A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 45. szám - Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. 8. r.

A JOG. 179 felmerülhető kérdés, ha vájjon a közkereseti társaság már feloszr lottnak tekintendö-e vagy sem ? a folyamodók által előterjesztett kérelem elbírálásánál veendő figyelembe, minthogy ezekhez képest a kir. itélő tábla azon kijelentése, mintha a folyamodásbeli kérelem a közkereseti társaság feloszlatását tárgyazná és csak is peres uton és szabályszerű kereset folytán lenne tárgyalható, téves alapon nyugszik; ennélfogva a másodbirósági határozatot megváltoztatni s a perenkivüli eljárásnak megfelelő új határozat hozatalát elrendelni kellett. (188(3, szeptember 14-én 054. sz.) Bűn-ügyekben. A bérlő által a bérelt helyiségen tett díszítésekre és javitásokra a háztulajdonos által a bérleti szabályok alapján vélt tulajdonjog érvényesítése polgári útra tartozik. A budapesti IV. ker. kir. járásbíróság: Sch. M. 17 éves, izr., nős kereskedő, repce-olaj és keményítő gyáros, a btkv. 421. §-ába ütköző idegen ingatlan vagyon megrongálásának vétsége miatt ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetik. .Magánvádló dr. G. L. kártérítési igényeivel polgári peruira utasittatik, tartozik egyúttal vádlott részére 15 frtra mérsékelt ügyvéd képviseleti díjat 15 nap alatt és végrehajtás terhe mellett megfizetni. Indokok: A panasz feljelentésnek a tárgyalás során is igazolt adataival egybehangzólag begyözve találtatott a következő tényállás: Vádlott, ki a nádor-utca 16. sz. II. em. 11. számú lakást 1879-től, előbb az »Unio« viszontbiztosító intézettől, utóbb, vagyis 1884. május 1-je óta pedig magánvádlótól, mint az időközben megvásárolt ház új tulajdonosának meghatalmazottjától bérben bírja, a f. 188G. évi május havi negyedkor beálló kiköltözködése alkalmából, 1886. évi március hó 17-én az ebédlő díszítése gyanánt saját költségén, ugy a falakon, valamint a plafonon alkalmazott fényezett léceket, egy díszedények elhelyezésére rendelt fali etagert (állvánvocskát) s az ugyanezen szoba ajtain fenlevő saját beszerzett díszesebb kiállítású kilincseket leszedegette s az új lakásán leendő felhasználás céljából a helyszínéről elszállíttatni akarta, melyben magánvádló által részben tettleg megakadályoztatott. Vádlott védekezéséül felhozza, hogy az emiitett fali díszítményeket, valamint a kilincseket, mint inkább a fényűzéshez tartozó tárgyakat saját igényeinek kielégítésére alkalmaztatta, főleg ez utóbbiakat azért, mivel a lakás átvételekor az akkoriak olv rozsdás állapotban voltak, hogy azokra nem is reílectált, de védekezett azzal is, hogy a leszedett tárgyak által előidézett hiányt azonnal helyreállította, ugy a falakon mint az ajtókon, mely utóbbiakra sokkal jobb kilincseket tétetett, mint a minők a többi ajtókon eredetileg vannak, ugy, hogy midőn márc. hó 19. az előleges bírói szemle megtartatott, ott semmi rongálás nem találtatott, mely körülményt magánvádló is beismerte, ugy, hogy az említett szemlejegyzőkönyvnek sem bemutatását, sem nivatalbóli beszerzését nem kívánta. A btk. 421. §-a csakis egyszerűen más ingatlan vagyonának minden jogcím nélküli tettleges és erőszakos elfoglalását, szándékos megrongálását tartja szem előtt azon feltevés mellett, hogy az elfoglaló tudja, hogy erre joga nincs. Nem azonosítható tehát azzal, melyben az elfoglaló azon nézetből indul ki, hogy ő jogosítva van az ingatlan általa alkotott tartozékainak elfoglalására, illetve elvitelére, megtartására; ily eset nem tüntet fel kriminális szempont alá eső jelleget, ez kizárólag polgári természetű kérdés, mely a birtok háboritásnál, valamint a tulajdoni keresetről rendelkező magánjogi alaki s anyagi törvényekben találhatja végelintézését. Vádlottnak felmentésével egyidejűleg az eljárási szab. 2,261/1. M. E. 880. számú rend. 108. §-hoz képest magánvádló a költségek viselésében is marasztalandó volt. A budapesti kir. Ítélőtábla : A kir. ítélőtábla a fent idézett e.-b. Ítéletet részben megváltoztatja s magánvádlót, tekintettel arra, hogy a feljelentést mint tárgynál fogva bűnvádi eljárásra nem alkalmast az elj. szab. 46. §-a alapján tárgyalás nélkül elutasítani kellett volna, a vádlott részére ügyvéd képviseleti díjban megítélt 15 forint fizetése alól felmenti, az Ítéletnek egyéb tartalmát pedig helybenhagyja annál az oknál fogva. mert: a bérlő által a bérelt helyiségen tett díszítésekre és javitásokra a háztulajdonos által a bérleti szabályok alapján vélt tulajdonjog érvénvesitése polgári útra tartozik. (Május 3. lo,047. 