A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 47. szám - A jelzálogos per költségei

382 A JOG. gondnokság). A bíróságok a statisztikai kimutatások összeállításá­ban nem egészen pontosan járhattak el. Ezt sejtetik a kimutatá­sok. 1883-ban rendeltetett gondnokság 368, az előbbi évekből függőben maradt 2,920, összesen tehát 3,288, melyekből 285 az év folyamán megszűnt. Az igazságügyminister a mult évben ki­adott rendelete szerint a gondnokságok különféle kategória sze­rint való osztályozása hagyatott meg. Számadás. A gyámok és gondnokok által a törvényszé­kekhez beterjesztett számadások, külön táblázatban vannak ki­mutatva. Miután évenkint terjesztendők elő a számadások a gond­nokok és gyámok által és ezek adnak legtöbb dolgot a bírósá­goknak, azok kimutatása a bíróságok tevékenységének is mértéke. Beterjesztetett tehát 1883-ban 1,159, a mult évről függőben volt 71. Elintéztetetett ezek közül 1,138, vagyis 93%. Hitbizományi és telekkönyvi ügyek. Nagyon sajnálandó, hogy ezen ügyek külön kimutatva nincsenek. Össze­sen beérkezett e nembeli ügy 85,927 (ezen kívül hátralék 322.) Elintéztetett 85,941, tehát 99%. Rendkívül kedvező eredmény. A jogorvoslat ok. Az igazságszolgáltatás működése azon arányból tűnik ki leginkább, melyben a felebbezések az alsóbiró­ságok Ítéletei számához állanak. 29,556 elsőbirósági határozattal szem­ben áll 3,832 másodbirósági és 1,048 harmadbirósági határozat, vagyis jut 8 elsőbirósági ítéletre 1 másodbirósági és 28 elsőbiró­sági Ítéletre 1 harmadbirósági ítélet. Igen érdekes világot vet az alsóbiróságok működésére az, hogy 100 másodbirósági határozat közül 73 helybenhagyta az elsőbirósági határozatot, 20 megváltoztató és 7 feloldó volt. Eelette kedvező arány. A harmadbirósági határozatok közül 72 helybenhagyó, 26 megváltoztató és 2 feloldó volt. Dr. Stiller Mór. Irodalom. A magyar telekkönyvi rendtartás mai érvényében. Irta Zlinszky Imre. Harmadik kiadásként stb. átdolgozta dr. I m 1 i n g Konrád, kir. táblai biró. Budapest, F r a n k 1 i n - társulat 1887. Ara 2 frt 80 kr. Azon sok, pusztán mechanikus összeállítású úgy­nevezett törvénymagyarázat után, mely az utolsó időben töme­gesen jelentkezik az irodalmi láthatáron, és mely még a minden­napi gyakorlat szükségletei és igényei mértékét sem üti meg mindig,végre egy rendszeres törvénycommentar. Nem új vendég ugyan a könyvpiacon, azonban olyan, mint ki huzamosb távollét után szellemileg tartalmilag fejlődve újra megjelenik azon körök­ben, hol szívesen látták előbb is. — Zlinszky fenti művének — mely harmadik kiadásban fekszik előttünk — előnyeit szakirodalmi körök­ben eléggé ismerik. A tárgyba mélyedő alaposság, a gyakorlat igényeit mindig szemmel tartó szigorúan tudományos fölfogás, az anyagnak lelkiismeretes összehordása és kiválasztása, ez jellemzi Zlinszky irodalmi munkásságát, mely tulajdonok ezen munkában sem hiányoznak. Ezen szellemben dolgozta át I m 1 i n g a munkát és kiterjedt ismeretségének a telekkönyvi jog terén mindenütt tanujeleit látjuk is. Felesleges kiemelnünk, hogy ily átdolgozás­ban a munka belbecsében és használhatóságában csak emelkedett és hogy az ép ezért jó lélekkel ajánlható. s. m. A magyar vasúti jog, irták dr. Eulenberg Salamon és dr. Bán Zsigmond. Budapest, 1886. Nagy 8° 386 1. Ara 4 frt. A munka címe sokkal többet igér, mint a mennyit szerzők való­sággal nyújtanak; mert ők ezúttal nem egy rendszeres munka összeállításán fáradoztak, hanem a dolgot könnyebb végén fogva, a létező felszaporodott és nagyon is szétszórt, a vasúti jogviszo­nvokat szabályozó törvényeket, rendeleteket és bírói ítéleteket egvbegyüjtötték. így egy az ügyvédre, biróra és vasúti szakemberre nézve fölötte értékés és' tőlük sok munkát és fáradságot kímélő gyűjtemény, korántsem azonban egy valóban égető szükségü, az anyagot rendszeresen tárgyaló és tudományosan megvilágító munka jött létre. Ezen kísérlet — szemben a külföld ez irányban közzétett valóban úttörő munkáival — korántsem lett volna oly nehéz, mint azt szerzők velünk elhitetni akarják. Szerzők azt ma­gok is belátják és azért ezen »kezdetlegesen# összeállitott«, de mindenesetre »uttörő« munkájokért előre is kikérik az enyhe bí­rálatot. Mert saját állításuk szerint nem volt céljuk »elvont tudo­mányos elveken alapuló vasúti jogot irni, hanem egyedül az, a hivatottak igényeinek és szükségleteinek megfelelőleg a ^magyar vasúti jogot, az azt szabályozó törvények, rendeletek és bírói ítéletek "által könnyen áttekinthető alakban feltüntetni.