A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 45. szám - Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. 8. r.

178 sának alapul szolgáló kötelezettsége a fentiek szerint saját beismerésén alapult. A budapesti kir. itélö tábla : Hs^G. ápril 7. 55,691 sz.) az első bíróság Ítélete az abban felhozott indokok alapján helyben hagyatik. A ni. kir. Curia: (1886. szeptember 28. 4,653. sz.) mind a két alsó biróság ítéletének részbeni megváltoztatása mellett köteles alperes felperest vagyoni és polgári állásának megfelelő lakással, élelemmel és ruházattal természetben ellátni és a mennyiben ennek teljesítését jövőben is elmulasztaná, ezen ellátás egyenértéke fejében felperesnek évi 207 frtos előleget havi részletekben, a múltra nézve pedig 1883. május 1. napjától a természetbeni ellátás megkezdésének, illetve a jelen Ítélet kézbesítésének napjáig terjedőleg egy összegben 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. Egyebekben a másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Okok : Alperesnek azon kötelezettsége, hogy felperest a szüleik által tett közös végrendelet és az annak intézkedése szerint terhelt örökség elfogadása folytán lakással, élelemmel és ruházattai életfogytig ellátni tartozik, az alábbi bíróságok ítéletének indokolásában kiemelt adatokból és alperesnek beismeréséből is kétségtelen. Az alperes részben azt is beismerte, hogy eme kötelezettségét 1883. május 1-töl nem teljesítette ; azon védekezése pedig, hogy e mulasztásnak felperes és nem ő volt oka, a kihallgatott tanuk közül többeknek, nevezetesen pedig F. Elek, K. B. Sándor, K. B. Sándorné, P. János, X. Sámuel és K. Sándornak vallomásával meg van ezáfolva. Felperes tehát jogosulva van a múltra nézve is az elmulasztott ellátás pénzbeli egyenértékének követelésére. De sem arra nézve, hogy a kötelezett ellátás tüzetesen miből álljon, a mit különben felperes keresetében nem is részletezett, sem a pénzértéket illetőleg nem volt a kihallgatott szakértők véleménye alapul elfogadható. Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben Ha a megtámadási kereset a választmány taírjai ellen lenne intézendő, tőmeírjrondnok ezen keresetet csak a hitelezők határozata alapján indíthatja meg. A budapesti kir. ítélőtábla: A kir. ítélőtábla az e.-b. végzését helybenhagyja. Indokok: A csődtörvény 26. és 160. §-ainak egybevetéséből kitűnik, hogy a csődtörvény I. rész III. fejezetében körülirt megtámadási jogot rendszerint a csödtörneggondnok érvényesiti ugyan, de a felszámolási határnap eltelte előtt ezt csak a csődbíróságnak felhatalmazására, a felszámolási határnap után pedig a csődválasztmánynak szótöbbséggel (Cs. T. 110.) hozott határozata alapján teheti Arról, hogy kinek felhatalmazása szükséges a csödtörneggondnok által megindítandó megtámadási keresethez, akkor, ha ezen kereset a csődválasztmány tagjai ellen volna intézendő, a csődtörvény intézkedést nem tartalmaz. De tekintve arra, hogy a csődválasztmány saját tagjait érdeklő ügyekben érvényesen nem határozhat s így ily ügyekben a Cs. T. 160. §. utolsó bekezdésének hasonlatossága alapján csak az egybehívandó hitelezők határozhatnak érvényesen: kétségtelen, hogy azon esetben, ha a megtámadási kereset a választmány tagjai ellen lenne intézendő, tömeggondnok ezen keresetet csak a hitelezők többségének (Cs. T. 157. §.) határozata alapján indíthatná meg. De a 11,281/85. sz. kérvény mellett bemutatott csödválasztmányi jegyzőkönyvben épen a csőd választmány tagjai ellen irányuló megtámadási kereset megindítását elrendelő határozat nem foglaltatik, azt pedig, hogy ezen keresetek megindítását a csődhitelezők többsége elhatározta volna (157. §.) felperes maga sem állítja. Minthogy pedig tömeggondnok saját elhatározásából ily kereset indítására jogosítva nincs, az e.-b., mely csődbíróság hatáskörébe nem utasított megtámadási perben csödbirósági minőségben eljárni különben sem lenne illetékes, helyesen határozott, midőn felperesnek ily felhatalmazással el nem látott s helytelenül a csődbírósághoz beadott keresetét visszaadta. A ni. kir. Curia: A felfolyamodás hivatalból visszautasittatik. Indokok : A neheztelt végzés nem tartozik az 1881 : LIX. t.-c. 59. §-ában felsorolt azon végzések közé, melyek ellen a harmadbirósághoz további felfolyamodással lehet élni. ( Ily esetben, midőn a jogorvoslat törvény által ki van zárva, az azzal élő fél képviselője részére költség még saját fele irányában sem állapíttatván meg, a felfolyamodási költség megállapítását mellőzni kellett. (1886. szept. 