A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 45. szám - Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. 8. r.

180 A J OG sel vádolt M. József elleni bűnvádi ügyben hivatalbóli lelterjesztés folytán)... Tekintve, hogy hivatalból való felülvizsgálatnak csak oly büntettek esetében van helye, melyekre a törvény halálos bűn tetést szab; továbbá azok esetében, melyek tárgyát a vádlott által szándékosan okozott halál képezi; tekintve, hogy a fenforgó esetben a kir. ügyész a vádlottat. a btk. 290. §-a alapján inditványozta vád alá helyezni, a végtárgyalás fejleményei folytán pedig a vádlott. felmentését inditványozta s az I. f. kir. törvényszéki itéletei a vádlott javára felebbezte, a II f. biróság (felmentő) itéletén pedig megnyugodott s azon itélet senki által sem felebbeztetvén, jogerőre emelkedett: ezek szerint felebbezés hiányában a hivatalból való felülvizsgálhatás esete ki lévén zárva, a vonatkozó bűnügyi iratok felül vizsgálatlanul visszaküldetnek. A m. kir. pénzügyi közigazgatás biróság döntvénye. 26- szám. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok is egyletek üzleti adójának megállapitásánál a vállalat, illetve egylet tulajdonát képező ház után fizetett II-od osztályú kereseti adó, valamint az igazgatósági tagok jutaléka után kivetett és a vállalat, illetve egylet által kifizetett kereseti adó és azok után járó általános jövedelmi és községi pótadó az üzlet nyersjövedelméből levonható-e? (Az 1886. évi 8, 221. számhoz. ) Határ o z a t. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletet üzleti adójának megállapitásánál a vállalat, Illetve egylet tulajdonát képező ház után fizetett II-OD osztályú keresetii adó, valamint az igazgatotágl tagok jutaléka után kivetett és vállalat, illetve egylet által kifzetett kereseti adó és azok után járó általános jövedelmi és községi pótadó az üzlet nyersjödvedelméből le nem vonnató. I n d o kok: A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek uzleti adójának megállapitásánál az. 1875. évi XXIV. t. -c. 3. §-a szerint adóköteles jövedelemnek az adóévet megelőző három évi üzlet eredmény átlaga, évi üzleteredménynek pedig azon összeg veendő;, mely a. nyersjövedelemből az idézett törvény 4. §-a szerint levonható igazgatási és üzleti költségek leszámitása után fennmarad. Azok a kiadások, melyek az igazgatási és üzleti költségekhez számittatnak és mint ilyenek, a nyersjövedelemből levonhatók, az 1875. évi XXIV. t. -c. 4. §. 1-10. pontjai alatt tételenként (taxative) felsorolva vannak; miből önként következik, hogy azok a kiadások és költségek, melyek a 4. §. 1-10. pontjaiban felvéve nincsenek, törvény szerint igazgatási és üzleti költségeknek nem tekinthetők és az üzlet nyersjövedelméből le nem vonhatók. Miután pedig a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek terhére kivetett, illetőleg az azok által fizetett adók a nyersjövedelemből levonható igazgatási és üzleti kiadások között (4. §. 1-10. pont) felvéve nincsenek, ennélfogva kétségtelen, hogy a vállalat, illetve egylet, által az adóévet megelőző évben adó fejében fizetett összegeket a nyersjövedelemből levonható kiadások közé sorozni nem lehet; minthogy az adóévet megelőző évben kivetett és kifizetett üzleti adóra nézve ezen elv állandóan és kivétel nélkül alkalmazást is nyer. Már pedig ha eze: elv az üzleti adóra nézve meg áll: nem szenved kétséget, hogy azt az üzleti adótól különböző egyéb adónemeknél is alkalmazni kell, mivel a törvény az egyes adónemek között e tekintetben különbséget nem tesz és mert sem a törvényből, sem a dolog természetéből nem merithető helyes indok arra nézve, hogy mig az üzleti adókat, melyek pedig természetüknél fogva kétségtelenül üzleti kiadást képeznek, a nyersjövedelemből levonni nem lehet, addig a másnemű adók, mint például a kérdésben érintett II., III., illetve IV. osztályú kereseti adó, melyek a szorosan vett üzleti kiadásokhoz nem tartoznak, a nyersjövedelemből levonható üzleti kiadások közé számittas sanak. De nem indokolható ez a megkülönböztetés a vállalat, illetve egylet tulajdonát képező, ház után fizetett II-od osztályé kereseti adóra, valamint az igazgatósági tagok jutaléka után kivetett és a vállalat illetve egylet által kifizetett, kereseti adóra nézve különösen azért sem, mert az 1875. évi XXIV. t. -e. 4. §. 