« —- Ezen általunk kissé kévéseit elveket szerzők el is érték, de minden­esetre kötelességet is vállaltak, a megkezdett uton tovább haladni | és utólag nyújtani azt, a mit — legalább külsőleg — anticipálni látszanak. — A munka 3 részre oszlik: 1. a vasutakra vonatkozó í sajátos jogviszonyok, a vasutügy története, forrásai és az arra vonatkozó törvények betűrendes tárgymutatója; 2. az alakulás és építés alatti vasutakra vonatkozó törvényes intézkedések; 3. a forgalomban lévő vasúti illeték és működését szabályozó törvé­nyek, rendeletek és ítéletek. — A kiállítás rendkívül díszes, az ár kissé túlcsigázott. Vegyesek. A csődtörvény revisiójának érdekében mozgalmat indított meg tudvalevőleg a budapesti kereskedelmi csarnok és a hitelezői védegylet és e célból meglehetős hosszú memorandumot is terjesztettek be az igazságügy- és kereskedelmi minisztériumokhoz, hol deputatiók által szóbelileg is támogatást kértek. E lapok folyó évi 45. számában Onaciu Sándor brassói törvényszéki biró ur, t. munkatársunk a nála megszokott alapos | érveléssel már kimutatta a memorandum teljes tarthatlanságát. A I budapesti kereskedelmi és iparkamara, melyhez hozzájárulás végett i szintén áttette a keresk. csarnok az emiitett memorandumot, szakértői enquéte meghallgatását rendelt el, mielőtt az ügy érdemében határoz. Szakértükül meghivattak: Dr. Apáthy István, dr. Szvetenay Miklós nyug. kam. titkár, dr. Stiller Mór, dr. J e 11 i n e k Arthur, dr. Schreyer Jakab és dr. F ü 1 ö p Károly budapesti ügyvédek és a kamara több kiválóbb tagja, kik a báró Kochmeister Frigyes elnöklete alatt folyó hó 16-án egybegyűlt kamarai küldöttség előtt hosszabb és indokolt elő­terjesztések után egyhangúlag oda nyilatkoztak, hogy a memoran­dumban felhozott sérelmek íelette alárendelt természetűek, egyszerűen jogorvoslati vagy administrativ uton orvosolhatók és legislativ intézkedést nem igényelnek. Az indítványozott központi csőd felügyelőséget angol minta szerint még saját honában is megszüntetni készülnek, miért ezt is elejtendőnek vélelmezte az enquéte. Egy tudvágyő járásbíróság — megorrolása. A m. kir. Curia (188G. november 12., 6,702. sz.) a mezö-bándi kir. járás­bíróságnak 1886. augusztus 2., 324. sz. a. jelentésében tett azon kérdésre, hogy a btk. 261. §. szerinti esetben, ha az ítélet kihir­dettetett s a sértett fél megbocsájtott s a vádat visszavonta, e visszavonás érvényes e ? a kir. Curiának hatáskörébe nem tartozik, ezen vagy hason kérdésben jogi véleményt adni. Egy törvényszék, melynél az ügyek felszerelését sem tudják megtanulni. A pancsovai kir törvényszék leg­közelebb Öt ügyben tett illetőségi összeütközés elintézése végett, mely összeütközések közte s a titeli járásbíróság között merültek fel, K. Zsigmond s társának N. Ádám elleni, továbbá M. Izsák s fiának Nad. Ádám, Sch. közk. cégnek N. Adám,f K's Löw. cégnek N. Ádám, végre Mogy. L. J. cégnek N. Ádám ellen folytatott végrehajtására vonatkozólag, a kir. Curiához felterjesztést. A m. kir. Curia mind az öt esetben visszaküldötte az ügyiratokat kiegészítés végett, t. i. hogy a hiányzó iratokat a törvényszék kimerítő jelentése kíséretében s az illetőségi összeütközést tár­gyazó átiratokkal s végzésekkel felszerelten terjeszsze lel; miután a törvényszék felterjesztő jelentésében nincsen sem az össze­ütközés keletkezése, tulajdonképi tárgya s oka, sem az ellentétes álláspont, melyet az illetőség kérdésében a két bíróság elfoglal, megjelölve és erre nézve a felterjesztett ügyiratok sem nyújtanak kellő felvilágosítást, a mennyiben azok közt a titeli járásbíróság 1885. évi 3,351. sz. átiratának előzményei, nevezetesen az abban felhívott 1885. évi 3,685. sz. törvényszéki végzés nem találhatók fel. (1886. szept. 3. 4,033., 4,034., 4,035., 4,036. 4,107. sz. a.) Ártatlanul elitéltek kártalanítása. A Köteles ügy alkal­mából ezen nagy horderejű jogpolitikai kérdés nálunk is aktualitással birt; azóta azonban a kedélyek lecsillapodtak ; napirendre tért fölötte a közvélemény. Tehát a megpendített humánus eszme sirba szállt, még mielőtt életet nyert volna. Azt hiszem, üdvös szolgálatot teszek a/, ügynek, ha megbolygatom ezen kérdés csöndes álmát s az olvasó elé tárom azon határozmányokat, melyeket Lenzmann képviselő javaslatára a németbirodalmi gyűlés mzgállapitott. A törvény szövege következő : 1. §. Ha az elitélt, kin a megállapított vagy átváltoztatott büntetés részben vagy egészben végrehajtatott, per­újítás folytán felmentetett, részére a büntetés végrehajtása követ­keztében fölmerült kár az alábbiak értelmében megtérítendő. 2. §. Kártérítést követelhet a fölmentett vádlott, ennek halála

Next

/
Thumbnails
Contents