15-én 5,136.) k már feloszlott közkereseti társasát? felszámolása 1égeti felszámolónak kirendelését szorgalmazó kérelem kérvény i leír előterjeszthető és az ezen kérvény feletti bírói eljárás a kereskedelmi perenkivttlt eljárásra tartozik. A kassai kir. tszék. mini kereskedelmi bíróság! Edei Ödjn ügyvéd által képviselt 15. Szilárdnak és R. Jánosnak — Araayossy László ügyvéd által képviselt B. Leo ellen a köztük a »B. János és társak cég alatt keletkezett közkereseti társaság felszámolásának el- és felszámoló kirendelése iránti ügyében következő végzést hozott: Alperes kifogásának elvetésével ezen kir. tszék mint kereskedelmi bíróságnak jelen ügyre vonatkozó illetékessége megállapíttatik s alperes által az Írásbeli eljárás iránt előterjesztett kérelmének elutasítása mellett az ügy értlemének jegyzőkönyvileg leendő tárgyalására határidőül 1886. évi január 11. napjának d. c. 9 órája tűzetvén ki, stb. Indokok : Alperes kifogásait elvetni s ezen kir. tszék mint kereskedelmi bíróságnak jelen ügyre vonatkozó illetékességét megállapítani azért kellett, mert a keresethez csatolt társasági szerződésnek alperes által hivatolt X. pontja valamint a prts. 53. és 54. §-ának intézkedése jelen ügyben a birói illetékesség kérdésének eldöntésénél szabályozóul nem tekinthető). Miután a társasági szerződés hivatolt pontja az abban megjelölt választott birói illetékességet határozottan a társasági szerződés rendelkezéseinek foganatosításából az üzlet vezetéséből s a szerződésen alapuló kölcsönös jogok és kötelességekből a társaság tagjai között felmerülendő kérdések eldöntésére nézve állapítja meg, már pedig jelen ügy folyamán kérdés tárgyát a társaság feloszlása maga, a társasági szerződés hatályon kívül helyezése, a társaság feloszlatván, mindannyian oly körülmények képezik, melyek- a társasági szerződés tárgyául felvéve nem is lettek s igy azoknak, mint jelen ügy folyamán felvetett kérdésnek megoldása a társasági szerződés X. pontjának intézkedése ezen kérdésre kiterjedőnek, szabályozásul el nem fogadható. S miután a prts 53., 54., valamint 52. §. csupán a 7. §. szerint a törvénykezési rendtartás értelmében eljáró polgári rendes bírság illetékességének eltérése, illetve korlátozására vonatkozólag intézkedik, nem terjed ki azonban a kivételes bíróságok illetékességére, mint ez világosan kitűnik a perrendtartás 29. §-ának rendelkezéséből, mely a kivételes bíróságok eljárását a törvénykezési rendtartás szabályai alól kivonva első sorban a fenálló törvények s gyakorlat szerinti eljárásra utasítja; kitűnik továbbá a prts 8. §., valamint 51. §-ának rendelkezéséből is, mely a polgári bíróságok hatósága alá nem tartozó ügyekben, a különben engedélyezett ilíetöségtőli eltéréseket feltétlenül kizárja; már pedig, hogy a kereskedelmi biróság nem a prtsban értelmezett, annak rendelkezései értelmében eljáró rendes polgári biróság, hanem külön szabályok szerint eljáró kivételes biróság, kitűnik ez a prts 17., 26., 29., valamint a kereskedelmi eljárás 3., 4., 5., 6., 11. §-ában hangsúlyozott rendelkezésekből; s mert előadottak további folyományául felperesek kérvény-, helyesebben keresetüket a közkereseti társaság tagja ellen a társaság felszámolásának elrendelése iránt tették folyamatba, ily ügyek pedig a kereskedelmi eljárás 6. § ának 3. pontja értelmében a kir. tszék mint kereskedelmi biróság illetékességéhez utalvák s a ker. törv. V. fejezete is ily értelemben rendelkezik: Alperest a jelen ügyben az Írásbeli eljárás elrendelése iránt előterjesztett kérelmével el kellett utasítani, mert felperes ezen kérelem ellen kifogást nem emelt; s mert ezzel szemben jelen ügy az eddigi fejlemények szerint nem tüntet fel oly körülményeket, melyeknek kifejtése tárgyalás utján nem lenne foganatosit• ható, hanem Írásbeli eljárást tenne szükségessé, stb. A ni. kir. Curia: A másodbiróság végzése mcgváltoztattatik s a kir. itélő tábla odautasittatik, hogy az eljáró kir. tszék végzése mint perenkivüli ügyben hozott felett, az az ellen beadott felfolyamodás folytán újabb határozatot hozzon. Indokok: B. Szilárd és R. János a királyi tszékhez mint I kereskedelmi bírósághoz 1884. évi 7,931. sz. alatt beadott kérvényükben nem a \i. János és társai cégíí közkereseti társaság feloszlatását, hanem a kérvény szerint általuk már feloszlottnak tekintett azon közkereseti társaság felszámolása végett egy felszáj mólónak a keresk. törv. 108. §. 2. bekezdése értelmében leendő kirendelését szorgalmazzák. Minthogy pedig az ily tartalmú kérvény feletti birói eljárás a kereskedelmi perenkivüli eljárásra tartozik, mi az 1881 évi november 1-én 3,269 sz. a. kiadott igazságügyi miniszteri rende, let 4 3.§. a) pontjából is kitűnik, minthogy továbbá azon esetleg