A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 46. szám - Numerus clausus

\ 370 A JOG. palotájában ezen időtől kezdve a szolgálat követelményeinek és a tisztikar méltányos kívánalmainak megfelelő helyiségek lettek kibérelve, melyekben az igazságügyi minisztériumon és az emiitett segédhivatalokon kivül még a budapesti főügyészség is el lesz helyezve, — ennek eddigi lakbére pedig már bennfoglaltatik a fenti összegben. Bevétel gyanánt szerepel a pénzügyminisztérium által \ átengedett régi sóház évi jövedelme 4,815 írttal, a régi harmincad épület jövedelme 1,185 frttal és az országos rabsegélyző-egylet járuléka a számvevőség költségeihez 1,600 frttal, összesen 7,600 frt. Nem rekeszthetjük be e rovat tárgyalását a nélkül, hogy az igazságügyéi- figyelmét fel ne hívnók ama viszás állapotra, mely abból ered, hogy a szaksajtóban és első sorban lapunkban hangoztatott panaszok és sérelmekre a minisztérium részéről felvilágosító vagy cáfoló adat vagy helyreigazítás sohasem érkezik. A sajtó ily kicsinylése rendesen megboszulja magát és ha a nagyközönség nem látja azt, hogy panasza felsőbb helyen éber fülre talál, akkor lassan elnémul és a miniszter meg van fosztva azon megbecsülhetetlen kincstől, hogy információit közvetlenül az első forrásból nyeri és nem kénytelen a dolgokat a bureaucratia rózsaszínű szemüvegén át nézni. Jogunkban áll követelni azt is, hogy legyen a minisztériumnál egy külön kirendelt egyén, a ki közvetlen érintkezésbe lép a sajtóval, vele a szükséges tudnivalókat közli és a kivánt felvilágosításokat megadja, .\ kir. Curiánál és a budapesti kir. táblánál az előirányzat emelkedése csupán az interkalarénak 2°/o-ról l°/o-ra mérséklésének eredménye; az előbbinél ezen emelkedés 4,402 frtra, az utóbbinál pedig 5,962 frtra rug. De a Curiánál ezen emelkedés csökken egy számfeletti elnöki titkár állásának megszüntetése és egy számfeletti tanácsjegyzői állás törlése és egy házi szolgai állásnak újból betöltésével járó 50 frtnak megtakarítása folytán; ezen megtakarítások 4,109 frlra rúgnak, ugy hogy az előirányzat csak 293 fit emelkedést mutat. A szolgák jelenleg csak 250 frt évi fizetést húznak, mely összegből teljes lehetetlen megélniök. És szemben azzal, hogy élniök kell, világos, hogy más uton-módon kell a hiányt fedezniök, — oly módon, mely nem egyszer összeütközésbe jön az igazságszolgáltatás érdekeivel, vagy pedig karöltve jár a jogkereső közönség zaklatásával és igénybevételével. Őszintén sajnáljuk ezen helotákat és reméljük, hogy jönni fog az idő, melyben az ő sorsukon is fognak könyörülni fenn az olympusi magaslatokon. A budapesti kir. tábla helyiségei valóságos unikumot képeznek és pénzért volnának mutathatók'. Szerettük volna a budgetben az annyira elodázhatlan igazságügyi palota építését és a határozottan egészségellenes eddigi állapotok megszüntetését már legközelebb kilátásba helyező Ígéretet találni. A marosvásárhelyi kir. táblánál 1,010 frt többletkiadás van felvéve mint személyi pótlék az elnök részére. Fontos a miniszter azon Ígérete, hogy az üresedésbe jövő helyek gyors betöltése által a hátralékok felszaporodásának egyik oka beszüntetve lesz. Vajha ezen reményei és várakozásai mihamarább teljesednének. A kir. főügyészségeknél az előirányzat 2,472 írttal kevesebb, mely apadás indokolását találja a központi kormányzatnak fennebb emiitett lakbér-emelésében. Legközelebbi cikkünk a kir. törvényszékek és járásbíróságoknak lesz szentelve. A ki a költségvetés kiegészítő részét képező »előterjesztése-ben, helyesebben indokolásban a miniszter részletes és messze kiható programmját feltalálhatni vélte, az boszúsan fooja azt félretenni; és ezen munkálat mégis tanúbizonyságot tesz annak becsületes jóakaratáról, az igazságügy javítására célzó törekvéseiről és a sanyarú