A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 45. szám - Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. 8. r.

366 A J OG. rcputatiója, mint hazánk igazságszolgáltatásának szent érdekében közönbösnek maradnia nem szabad. »A tudomány és tiszta erkölcs a hatalom talpköve.« A jogtudomány fejlesztése a törvénykezés terén szükségesnek mutatkozó üdvös reformok létesítése az állam nem utolsó, de elsőbb létérdekeinek legfontosabbikát képezi, hiszen már 2,000 év előtt ismerték e tétel igazságát: »fiat justitia et pereat mundus.« Sokat, nagyon sokat jelentő mondat, veszszen el a világ, csak legyen igazság. Azért nem szabad közönbösöknek lennünk, azért kell fegyvert ragadnunk mindazon visszás állapotok, mindazon veszedelmes elemek legyőzésére, melyek igazságszolgáltatásunk jó hirnevét alapjában megrenditik s ugy a biróságok, mint közigazgatási hatóságaink iránt az adózó polgárokban a bizalmat megingatják. Hogy a törvényszünetet szabályozó 1883. évi XXXIII. t.-c. káros hatással volt igazságszolgáltatásunk különben is óriási lassú menetére, azt hiszem, minden komolyan gondolkozó ember belátandja, tények és a rideg számok mellett nem is kell szorulnunk más bizonyítékra, a vidéken érezzük ennek leginkább káros hatását, a törvényszünet alatt működő bírák szeptember és október havakra veszik igénybe szabadságidejüket s igy ismét csak a bűnügyek és a soronkivül sürgős polgári ügyek intéztetnek el, a rendes menetű perek ismét a hátralékok porlepte szekrényében aluszszák hosszú, nem akarom mondani, örök álmaikat. Ennek aztán természetes kifolyása, hogy a biróság segélyét igénybe vevő közönség veszíti bizalmát a biróságok iránt, az ügyvéd pedig a felek örökös zaklatásainak lesz áldozatja. Ha az állam terheket ró a hon polgáraira, ha az ügyvédet első sorban felelőssé teszi az állam jövedelmeit annyira emelő bélyegilletékekért, nem jogos-e a fellépés, ha viszont az állam és illetve a magas kormány kötelességeinek teljesítésére felszólalunk ? Do ut des, facio ut facias. Nemcsak adót és illetékeket excquálni, hanem több gondot fordítani törvénykezésünk menetére. Nem célom most egyes, a hihetetlenséggel határos eseteket elősorolni, ezekre legközelebb át fogok térni; egyelőre azonban sine ira et studio, bátorkodom felhívni új igazságügyi miniszterünk becses figyelmét, meddig kell még várnunk hónapok előtt kinevezett negyedik albiránkra? s lesz-e kegyes alapos panaszaink orvoslása tekintetében mielőbb kegyesen intézkedni s meggyőződést szerezni arról, hogy e sokféle nemzetiség által lakott vidéken a magyar igazságszolgáltatás jó hirnevét fenntartani szent kötelesség. Kuna Jenő, versed ügyvéd. Irodalom. Külföldi büntetőjogi lapszemle. I. »A törvényszéki esarnok« (Der Gerichtsaal Zeitschrift für Strafrecht etc. herausgegeben von Dr. Franz v. Holtzendorff) XXXIX. kötetének I-ső füzete következő tartalommal jelent meg: »A büntetés végrehajtásának irányai s a szakértői vélemények jelenlegi állása«, Holtzendorff Ferenctől. — »Adalék a btk. 267-ik §-ához«, (okira thamisitás) Dr. Buri M. birodalmi törvényszéki bírótól. — »A birodalmi gyűlés tagjai hivatásuk gyakorlatában tett nyilatkozatukból kifolyólag a tanuskodási kötelességet m e g t a g a d h a t j á k e ?« Dr. Lewald ( >ttó. berlini törvényszéki bírótól. A 11-ik rovat alatt »Különfélék a büntető igazságszolgáltatás teréről« címmel első helyen találjuk Lucas Károly, a criminalisták nestora francia akadémiai tagságának T>0-ik évfordulója alkalmából tartott ünnepély vázolását s Lucas irodalmi munkásságának rövid ismertetését. Itt találjuk a hannoverai menházak 1885-ik évben tanúsított tevékenységének kimutatását. — Ugyanitt értesít a szerző arról, hogy Dr. Wines (Frederic Howard) a nemzetközi börtönügyi congressusok megteremtőjének fia f. é. márciustól »The international Record of Charities aud Correction« cím alatt az összes kulturállamok börtönügyét felkaroló folyóiratot indított meg. A füzetet az irodalmi ismertetés zárja be. II. A Büntetőjog Tára« (Archív für Strafrecht; begründet durch Goltdammer) XXXIV. kötetének második füzete a következőket tartalmazza: »Mily tartalommal kell bírni a vádlott beismerésének a bűnvádi eljárás 402. §. 4. pontjában meghatározott esetben.