A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 45. szám - Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. 8. r.

A JOG. 367 Birák : Ücsvai Ferenc, Hertzeg Sándor, Burián Imre, Sümeghy István, Kelemen Mór, Milutinovics Svetozár, I.osonczy Ödön. Tanácsjegyző : Saárosy Károly. III. tanács: Tanácselnök: Szentgyörgyi Imre. Birák: Bovánkovics József, dr. Suhay Imre, Breuer József, Ast Nándor, Andrásovics Béla, Tutschner Ágoston. Tanácsjegyző : Schindler Jenő. IV. tanács. Tanácselnök : Tóth Lőrinc. Birák: Dózsa Dániel, Conrád Mór, Csillag Benö> Mattyasóvszky Lipót, Hajdú Lajos, Schedius Lajos. Tanácsjegyző: Tőkés Ferenc. V. tanács: Tanácselnök : Manoilovich Emil. Birák: Baló Mihály, Horváth László, Gyarmathy Sámuel, Tomcsányi Mór, Závody Albin, l)áni Nándor. Tanácsjegyzök : Vajdafy Emil, dr. Vasdényey Géza. Kihágást ügyben, ha a panaszlott a tárgyalást rendelő végzésben az »eljárati utasitás« 56. §-ához képest a meg nem jelenésből eredő következményekre figyelmeztetve nem volt, a hozott határozat semmis. Ily értelemben hatá ózott a belügyminiszter Kolozsmegye közönségéhez a folyó évi 1,6:54 szám alatt intézett alábbi rendeletében: A megye alispánjának folyó évi január hó 16-án 367. szám alatt kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a nádasmenti járás szolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával Tamási Antal mező-rendőri kihágás miatt a belügyminisztérium által 5,791./85. sz. a. megerősített szabályrendelet 22. §-a alapján 3 frt kártérítésben, 3 frt 40 kr. eljárási, 8 frt hajtópénz és 2 frt tartási díjban marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, az elsőfokú Ítélettel együtt feloldatik és utasittatik a cím, hogy új tárgyalást és annak alapján új elsőfokú határozat hozatalát rendelje el, mert az iratok szerint panaszlott az elj. u. 56. §-ához képest a megjelenésre vagy annak elmulasztása miatti következményekre kellőleg figyelmeztetve nem volt. A kisorsolt kötvények és záloglevelek kamatszelvényeiről értekezik dr. F 1 e i s c h e r V. a bécsi »Gerichtshalle« czímü szaklapban. A kérdés elég érdekes, hogy vele lapunkban is tüzetesebben foglalkozzunk. A kötvények és záloglevelek kamatoztatása tudvalevőleg megszűnik a kisorsolás időpontjától kezdve. Mindazonáltal a kisorsolt kötvények kamatszelvényei a kisorsolás után is beváltva lesznek, ellenben a tőkevisszafizetés és a kötvény visszaadása alkalmával levonva lesz ezen utólag beváltott szelvények értéke. így megeshetik — és tényleg meg is történt már — hogy a záloglevél tulajdonosa azon hitben van, hogy tökéje kamatait élvezi, holott valójában tőkéjét egészben vagy részben emésztette. Betekintheti ugyan a kisorsolási jegyzéket, £de ki kezeskedik neki annak helyességeért és teljességeért, ki azért, hogy az mindig megkapható lesz ? Már maga ama kényszer a záloglevél tulajdonosára nézve nagy megterheltetéssel és veszteség veszélyével jár, még a legnagyobb figyelem mellett is, és minden gondolkodó és számító tőkepénzes ezen esélyt szeme előtt fogja tartani és a sorsolás alá nem kerülő járadékpapirt kedvezményezni inkább, — a mi a földbirtok érdekében mindenesetre sajnos. — Két kérdés az, mely ezen közérdekű tárgy fejtegetésénél előtérbe lép ; az első nemzetgazdászati, a másik jogi [.természetű: 1) indokolt-e a kisorsolt kötvények kamatoztatásának megszüntetése a tőke tényleges visszafizetése előtt ? 2) megengedhető-e, hogy kamat gyanánt kifizetett összegek utólag tőkevisszafizetéseknek nyilváníttassanak ? Az első irányban megkülönböztetendö, vájjon az intézet a kisorsolt kötvények tökéjét tényleg gyümölcsözetlenül hagyja-e heverni vagy sem? Az aptk. 1,425. §. (és törvényes gyakorlatunk) szerint az adós, a ki a kamat fizetése alól menekülni akar, a tőkét birói kézhez tartozik letenni; ha azonban a pénzt magánál tartja, ugy ezen kedvezményt elveszti. Már pedig a tapasztalat azt mutatja, hogy a nagyobb tőke-intézetek azonnal esedékes kötelezettségeik nagy részét is gyümölcsözőleg felhasználják, kisorsolt kötvények pedig csak ép ugy esedékesek, mint egy fizetésképes jegybank bankjegyei. Semmi esetre sem lehet ezen értékek gyümölcsöző elhelyezésének lehetetlenségét kifogáskép felhozni, hacsak a pénz tényleg birói kézhez letéve nem lesz. De még akkor is, ha a kisorsolt záloglevelek további kamatoztatásának beszüntetése igazoltnak tekinthető volna, azon beszüntetésnek ténylegesnek kellene lennie, hogy jogilag figyelembe vehető lehessen. Ha az intézet ellenben a bemutatott kamatszelvényt tényleg beváltja, ugy ezen tényével a legconcludensebb