A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 46. szám - Az 1887. évi igazságügyi budget

Ötödik évfolyam. 46, szám. Budapest, 1886. november 14. Szerkesztőség: V. sas - utca 14. szám. Kiadóhivatal: V. sas-utca 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY. ) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A MAGYAR ÜGYVÉDI, - BIRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják DP. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árat: helyben vagy vidékre bérmentve küldve: egész évre. 6 Frt — kr. fél ».. 3 » — » negyed ».. 1 » 50 » Az előfizetés; pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM: Az 1887. évi igazságügyi budget. Irta: Dr. Révai Lajos. Numerus clausus. Irta: Harmath Lajos, brassói ügyvéd. — A birtokarány meghatározásáról. Irta: Dr. Imling Konrád, bpesti kir. táblai bíró. — A szavatosság elévülése. Irta: Simon Endre, lőcsei kir tszéki biró. — Sérelmek. (Bírósági tévedések. Irta: Verus. ügyvédek zaklatásai Irta: Csorba Géza, komáromi ügyvéd. ) — Irodalom. (A magyar büntetőtörvénykönyvek. Dr. Felber Mihály. Magyar váltótörvény. Dr. Jancsó György. ) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok. ) Az 1887. évi igazságügyi budget. (Központi igazgatás, Curia, kir. táblák, főügyészség. ) Nagy volt meglepetésünk, midőn az 1887. évi költségvetésben, annak felületes átlapozgatása alkalmával az igazságügyi tárcánál 798, 596 frttal több kiadást láttunk előirányozva, mint a mennyi a mult évre a törvényhozás által megszavaztatott. A mindeddig kormányunk és parlamentünk részéről mostoha gyermeknek tekintett igazságügy újjáalkotására ezen összeg is ugyan vajmi kevés (mert hiszen rég elismert és csak intéző köreinknél figyelemre nem méltatott azon axióma, hogy az igazságügyre fordított ok- és észszerű kiadás a legbiztosabb és legjövedelmezőbb tőkebefektetés), de kezdetnek már ez is örvendetes és sokat igérő. Szemben a rengeteg deficittel, melylyel államháztartásunk évi mérlege lezáródik, kétszeres volt megelégedésünk, hogy igazságügyérünknek sikerült ressortjának ily nagyobb dotációját kivívnia; megjött tehát, bár későn, a belátás az eddig csökönyös volt kormány tagjainál is! Örömünk azonban nem soká tartott; mert a többletkiadás nagy részben csak fictiv valami és legkevésbé sem szolgál az igazságszolgáltatás előmozdítása érdekeinek és céljainak. És ha levonjuk azon csekély előnyt, mely az interkalarénak a Curia és Tábláknál 2%-ról 1%-ra, a törvényszékek és járásbíróságoknál pedig 3'%-ról 2%-ra való leszállításából származik és mely jó magyarán mondva csakis azt jelenti, hogy a megürülő birói állomások ezentú1 néhány nappal előbb lesznek betöltve, mint eddig szokásban volt, — ugy az egész fenti többletdotáció az igazságügy fejlesztése szempontjából teljesen irreleváns célokra lesz fordítva és az igazságszolgáltatás kerete a régi marad. Nem hibáztatjuk ezért egyedül és kizárólag igazságügyérünket, mert tudjuk, hogy a szomorú pénzügyi helyzet parancsolta reá ezen »harakirit». De igenis hibáztatjuk az összes kormányt, melynek tudnia kellene, hogy jó igazságügy nélkül az ország anyagi helyzete évről-évre mindinkább sülyed és melynek más, bőkezűen dotált ressortoknál kellene a szükséges megtakarításokat eszközölnie és ide fordítania, hogy módjában álljon az ország hitelét és adóerejét ez alapon emelni és fejleszteni. Mindez azonban már a politika keretébe vág és azért ennek részletes fejtegetése lapunk keretén kívül esik. De kötelességünk a mulasztásra rámutatni és ország-világ előtt konstatálni, hogy anyagi viszonyainkjobbra nem fordulhatnak mindaddig, a mig igazságügyünk európai niveaura emelve nem lesz és a mig a bel- és külföld nem fog teljes bizalommal folyamodhatni hazai bíróságainkhoz peres ügyeinek gyors, részrehajlatlan és alapos elintézése iránt. Mult évben * egész részletesen foglalkoztunk a budget egyes tételeivel: akkor tett megjegyzéseink legnagyobb része még ma is bir teljes aktualitással; azért ezúttal a részletektől eltekintve, csakis a lényegesebb eltérésekkel fogunk foglalkozni és a budgetet főbb vonásaiban ismertetni A költségtöbbletet okozza egyfelől az elsőfolyamodású bíróságoknál alkalmazott bírák és ügyészek ötödéves fizetésének emelkedése, melyet az 1871: XXXI. t. -c. 11. §-a és az 1881: LV. t. -c. értelmében kellett az előirányzatba felvenni, másfelől azon 150, 000 frt, illetve 12, 700 frt is, mely összegekelőirányzása az 1886: XXVIII. és XXIX. t. -c. alapján vált szükségessé. A fenti többletkiadással szemben áll a 79, 385 frtra menü bevételi szaporulat, mi által a tulajdonképi emelkedés csak 719, 211 frtot tesz. A központi igazgatásnál a többletkiadás 9, 802 frttal több; ebből 4, 096 frt személyi járandóságot képez, a mennyiben az igazságügyminiszterium teendőinek nagy tömegénél és az ügyek fontosságánál fogva a fogalmazó személyzet létszáma — a mint azt már hetekkel ezelőtt jelentettük — egy miniszteri tanácsossal (Schedius) és a számvevőségi személyzet egy számtanácsosi állással szaporittatott. Míg ugyanis a minisztériumba 1872-ben 50, 057 darab érkezett, addig 1885-ben, évről-évre fokozatosan mutatkozó emelkedés mellett, már 69, 718 beadvány volt elintézendő, tehát 19, 661-el több, mint 1872-ben. Ezen jelentékeny emelkedés dacára 1872-ben a miniszteren és államtitkáron kivül 4 miniszteri tanácsos és 41 tagból álló fogalmazó-személyzet volt alkalmazva, jelenleg pedig csak 2 miniszteri tanácsos és 31 tagú fogalmazó-személyzet. Hason indokok szólnak az új számtanácsosi állás mellett. — A költségek kevesbitése érdekében egy 5, 000 frtos I. osztályú miniszteri tanácsosi állás törlése mellett 2 II. osztályú 4, 000 frtos állás lett felvéve; ép ugy töröltetett a legidősb osztálytanácsos által eddig osztályvezetői minőségben felvett 1, 000 frt pótlék, mert ennek szüksége többé fenn nem forog. A dologi kiadásoknál 5, 706 frt többlet mutatkozik; ebből esik a házbér emelésére (eddig 21, 794 frt, ezentúl 25, 500 frt) 3, 706 frt, üti költségre és vegyészeti kiadásra 1, 000—1, 000 frttal több. A házbér többletkiadás azonban csak színleges; tényleg csakis 34 frtra rug. Az igazságügyminiszterium, ennek számvevősége és központi telekkönyvi hivatala eddig három különböző, egymástól távol eső és külön-külön lakbért fizető helyiségekben voltak elhelyezve. Ezen a közszolgálatra nézve abnormis állapoton 1887. augusztustól kezdve segítve lesz az által, hogv a főldmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium most épülő új * Lásd a »Jog» 1885. évi folyamának 42—45. számait