A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 47. szám - A jelzálogos per költségei

A J OG. 381 megmenekülni, sőt a szász magánjogi törvénykönyv (430. §.) kifejezetten is megadja a jogot a jelzálog tulajdonosának ; ámde ez csak jog, melyből kötelezettségre következtetni nem lehet. A mi a 2. pont alatt felemiitett nézetet illeti, melynek értelmében a jelzálogos adós a perköltségekre vonatkozólag a végrehajtás tűrésére csak úgy kötelezhető, ha azoknak biztosítására a zálogjog kifejezettén bekebelezve van, ez a zálogjognak nagyon is szűkkeblű felfogásából ered, s azért is egyedül helyesnek azon nézet nevezhető, mely a jelzálogos adóst nem csupán a bekeblezett követelés, hanem az annak érvényesítésére mellőzhetlenül megkívántató pernek költségei tekintetében is a jelzálogos ingat lanból leendő kielégítés tűrésére kötelezi. Ez utóbbi felfogásnak helyessége a zálogjog természetéből folyik. Ugyanis a nyert zálogjog felhatalmazza a hitelezőt, hogy az adós mulasztása esetén a zálogba adott tárgyból szerezhessen magának kielégítést; de ezen kielégítés csak a követelés liquidálása és a zálogtárgy bírói értékesítése által történhetik, természetes tehát, hogy a zálogtárgy nemcsak a főkövetelés, hanem az esetleges mulasztás folytán elöállandó költségek biztosítására is szolgál s igy ha a mulasztás beáll, a hitelező' nem csupán követelésére hanem az eunek érvényesítésére szolgáló költségekre nézve is szerezhet kielégítést a zálogtárgyból.3 S a hitelezőnek ezen joga az által, hogy a költségre nézve a zálogjog az ingatlanra bekebelezve nincs, változást nem szenvedhet, mert ezen jog a zálogszerződés természetes alkatelemei (naturalia negotii) közé tartozik, melynek nyilt kikötése nem szükséges. Azonban, habár a jelzálogos adós köteles tűrni, hogy a hitelező a költségekre nézve is kielégítést szerezhessen a jelzálogos ingatlanból, figyelemmel kell lenni a jelzálognak a közönséges (kézi) zálogtól eltérő sajátságaira. Ebből folyólag a költségek nem követelhetök a főkövetelés bekeblezési ran^sorozatában, hacsak ezeknek biztosítására a zálogjog ugyanott kifejezetten bekeblezve nincs, s pedig tekintettel az utóbb bejegyzett jelzálogos hitelezőkre, kik a telekkönyvben biztukban szereztek jogokat s kiket az adós mulasztása miatt hátrány nem érhet; hanem követelhető ezen hitelezők rangsorozata után. így rendelkezik a végrehajtási törvény 129. § a is, mely szerint: »a perbeli s az előnyös tételek közé nem utalt végrehajtási és az ár felosztási képviseletnél felmerült költségek a tőkével egyenlő elsőséggel csak akkor soroztathatnak, ha a költségek fedezésére szolgáló biztosítéki összeg erejéig a zálogjog szintén bejegyeztetett és akkor is csak annyiban, a mennyiben e költségek a bejegyzett összeget túl nem haladják. Egyébként a költségek a költség - kebelezés sorrendjében, s ha ilyen bekebelezés nincs, esetleg aránylagos levonás mellett az összes jelzálogi követelések kielégítése után a vétslármaradvánvból elégitendők ki.« E törvényes intézkedés csak folyománya a fentebb kifejtett elvnek, hogy a zálogtárgy nemcsak a követelés, hanem az ennek érvényesítésére célzó költségre nézve is kielégítési alapul szolgál. Ausztria és külföld. Az osztrák igazságügyi statisztika 1883-ban. Az osztrák igazságügyminiszterium kebelében, a központi statisztikai hivatal közreműködése mellett, igen kimerítő és részletes statisztikai kimutatások készülnek, az osztrák birodalmi tanácsban képviselt országok igazságszolgáltatásáról, melyekből évenkint több kötet bocsáttatik közre. Eddigelé rendesen külön kötetben ismertettek a bűnügyi, a polgári törvénykezés, a csődeljárás statisztikai eredményei és végre az országos börtönök és törvényszéki fogházak viszonyai. Az 1883. évi igazságügyi statisztikának a polgári törvénykezésre vonatkozó kötete* most jelent meg. Eddig kitűzött célunkhoz képest, mely szerint ismertetni kívánjuk időszakonkint a külföld igazságszolgáltatásának statisztikai eredményeit, kötelességünknek tartjuk ezen kimutatással is behatóbban foglalkozni. Azon viszonv, melyben mi a birodalom másik részével állunk, a törvénykezési intézményeknek, a bírósági szervezetnek sok tekintetben hason alapon történt szabályozása kétszeresen értékessé teszik előttünk ezen statisztikát, mert ép ezen hasonlatosságnál fogva az sokkal több tanulságot és újmutatást az utánzásra 3 Z 1 i n s z k y. i. m. 289. 1. K i r c h s t e t t e r L. Commentar zuiu ö-terr. alig. bürgerlichen Gesetzbiiche. 4-te Auflage. 