pénzügyi viszonyokról. Ezen viszonvokat Fabiny ur nem teremtette, azok létrehozásán közre nem működött, a miért őt felelősségre vonni igazságtalan és méltánytalan volna. Dr. Révai Lajos. Numerus clausus. * V Irta: HARMATH LAJOS, brassói ügyvéd. Tcrnovszky Béla ur a.»Jog« f. évi 44. számában egy régen várt szót mondott ki. Régen várt szó, mert bizonynyal számosan vannak az érdekelt körökben, a kik máiévek óta foglalkoznak a Tcrnovszky ur által felvetett eszmével. Magam is ezek közé tartozom. De kimondani nem mertem. Nem azért, mintha talán az ósdiság, avagy az önzés vádját, a melylyel okvetlen meg fogtam volna támadtatni, el nsm tudnám viselni, de azért nem, mert attól féltem, hogy ha én, mint ügyvéd vetem fel a kérdést, ürügyet adok ellenfeleimnek szándékom tisztaságának gyanúsítására s ez által csak magának az eszmének árthatok. Most azonban, miután oly oldalról tétetett az első lépés, a mely az elfogulatlanság minden biztositékával bir: legyen szabad a felvetett kérdéshez nekem is hozzá szólanom. Sietek kijelenteni azon meggyőződésemet, hogy az ügyvédség összes bajainak egyetlen radikális orvosszeréül a numerus clausust tartom. Lehet más szerekkel is ideig-óráig rövid enyhülést előidézni; lehet a kérdés megoldását elodázni; lehet experimentálni kamarai autonómiával, curiai ügyvédekkel; lehet a/, ügyvédség elnyerését bármi magas képzettségi foktól függővé tenni; lehet az explosio megakadályozása végett a tisztviselők minősítéséről szóló törvény stb. által mentő szelepeket felnyitni; lehet az ügyvédi kereset biztosítása végett a zugirászokra akár halálbüntetést kimondani; lehet oktatni az ifjúságot, hogy ne tolongjon a jogászi s különösen az ügyvédi pályára; lehet az ügyvédi kar erkölcsi színvonalának emelése végett a legdrákóibb fegyelmi büntetéseket behozni; lehet igen szép elméleteket felállítani s azok igazsága mellett ékesen diketiózni: de a baj mindig meg fog maradni, s ezen baj mindig a pálya túltömöttségében leend, a melynek egyedüli orvosszere a numerus clausus. Es csodálatos! Közvélemény, jogászi és törvényhozási körök egyaránt felösmerik a betegséget s annak okát: a túltömöttséget s mégis irtóznak a gyökeres gyódmódtól. Tudtom szerint Ternovszky ur volt az első, ki azon erkölcsi bátorsággal bírt, hogy a szaksajtóban ezen eszme harcosaként mutatta be magát. A kérdés most már fel van vetve. Az elől kitérni nem lehet, de nem is kell. Foglalkozzanak vele a hivatottak és érdekeltek. Hogy bizonyos körökben vihart fog felidézni, az valószínű. De azért vitassuk meg a kérdést a gyakorlati élet szempontjából s igyekezzünk a tárgyalás alatt nézeteinket minden politikai hátsó gondolatoknak s az álliberalizmus csillamának befolyása elől elvonni. Az eszme most még népszerűtlen, mert irányadó helyen ugy vélik, hogy a modern szabadelvűség elveivel, a jelen kor egy hangzatos frázisával, a szabad verseny alapgondolatával ellentétben, áll. Hiszen talán lesz alkalmunk az ellenzők érveit meghallani, de én eddig minden számot tevő egyéniségtől csak azt hallottam, hogy a numerus clausus a szabad versenynyel kiegyenlithetlen ellentétben állván, el nem fogadható. Hogy a szabad verseny és a meghatározott szám nem homogén fogalmak, az bizonyos. A vita csak a körül foroghat, ha vájjon az a szabad verseny olyannyira javára válik-e az igazságszolgáltatásnak és az ügyvédi karnak, hogy miatta minden egyebet fel kell áldoznunk ? En azt hiszem, hogy az okoskodásnál maga a kiindulási pont téves. Azt hiszem, hogy az úgynevezett szabad verseny magával az ügyvédség legbensőbb lényegével ellentétben és pedig szintén kiegyenlithetlen ellentétben áll. A szabad verseny helyén van ott, a hol az emberi * Ezen fontos tárgy felett több kiváló cikk küldetett már eddig is be bozzánk, melyeket mind közölni fogunk. A szerk.