez szükséges gyakorlatnak nem minősíthető. A m. kir. pénzügyi közigazgatás bíróság döntvénye. 27. szám. Tartoznak-e a pénzváltással és leszámítolással foglalkozó üzletek, melyek ebbeli üzletük után III. osztályú kereseti adóval már megróva vannak, az üzletükből kölcsön adott tőkék kamatai után tőke kamat adót fizetni, ha a tőke követelés meghatározott időtőljáró kamatláb mellett zálog jogilag bekebelezte tik. (a 10,09011885. és i,í)J4li886. számokhoz.) Határozat. Pénzváltással és leszámítolással foglalkozó üzletek, melyek ebbeli üzletük után II. osztályú kereseti adóval már megróva vannak, az üzletükből kölcsön adott és meghatározott, időtől járó kamatláb mellett zálogjoírilacr bekebelezett tőkék kamatai után tökekamat adót tartoznak fizetni, ha üzletük után a IFI. osztályú kereseti adó nem az üzleti mérlegek alapján vettetett ki. Indokok: Pénz- és váltó-üzletek, a törvény szelleme és a m. kir pénzügymisztériumnak a váltó- és pénzüzérségből eredő jövedelmek megadóztatása iránt 1882. évi március 27-én 75,561. szám alatt kibocsátott körrendeletében (Pénzügyi Közlöny 1882. 15. sz.) kifejtett elvek szerint is csak anyiban esnek III. osztályú kereseti adó alá, a mennyiben a pénzkölcsönzésből illetőleg üzérkedésből származó jövedelem, — mit az adós szolgáltat — a felek között kötött ügyletről kiállított okiratban rendszerint határozottan kikötve nincs, sőt arról gyakran vallomás sem adatik és igy az ily üzletből eredő jövedelem megadóztatása számszerint biztos adatok alapján nem eszközölhető, hanem az üzleti adó a fél által előterjesztett nyereségi kimutatás alapján, avagy a kivető bizottság által kinyomozott adatok nyomán állapittatík meg. Azon tény által, ha valamely váltókövetelés meghatározott időtől járó kamattal együtt kebeleztetik, az illető tőke megszűnt bizonytalan jövedelmet hajtó pénzösszeg lenni, mert bekeblezés által a jövedelem szám szerint előtüntethető kamatlábban nyer kifejezést, mely jövedelem — természetéhez képest — a fenn álló törvények és fent hivatkozott pénzügyminiszteri körrendelet 3-ik bekezdése világos rendelkezése értelmében tőkekamat adó tárgyát képezi. Ugyanis a tőkekamat adóról szóló 1875. évi XXII. t.-c. 1. §-ában kimondatik, hogy tőkekamat adó tárgyát képezi mindazon vagyon, mely föld, ház- és kereseti adó stb. által nem érintetik ; ily természetű vagyon gyanánt jelöli meg — a hivatkozott törvény 1. §. 2. pontban — mindazon kamatokat is, melyeket az ország valamely lakosa kézi- vagy jelzáloggal biztosított, vagy egyszerű adóslevelekre, váltókra stb. kölcsön adott tökéből húz. Az egyenes adótörvények és szabályok hivatalos összeállításában a tőkekamat adóról szóló 1875. évi XXII. t.-c. 1. §-a után következő 4. jegyzet a fentebbieknek még világosabb értelmezést ad, midőn a váltókra adott kölcsönök azt a jövedelmét is tőkekamat adó alá tartozónak jelenti ki, melyet a kölcsönző a kamatok le- vagy hozzászámitása útján vesz be. Világos tehát, hogy a váltóra adott kölcsönök a törvény határozott rendelkezése szerint általában tőkekamat adó alá tartoznak ; annál kevésbbé képezhetnek kivételt az oly váltókövetelések, melyekben a kamat mennyisége is meghatározva van. A törvény ezen határozott rendelkezése csak abban az eset ben szenvedhet változást, ha a fent érintett üzletek terhére kivetett III. osztályú kereseti-adó szabályszerű üzleti mérleg alapján lett kivetve, a mely mérleg tényezőiben a bekebelezett kamatjövedelem is benn foglaltatik és igy az már megadóztatás alapját képezte; a kétszeres adóztatás elkerülése céljából az i!y kamatjövedelem újabb adóztatás illetve tőkekamat-adó alá nem vonható. Ezek alapján döntvényileg kimondani kellett, hogy pénzváltással és leszámítolással foglalkozó üzletek, melyek ebbeli üzletük után III. osztályú kereseti adóval már megróva vannak, az üzletükből kölcsön adott és meghatározott időtől járó kamatláb mellett zálogjogilag bekebelezett tőkék kamatai után tökekamat adót tartoznak fizetni, ha üzletük után a 111. osztályú kereseti adó nem az üzleti mérlegek alapján vettetett ki. Kelt Budapesten a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság teljes tanácsának 1886. évi október 27-én tartott üléséből, Hitelesíttetett a m. kir. pénzügyi közig, bíróság teljes tanái csának 1886. évi november 12-én tartott ülésében. Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Pályázatok: A medgyesi jrbságnál joggyakornoki áll. nov. 26-ig. — A berettyó-ujfalui jrbságnál járásbirói áll. nov. 2ti-ig. A debreceni tszéknél II. oszt. jegyzői áll. nov. 27-ig. — A b.-gyarmati t-zéknél aljegyzői áll. nov. 27-ig. — Az alsó-lendvai jrbiróságnál a 1j e g y z ő i á 11. nov. 27-ig. — A nyíregyházai tszéknél II. oszt. jegyzői áll. nov. 27-ig. — A székesfehérvári tszéknél aljegyzői áll." nov. 27-ig. — A pécsi trvszéknél szerb-horvát tolmács dec. 4-ig. — Az a'ranyosmaróthi tszéknél II. oszt. jegyzői áll. nov. 28-ig. — Az aradi tszéknél II. o s z t. j e g y z ö i á 11. dec. 12-ig. A szombathelyi törvényszéknél II. o s z t. j e gy z ő i állt nov. 30-ig. — A kézdi vásárhelyi tszéknél aljegyzői áll. nov. 30-ig. — A brassói tszéknél III. oszt. telekkönyvi vezetői áll. dec. l-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomJa-részvény-társasác«-ná). (Hold-utca 7. szám.)