1-sö pontjához tartozó I. jegyzet (az egyenes adótörvények és szabályok hivatalos összeállitása I. kötete, IV. része, Hiti. lapján) azt foglalja magában, hogy a földböl, házból és bányabirtokból és a tökekamat s járadékadó alá tartozó dologi jogositványokból folyó jövedelmek a társulati összjövedelemből levonandók; viszont azonban az e tárgyak haszonhajtó állapotban tartása, illetőleg müvelésére forditott költségek, valamint az azok után fizetett föld, ház, tökekamat és járadékadó és ezek pótlékai is a társulat kiadásaiból kihasitandók; az idézett jegyzetben foglalt intézkedés pedig, annak helyes értelmezése szerint azt jelenti, hogy mig egyrészről a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek üzleti adójának megállapitásánál az 1875. évi XXIV. t. -c. 4. §-ának 1-ső pontjában emlitett adótárgyakból eredő, jövedelem az üzlet nyersjövedelméhez hozzá nem számitható, addig másrészről ezen külön jövedelem tárgyainak fentartására és művelésére forditott költségek és az azok után fizetett adók az. üzlet kiadásai közé fel nem vehetők; vagyis más szóval ezen külön jövedelem és az azzal egybekötött költség és adó, min. nem szorosan vett üzleti bevétel és kiadás, a vállalat és egylet üzletének megadóztatásánál tekintetbe nem jöhet.; az pedig kétséget sem szenved hogy az olyan kiadást, mely az üzleti költségek közé fel nem vehető, az adóköteles jövedelem megállapításánál figyelembe venni és az üzlet nyersjövedelméből levonni nem lehet. Mert másrészről az Igazgatósági tagok jutaléka után kivetett kereseti adó alanyilag véve nem a vállalatot, illetve egyletet, hanem az illető igazgatósági tagokat terheli és a vállalat, illetve egylet ezen adók behajtása tekintetében az 1875. évi XXIX. t. -e. 16. §. második kikezdése értelmében csupán annyiban felelős, hogy ezen adókat az illetőktől beszedni és a kir. adóhivatalhoz beszolgáltatni köteles; miből önkényt következik, hogy a vállalat, illetve egylet az igazgatósági tagok jutaléka után kivetett és a sajátjából fedezett adót az egyes igazgatósági tagok jutalékából levonhatja, mely esetben az általa előlegezett kereseti adó megtérittetvén, ezen kiadási tétel tényleg nem létezőnek veendő: ha pedig a vállalat., illetve egylet ezen visszkereseti jogát az igazgatósági tagokkal szemben nem érvényesiti, ez esetben az vélelmezendő, hogy az igazgatósági tagok helyett, azok jutalékai után fizetett adóösszeget az illető igazgatósági tagoknak oda ajándékozta; az pedig, hogy az ajándékul adott összeg a nyersjövedelemből le nem vonható, további bizonyitást nem igényel. Ezek alapján és tekintettel arra, hogy az általános jövedelmi pótadó és községi pótlék az ezen adók kivetéséig alapul szolgált adónemekkel egy tekintet, alá esik: kimondandó volt, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek üzleti adójának megállapitásánál a vállalat, illetve egylet, tulajdonát képező ház után fizetett II-od osztályú kereseti adó, valamint az igazgatósági tagok jutaléka után kivetett és a vállalat, illetve egylet által kifizetett kereseti adó és azok után járó általános jövedelmi és községi pótadó az üzlet nyersjövedelméből le nem vonható. Kelt Budapesten, a m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság teljes tanácsának 1886. évi október 20-án tartott, üléséből. Hitelesittetett a m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság teljes tanácsának 1886. évi október hó 27-én tartott ülésében. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: Ungár Mór c, nyitrai tvszék, bej, nov. 25., felsz, dec. 27., csb. Sándor Géza, tmg. dr. Kosa József. - Alexander Rudolf e, zágrábi tvszék, bej. nov 4., perügyelő és ideigl. tmg. dr. Steiner Miksa. - Fischbein Ignácz e., debreczeni tvszék, bej. dec. 12., telsz. dec. 15., csb Nagy Károly, tmg. Hanke Emil - Ifj. Kohut János c, szabadkai tvszék., bej. nov. 29, felsz. dec. 15,, csb. dr. Homoky Kálmán, tmg. Somogyi János. Reisz K. e, nyitrai tvszék, bej, nov. 2., felsz. dec, 6„ csb. Sándor Géza, tmg. Holéczy Béla. D. Guttmann e, n-becskereki tszék, bej. dec 6., felsz dec. 17., csb Kiss Sándor, tmg Kéler Elek. - Kugler Jusztin e., szolnoki tvszék, bej. 1887. jan 10, felsz. jan. 26., csb Jámbory Lajos, tmg. Elek Dávid. Ungár Adolf e, balassa-gyarmati tvszék. bej, dec. 31., felsz. 1887. jan, 24., csb Fenyvesi Arnold, tmg. Farkas Ferencz, Pályázatok: A Nagyvárad városi jrbságnál díjas j o g g y a k o rnoki áll. nov. 12-ig. A técsői jrbságnál díjas j o g g y a k o r n o k i áll. nov, 13-ig;. A deési tszéknél két díjas j o g g y a k o r n o k i áll. nov. 17-ig. A rimaszombati tszéknél birói áll. nov 17-ig Nyomtatott a »Pesti könynyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. szám)