módon mond le önmaga a kamatfizetés beszüntetéséről, mert tényleg maga fizeti ki a folyó kamatot. Hirdetések a napi sajtóban, hogy a szelvény beváltása csak tőketörlesztésnek tekintendő, jogi hatálylyal nem birnak, mert ezekről senki sem köteles tudomást venni, ezek az adós egyoklalú nyilatkozatai, de a szelvény birtokosának nem is kell azonosnak lennie a kötvény tulajdonosáj val. Csak akkor, ha a szelvényre nyomtatva volna: . . . frt . . kr. kamat esetleg tőkevisszafizetés, élhetne az intézet ez irányú hatályos kifogással; ily toldalék hiányában a szelvény bemutatója, — a ki a szelvényen olvasható szöveg nyomán indul — csakis kamatot nyert. A tökére ellenben a fizetés annál kevésbé történhetett, mert a tökét képviselő kötvény fel sem mutattatott, esetleg annak tulajdonát sem képezte, a ki a kamatszehénvt beváltotta. Az intézetnek egyoldalú akaratnyilvánítása az iránt, hogv ezen kamatfizetés később a kötvénytulajdonos tőkekövetelésébe be lesz számítva, jogilag irreleváns, mert a szelvény b< mutatója nincs felhatalmazva a tőkéről rendelkezni, akarathozzájárulása az adós szándékához tehát nem is precejudiciálhatna a köt\ én\tulajdonosnak. — Kötelessége volna ehhez képest az illető intézetnek a kisorsolt kamatszelvények számait megtekinteni és ezeknél a fizetést visszautasítani, — ellenkező esetben a történt fizetés csak kamatfizetésnek volna tekintendő. Igaz, hogy ez az intézetre nézve nagy teherrel járna és igy kényelmesebb ezen terhet a nagy közönségre hárítani. Ez azonban (legalább addig, a mig ezt külön törvény nem rendeli, — melynek helyét sem szabályrendeletek, sem hírlapi hirdetések nem pótolhatják) jogilag helytelen, méltánytalan és célszerűtlen. Méltánytalan az üzleti dolgokban járatlan magánzótól oly figyelmet kívánni, mely terhet képez a jártas, számos hivatalnokkal rendelkező intézetre nézve; helytelen és igazságtalan a fizetési kötelezettség alól felmentő tények megfigyelését, nyilvántartását és megállapítását annak terhére róni, a ki ellen az alkalmazva lesz, holott ez annak kötelessége volna, ki annak hasznát húzza. A pályatesten való tiltott járkálás megbüntetése nem közigazgatási, hanem bűnfenyitő eljárás rendén eszközlendö. Ih értelemben határozott a belügyminiszter Baranyamegye közönségének 1,450. sz. a. kelt rendeletében. A megye alispánjának m. évi december hó 18-án 96. sz. a. kelt másodfokú Ítélete, melv szerint a szt.-lőrinczi járás szolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával Tóth Istók János figyelmeztetés dacára a pályatesten való járkálás miatt az 1879. évi XL. t.-c. 112. §-a alapján 20 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 2 napi elzárásban, az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, illetékességi szempontból feloldatik és az ügyiratokat a kir. bírósághoz áttétetni rendeltetnek, mert a nevezettnek cselekménye az idézett t.-c. 111. §-ába ütközik, melynek elbírálása pedig az 1880. évi XXXVII. t.-c. 40. és 41! §§-ai értelmében a kir. bírósághoz tartozik. A magyar jogászegylet a választmány határozata szerint december folyamában kezdi meg újra működését. A budapesti királyi magyar tudomány-egyetem kon] \ tárának 1885. évi gyarapodását feltüntető, Szilágyi Sándor könyvtári igazgató által szerkesztett címjegyzék a napokban hagyta el a sajtót. A könyvtár 1885. év folyamán 4,145 művel 5,799 kötetben gyarapodott, melynek legnagyobb része az átalányból vásároltatott; adományozás utján ez évben nem szaporodott a könyvtár oly mérvben, mint előző években. A belső elrendezés tekintetében megemlítést érdemel, hogy a hírlapok a folyóiratoktól különválasztattak és a nemzeti múzeumban helyeztettek el, csak néhány gyakrabban keresett hirlap tartatott vissza. Az egyetemi könyvtár 1885-ben 32,197 személy látogatta, kik 38,903 müvet használtak. Halálbüntetési statisztika. Ausztriában 18v2-ben 2 7 • > gyilkossági vád emeltetett; felmentés mondatott ki 69 ; halálitélet kiszabatott 68; halálitélet végrehajtatott 10. Az unitárius házasságügyi kérdés a Curián közelebb teljes-ülési eldöntés alá kerül. A ni. kir. Curia ügyforgalma október búban. B e érke i Polgári 463, váltó, stb. 38, úrbéri 9, bűnvádi 545, fegyelmi 58, felszóhlá-, orsz. képv. vál. jog kérdésében 273; összesen 1,386 ügydarab. Elintéztetett: Polgári 676, váltó, stb. 111, úrbéri 31, bűnvádi 778, fegyelmi 69; összesen 1,658 ügydarab. Október 31-én a h át r a 1 é k : Polgári 2339, váltó, stb. 383, úrbéri 58, bűnvádi 3,749, fegyelmi 57, felszólalási orsz. képv. vál. jog kérdésében 276 ; összesen 0,862 ügydarab.