« Dalcke főügyésztől. A németbirodalmi bűnvádi ! eljárás említett szakaszának 4-ik pontja azt rendeli, hogy a felI mentett vádlott terhére az államügyész perújítással élhet akkor, ha vádlott biróság előtt vagy azonkívül a bűntett elkövetését beismerte. — »Hogy magyarázzuk a B. T. K.-et?« Peterson ! államügyésztől. — »Két vétség miatt hozatott egy összbüntetés ; vádlott csak az egyik vétség miatt történt elitéltetéseért élt jogI orvoslattal s az összbüntetést csak annyiban tartja sérelmesnek, a mennyiben ennek mennyisége a jogorvoslattal megtámadott első vétségre eső büntetést meghaladja. Kérdés, hogy a büntetés végrehajtása a felebbezett vétség elbírálása előtt megkezdhető-e ?« Hempfing törvényszéki bírótól. — »Kóborlók és csayargók«, I Rotering törvényszéki birótól. — »A közcsend elleni kihágás«, | Frank törvényszéki birótól. — »Az okirat fogalmának történeti fejlődése a büntetőjogban«, dr. Riedel E. törvényszéki birótól. _ »Az ember és az emberi hulla, mint jogtárgy«, dr. Mittelsteintöl. A füzetet a könyvismertetés zárja, melynek legnagyobb részét az itt ismertetett folyóiratok régibb füzetei tartalmának vázlata képezi. III. »Az összes biintetöjogtudoinány folyöirata« (Zeit schrift für die gesamte Strafrechtswissenschaft. — Herausgegeben von Dr. Fr. Liszt etc) Vl-ik kötetének befejező hatodik füzetében első helyen behatóan foglalkozik Liszt Dr. Binding »Strafrecht« című nagyszabású művének első kötetével. — »A németbirodalmi törvényszék döntvényeinek tárgymutatóját« ismerteti Kries tanár s arról a legkedvezőtlenebbül nyilatkozik. — Dr. Spesshárd a nemzetközi, dr. Rosenblatt a külföldi szemle rovatát szerkesztette; bőven ismertetvén mindazon jelenségeket, melyek a büntetőjog terén ugy az irodalomban, mint a törvényhozásban fölmerültek. A füzetet a könyvszemle zárja be. IV. »A törvényszék« (Das Tribunal) augustus—szeptemberi kettős füzete tartalmazza a következő érdekes bűnügyek részletes ismertetését: »Adalék a hamis eskü bűntettéhez«, dr. Benedix államügyésztől. — »Egy kutya segélyével kiderített rablógyilkossága Ortloff törvényszéki birótól. — »Rablás kísérlete*, dr. Schwarzetól. — »Egy nagyzási és erkölcsi tébolyban szenvedő észkóros által elkövetett lopás«, dr. Lombrózótól. — »Dinamittal elkövetett gyilkosság«, dr. Rosenblatt krakkói tanártól. — ;>A nővér által fivére kárára elkövetett lopás«, Mau járásbirótól. — »Házasságon kívül született négy gyermek megölése az anya által, mindig pár héttel a szülés után; felbujtás ezen bűntettekhez*, dr. Kosjek Gyulától. — »Egy socialista pör«, dr. von Svinderentől. — »Bevégzett és megkísértett mérgezés büntette«, dr. Schwartzetól. — »Érdekes felmentés a gyermekülés bűntettének vádja alól., dr. May hamburgi ügyvédtől. — »Gyermekölés bűntette«, dr. Fuld Lajos mainzi ügyvédtől. Vargha Ferenc, kir. tö>-vényszéki aljegyző Kassán. Megjelent: Döntvénytár, a m. kir. Curia stb. elvi jelentőségű határozatai. Uj folyam, XIV. kötet. Budapest, 1886. Franklin-társulat kiadása. Ara 2 frt. Vegyesek. Tanácsweosztás a m. kir. Coriánál 1886. nov. és dec. hónapokra : J'olgári tanácsok: I. Tanács. Elnök: Szabó Miklós, a kir. Curia másodelnöke. Birák : Masirevic Samu, Elekes Pál, Veszprémy János, Szabó Albert, Jankovich Gyula, Pósfai Károly, Erdély Sándor. Tanácsjegyzők : Kanyó Lajos, dr. Vasdényey Géza. II. tanács: Tanácselnök: betöltetlen. Birák: Balásy Antal, Puscariu János, Kossalkó János, Czorda Bódog, Szabó Ágoston, Farkas Géza, Ferenc Károly. Tanácsjegyző: Szíjártó Zsigmond. | III. (úrbéri) tanács: Tanácselnök: Babos Kálmán. Birák: Jamniczky Lipót, Topler Károly, Mersics Miklós, Nagy Sámuel, Nagy Imre, Ostffy Pál. Tanácsjegyző : Borszéky Károly. IV. (váltó- és keresk.) tanács : Tanácselnök : Daruváry Alajos. Birák: Szloboda Ferenc, Lassel Ágoston, Polgár Ignác, Szentmihályi István, Lehoczky Kálmán, Kozma Zsombor. Tanácsjegyző : Oppl Alajos. V. tanács : Tanácselnök : V é r t e s y Sándor. Birák : Ilalmosy Endre, Osváld Sándor, Ruby Antal, Pásztélyi János, Szászy László, Kaszay Zsigmond. Tanácsjegyző: Szent-Iványi Gyula. Büntető tanácsok: I. tanács. Elnök : P e r c z e 1 Béla, a kir. Curia elnöke. Birák: Osztróvszky József, Pápay Károly, Paiss Andor, Bartbodeiszky Gyula, Keömley Pál, Lacza József, Sebestyén Mihály. Tanácsjegyzők : Geb; hardt Ferenc, Türk Szilárd. II. tanács : Tanácselnök : C s e m e g i Károly,