26s. 1. * Die Ergebnisse der Zivilrechtspílege in den im Reichsrathe vorlretenen Künigreichen und Landern im Jahre ÍSS'S. Bearbeitet von dem Bureau der k. k. stat. Centralcoinmission. Wien, 18S6. Carl Gerold. I és mellőzésre tartalmaz reánk nézve és sokkal több gyakorlati eredmény összehasonlításra szolgálhat alkalmul, mint sok oly állam törvénykezési statisztikája, mely a mieinktől elütőbb igazságszolgáltatási viszonyokkal bir. Annyit azonban általában kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy meglehetős hiányos és j kevésbé részletező Austria igazságügyi statisztikája. > Inkább ügyforgalmi mint valódi statisztikai kimutatás ez. j Kiemeljük azonban, hogy ezen megjegyzésünk csak a polgári statisztikára vonatkozik. I. Első folyaniodású törvényszékek. (Land-, Kreis und Handelsgerichte.) A Lajtán túl van egy legfőbb ítélőszék (Oberster Gerichtshof), 9 másodfolyamodású bíróság (Oberlandesgericht\ 67 elsőfolyamodású törvényszék (ezek közt 15 Landesgericht, 49 Kreisgericht, és 3 Handeísgericht: Bécs. Prága, Triest, ez utóbbinál a kereskedelmi törvényszék egyúttal t e nj g e r i bíróság) ; járásbíróság van 913. A lakosság száma I volt 22.144,244, a terület 299.984\25 • kilométer. A törvénw j kékhez beérkezett ügydarabok száma 1.063,774, (17,734 darabbal kevesebb mint 1882-ben), ebez hozzá adva a mult^ évről ! maradt 3,541 darab hátralék, összesen elintézendő volt 1.0j7,315. Érdekes tudni, hogy a beadványokban mutatkozó kevesbletből több mint a fele a bécsi kereskedelmi bíróságra j esik, a mennyiben ott 10,680 beadványnyal kevesebb volt 188 3-ban, mint 1882-ben. Megjegyzendőnek tartjuk továbbá, hogy az ; osztrák ügyviteli szabályzat (1853. máj. 3 pat,) értelmében, más bíróságok megkeresései nem veendők be az általános iktatóba, úgyszintén egy nagy csoportja a beadványoknak szintén ki van | véve. Végre el van tiltva, hogy valamely tárgy, -mely már előbb j számot kapott, újabb ügydarabnak tüntettessék fel. Mindezek tehát a fenti számításba nem is vétettek fel, a mi az elintézés és : a hátralékok szempontjából fontos. Elintéztetett 1.067,315 ügydarabból 1.057.0L»4, tehát I 9903% és pedig 770,990 darab (72-94%) collegiális tanácsj k o z á s alapján, 286,041 (27.0ö°/o) currens elintézés alapján. j Mindenesetre igen figyelemreméltó tevékenység. Ezen elintézettek közül végleg befejezett ügyek, a I melyek mint ilyenek a »Processbuch»-ba iratnak (a házassági | ügyek kivételével) 33,390, melyek közül befejeztetett, Írásbeli eljárás után hozott ítélettel 2,885 : rendes szóbeli eljárás után 1.793 ; • sommás eljárás után 5,441 ; makacsság vagy beismerés utján 19,437 ; végzésileg vagy másként 3,682. Tehát több mint fele (58%) az ügyeknek makacsság vagy beismerés utján lett elintézve. Egyezség köttetett 5.775. Miután a kimutatások ki nem ; tüntetik a keresetek számát, nem határozhatni meg pontosan az I arányt, melyben az egyezségek a perekhez állanak. Érdekes, i hogy egymaga A 1 s ó-A u s t r i á r a esik a kimutatott 5,775 egyezségből 2,739. Házassági perek, melyek alatt az elválási és házasság, felbontási és érvénytelenítési ügyeket ért a kimutatás volt 1,787. Elintéztetett 1,286 (72%). Végleges elválás volt egyetértőleg 363, valamely házasfél keresete folytán 253; végleges felbontás volt 1 81, házasságérvénytelenség 9. Országok szerint legtöbb házassági ügy volt Alsó-Austriában 833; Csehországban 284 és Galíciában 212. Csődök. Megnyittatott 972 csőd, a mult évről hátramaj radottakkal (1,378) együtt tehát folyamatban volt 2,340. Lebonyo| littatott ezek közül 1,028 azaz 44%. Ezen kimutatás meglehetői sen gyér adatokat tartalmaz, minek oka az, hogy a kimerítőbb | ismertetés külön füzetben szokott közrebocsáttatní. Hagyatéki tárgyalások. Miután a járásbíróságok is és pedig ott, hol csak ingó hagyaték van, mint hagyatékbiróságok működnek, e helyütt csak a törvényszékek működésére ter! jed ki a kimutatás. Ezek szerint az összes törvényszékeknél beérj kezett 3,063, a mult évről hátramaradt 3.410-zél egvütt 6,17:5 j hagyatéki ügy volt folyamatban. Ezek közül 2,762 (43%) beszaI vatolás utján befejeztetett; 136 (20, °) vagyonhiány miatt beszüntetve lett és 3,524 (54%) az év végével függőben maradt, a többi másféle elintézést nyert. A hátralékosok száma tehát átlag 50%-al nagyobb. Egyes országokban, mint például Bukovina 77%-ra, Dalmáciában 62%-ra, Galíciában 58%-ra emelkedik. Gyámságok. Gyám kirendelés történt 9«6, az előző évekről függőben maradt gyámságok voltak 7,902, az összes bi' róságoknál 1883-ban volt gyámságok száma tehát 8.888, miből az év folyamán megszűnt 10%, Gondnokságok. Az 1854. évi augusztus 9-iki pátens I értelmében csak állandó állapotok által szükségessé vált gondnokságok értetendök (nem ideiglenes, mint ügvgondnoki, zár- é°s más