A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 6. szám - A magyar bányabiróságokról

24 A JOG. és azok büntetése között az igazságos arány a gyakorlatban fentarthatóvá válik ; tekintve, hogy ezen rendszer raegfelelöleg a 2 évtől 5 évig terjedhető fegyháznak középtartama 3 év és 6 hó ; a 3 évig terjedhető fegyház középtartama év; az 5 évtől 10 évig terjedhető fegyházé pedig 7y2 év, mig a 10—15 évi fegyháznak középtartama I2y2 év ; ugy az 1 évig terjedhető börtön középtartama 9 hó; a 2 évig terjedhető börtöné pedig 15 hó lévén; kimondja a m. kir. Curia büntető tanácsainak teljes ülése, vonatkozással a 3^32/1884. B. sz. alatt előterjesztett bűnügyi esetre : hogy fegyházzal vagy börtönnel büntetendő cselekmények miatt, ha sem súlyosító, sem enybitö körülmények nem forognak fenn, vagy ha a súlyosító és enybitö körülmények egymást ellensúlyozzák, s ez indokból a fenforgó cselekményre a törvény által megállapított büntetés minimuma és maximuma közötti középtartam állapítandó meg, a büntetés középtartama oly módon határozandó meg, hosry az azon cselekményre a büntető törvény által meghatározott büntetési tétel legalacsonyabb és annak legmagasabb mértéke közötti külÖmbözet egyenlő részre felosztatik s az akként eredményezett mennyise arhez hozzaadatik azon mennyisé?, mely a számtani egységtől a büntetési tétel legalacsonyabb tartamáig fenmaradt. Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető tanácsainak 1885. évi november hó 26-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi december hó 24-én tartott teljes ülésében. 50. számú Lopásból eredő orgazdaság a B. T. K. 335. §-a alapján bűntetté minősithető-e ? Határozat. Tekintve, hogy az orgazdaság másocllagos büntetendő cselekményt képez s csakis a más személy által ellopott, rablott, sikkasztott vagy jogtalanul elsajátított dologra vonatkozólag követhető el; tekintve, hogy a B. T. K. 370. §-a szerint az orgazdaságnak bűntetté vagy vétséggé minősítése — az üzletszerű orgazdaság kivételével (372. §. utolsó bekezdése) — attól van föltételezve, hogy azon cselekmény, melynek következtében a tulajdonos vagy birtokos, illetőleg a birlaló vagyonától megfosztatott, büntettet vagy vétséget képez-e, s hogy az orgazda azon körülményt tudta légyen, mely által az előző cselekmény bűntetté minősíttetik ; tekintve, hogy különösen lopásból származó dolognak, a B. T. K. 370. §-ában meghatározott feltételek melletti megszerzése az orgazdaság bűntettét képezi mindazon esetekben, melyekben az orgazda ezen cselekménye elkövetésekor tudta azon körülményt, mely a B. T. K. 334., 335., 336., 337. és 338. §§-ban foglalt bármelyik rendelkezésénél fogva, a lopásnak bűntetté minősítését megállapítja ; tekintve, hogy az orgazdaságnak bűntetté minősülését illetőleg, a 370. §. nem tesz különbséget azon tekintetben sem, hogy a lopásnak bűntetté emelésére a B. T. K. 334. §-ában meghatározott érték nem egy izben, illetőleg egy lopási cselekmény által, hanem hogy az a 335. §-ban előrelátott módon, több külön lopás által tulajdoníttatott el; föltéve, hogy az orgazda nemcsak azt tudta légyen, hogy a tolvaj több lopást követett el, hanem ezenfelül azt is, hogy azon több lopás által eltulajdonított dolognak összértéke 50 frtot fölülhalad ; az előrebocsátottak szerint, az orgazdaságnak a lopott dolog értéke által megállapított bűntettét követi el az : 1. a ki a bűntettet képező lopás által eltulajdonított habár csekély értékű ingó dolgot, ennek lopott voltát, de egyúttal ennek nagyobb értékű dolgok eltulajdonításával véghezvitt lopásból (334. §.) származását tudva, á 370. §. föltételeinek fenforgása mellett megszerez : 2. a ki tudva, hogy a tolvaj több, habár egyenkint 50 frt értéket felül nem muló, de összesen ezen értéket túlhaladó lopást követett el, ezen lopásokból, vagy ezek egyikéből származó egy vagy több, de 50 frtot fölül haladó értékű dolgot — a 370. §-ban meghatározott feltételek fenforgása mellett — megszerez; 3. a ki — habár különböző időben — vagyis több, különkülön cselekmény által szerez meg lopottaknak tudott oly dolgokat, melyeknek sem egyenkinti értéke, sem pedig a külön cselekmény alkalmával megszerzett együttes összértéke 50 frtot nem mul fölül, de a melyeknek a többször ismételt megszerzés folytán felszaporodó számából, illetőleg azok valamennyijének összértékéből vagy más körülményekből — habár csak az első izbeni, vagy több előző orgazdaság után tudta, illetőleg tudnia kellett, hogy azok ugyanezen tolvajnak több — egyenkint csekély értékeket eltulajdonító lopásai által eltulajdonított valamennyi dolog összértéke ">0 frtot túlhalad, föltéve, hogy a megszerzőre nézve a 370. §-nak egvéb feltételei is fenforognak : mindezek folytán kimondja a kir. Curia büntető tanácsának teljes ülése, vonatkozólag az 1,862/B. 885. sz. alatti ügyben felmerült elvi kérdésre : a lí. T. K. 335. §-a csakis a lopásokról rendelkezvén, s e szerint az orgazdaságra nem lévén alkalmazható, az orgazdaság — a mennyiben annak üzletszerűsége nem forog fenn — nem válik bűntetté csupán az által, hogy az orgazda több külön lopás által tulajdonított, egyenkint 50 frt értéket tál nem haladó^ de összeségükben ezen értéket fölülmúló dolgokat, habár a 370. §. egyéb feltételeinek is fenforgása mellett megszerez; mindazonáltal a lí. T. K. 370. §-ának világos rendelkezéséből s ezen szakasznak a 835. §-hoz való viszonyításából — összefüggésben a 82. §. első bekezdésének logikai értelméből folyó jogszabály, lyal — egyenesen következik, hogy azon orgazda, a ki ugyanazon tolvaj lopásaitól származó külön dolgokat habár különböző időben, vagyis több orgazdasági külön cselekmény által megszerez, habármelyik későbbi megszerzés alkalmával tudta, hogy az előbb megszerzett dolgoknak a későbben megszerzettekkel együttes összértéke 50 frtot föiülhalad — azon orgazdaság által, melyet e körülmény tudása után követett el, az orgazdaság bűntettében válik bűnössé, habár az ezen alkalommal megszerzett lopott dolognak értéke magában véve 50 frtnái nem nagyobb. Magától érthetőnek mondja ki a kir. Curia továbbá: hogy az ezen határozatban kimondott szabályok az orgazdaság elkövetésének — a lí. T. K. 370. §-ában megjelölt többi módozataira — nevezetesen az „elrejtésre ' vagy „az elidegenités czéljából való közreműködésre" is értelemszerüleg alkalmazandók. Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető tanácsainak 1885. évi november hó 26-án tartott üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi december hó 24-én tartott teljes ülésben. A. ..•/«(/ Törvénytára". Örömünkre szolgál, hogy értesíthetjük t. előfizetőinket, miszerint a ,,Jog Töruénytára" című vállalat biztosítva van és meg fog indulni. Azok tehát, kik arra már előfizettek, az 1886. évi törvényeket és igazságügy= ministeri rendeleteket — 50 ív erejéig — meg fogják lapunk utján kapni és pedig lehetőleg azonnal, minekutánna azok hivatalosan közzététettek. Sikerült e vállalatra az elismert hirü Ráth-féle könyv • kiadó céget megnyerni, melynek törvény kiadásai mind a kidtlitás díszessége, a nyomtatás szépsége és pontossága, mind a jegyzetek és magyarázatok kitűnő volta folytán, elismerten fölülmúlnak minden más törvénykiadást. JEhineU folytán tehát még ezentúl is elfog ff dm ih' előfizetéseidet a „Jog Törvénytárá^-ra. Alkalma *> előfizetőinknek ez uton, a törvények és igazságügyi rendeletieket, díszes kiadásban megszerezni oly áron, mely a kör \ kereskedői árnak alkalmasint tán felét sem fogná, kitenni. A »jog Törvénytárának« előfizetési ára 2 frt. A „Jog" Hiadóh/uata/a. Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök : Folitzer József e. a sátoralja-újhelyi trvszék, bej. febr. 24, félsz. márc. 22, csb. Oroszy Gé/a, tmg. Nagy Béla. —• Politzer Mór e., a sátoralja-újhelyi trvszék, bej. febr. 24, félsz.márc 22, csb. Üroszy Géza, tmg. Nagy Béla. — Kemény Lajos e., nagyváradi trvszék, bej. má.rc. 18, félsz. ápr. 9, csb. Jelencsik István, tömegg. Zomboly Antal. — WtílSZ Hermán n e., debreceni trvszék, bej. márc. 24, félsz. ápr. 8, csb. Nagy Károly, tmg. dr. Sik János. — GlUck D. e., az aradi trvszék, bej. márc. 16, félsz. ápr. 2, csb. Frits Róbert, tmg. dr. Paris Lajos. — Anísfeld P. e., a szegedi trvszék, bej. febr. 22, félsz. márc. 20, csb- Nagy Ferenc, tmg. Tassy Ede. — Grünbaum Jakal) e., rózsahegyi trvszék, bej. márc. 22. félsz. ápr. 15, csb. Lattyák János, tömggondnok Radlinszky Ignác. — liakulinyi Kálmán e., lőcsei trvszék, bej. márc. 30, félsz, május 3, csb. Medveczky Mihály, tmg. Lenner Kálmán. — Steiner Sámuel e., szombathelyi trvszék, bej. ápr. 14, félsz, május 4, csb. Tura József, tmg. Szabó László. — Goldstein >V. e., a gyulafehérvári tvszék, bej. márc. 3, félsz, márcz. 23, csb. Basiota László, tmg. Csaló Lajos. — Faliarin Fernando e., fiumei trvszék, bej. márc. 31, félsz, ápril 13, csb. Bolmarcich János, tmg. dr. Randich János. Pályázatok : A pécsi kir. tvszéknél aljegyzői áll. febr. 28-ig. — A zalaegerszegi kir. trvszéknél II. oszt. jegyzői áll. febr. 28-ig. — A szegedi kir. trvszéknél albirói áll. febr. 28-ig. — A gyulafehérvári kir. jbságnál albirói áll. márc. 2-ig. — A kulai kir. közjegyzői áll. márc. 1. — A székesfehérvári kir. tvszéknél trvszéki birói áll. márc. 4. -- A zombori kir. tvszéknél birói áll. márc. 4-ig. — A s.-a.-ujhelyi jbságnál albirói áll. febr. 20Nyomatott a />Pesti könyvnyomda-részvénytársaság*-nál. Hold-utcza 7. sz.l