1886. sz.) A rendőrség letartóztatás joga k<-jhölzyekk el szemben. (B. T. K. 193. §.) A kalocsai kir. törvényszék: T. Mátyás. Majsa nagyközség főbírája ellen személyes szabadság elleni vétség miatt a további bűnvádi eljárás beszüntettetik. Indokok: Vádlott T. Mátyás, Majsa nagyközség főbírája beismeri ugyan azt, hogy Cz. Máriát 1883. évi március 27-én a községházához felhivatta azon okból, mert neki, mint községi bírónak, tudomására jött, miszerint Cz. Mária hatósági engedély nélkül tartózkodik a községben, hol mint szabad személy é! s ezért nevezett nőt személvazonosságának igazolása, illetve útlevelének előrautatásáig, mint a községből illetősége helyére eltoloncolandó kéjhölgyet, esteli 4 órátó! másnap reggel 8'/i óráig a községi zárkába elzáratta. Az ekként eljáró községi birónak ezen a közrendőrségi szabályokkal nem ellentétes, sőt azokon nyugvó hatósági intézkedésében a B. T. K. 193. §-ába ütköző szem' szabadság elleni vétségnek ismérvei fel nem találhatók ; mert a vizsgálat adatai szerint /. lános városi biztosnak kivett vallomásával igazolást nyert, miszerint T. Mátyás a nevezett biztosnak azon Írásbeli utasítást adta, hogy a letartóztatott nőt igazolványának bemutatása után bocsássa szabadon, az útlevél másnap reggel N. J. által, ki Cz. Máriát, mint kéjhölgyet kitartotta, id. P. Jánosnak házánál bemutattatván, Cz. Mária elbocsáttatott. Minthogy T. Mátyásnak, mint községi birónak, jogában és kötelességében állott közrendőri tekintetből Cz. Máriának, mint útlevél nélküli kéjhölgynek, letartóztatása, annálfogva vádlott ellen a bűnvádi további eljárás beszüntetendő volt. (1885. november 19-én, 2,6^0. sz.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. itélő tábla a fentidézett végzést indokainál fogva helybenhagyja. (1886. jan. 18-án, 40,219/85. sz.) A ni. kir. Ouria: A budapesti kir. itélő táblának fentidézett kelet és szám alatt hozott végzése az abban, az els<">birósági határozatból elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik. ([886.. szeptember 7-én, 2,210. sz.) Ha a jutalom oly cselekmény fejében iarértetik, mely az illető közhivatalnok hatáskörébe nem esik és melyet csak hivatalos kötelességének megszegésével hajthatott volna régre : resitégetél nem forog fenn. Az egri kir. törvényszék: K. József a Btkönyv 170. g-ába ütköző megvesztegetés vétségében mondatik ki bűnösnek és ezért 8 napi fogházra és 5 frt pénzbüntetésre Ítéltetik, stb. Indokok: Vádlott beismeri, hogy a panaszlevélhez csatolt I levelet ő irta K. Bertalan szolgabírónak, melyben előadja, hogy Felső-Tárkány községe 1884. évi szeptember havában gubacstermését árverés utján eladván, azt P. Fülöp mint legtöbbet igérő , 17 frt 99 krért megvette, ő azonban utóajánlatképen 20 forintot , felajánl s kéri az akkor még segédszolgabiró K. Bertalant, hogy a kérdéses erdőrészt részére engedtesse át s neki ezen pártfogáI sáért egy öl szinfát ígér másnap átküldeni. Minthogy pedig, a mint a 6. naplószám alatti alispáni átiratból kitűnik, a panaszos segédszolgabiró a községnek a gubacstermés értékesítésére vonatkozó ezen intézkedését nem volt jogosítva megsemmisíteni a ekként azt csak is hivatalos kötelességének megszegésével tehette volna ; s miután vádlott a végből igért ajándékot nevezett segédszolgabirónak, hogy ez a kérdésben forgó gubacstermést hivatalos | kötelessége megszegésével az ő kezére játszsza, stb. A budapesti kir. itélő tábla: A kir. tszék ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1885. december 22. 35,447. sz. a.) A ni. kir. Curia (1886. szept. 14-én 1,900. sz. a.): Mindk I alsóbb bírósági Ítélet megváltoztatásával vádlott az ellene a Btk. 470. §. alapján emelt vád és következményei terhe alól felmentetik. Mert a napló 6. sz a alispáni értesítés szerint panaszos K. Bertalan, egri járási alszolgabiró, a kérdésben forgó árverésnek saját hatáskörében való megsemmisítésére vagy ujabb árverés kitűzésére jogosítva nem volt, ekként annak lehetősége, hogy | panaszos kötelességét megszeghette volna, ez esetben ki lévén zárva, a vádnak alapul vett Btk. 470. £-ában kijelölt cselekménvnek hiányában vádlott felmentendő volt. Gondatlanság által okozott em erölés esetében hivatalból való felülvizsgálatnak nincsen helye. A m. kir. Curia (1886. jun. 9-én 1,188.86. sz. a.): a nagykanizsai kir. törvényszék előtt gondatlanságból okozott emberölés-