A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 43. szám - Kisérlet és bevégzett bűncselekmény

A JOG. nézetet alkalmaz a kir. itélö Tábla, különbözőket a Curia, mindkettő végérvényes hatálylyal. Szükséges volt tehát egy útmutató szakmunka, mely az igényperekben eddig követett Ítélkezési módok áttekintését nyújtja, és szerző kiváló érdeme, hogy ezen feladatot sikeresen megoldotta és a bizonyítékok s jogügyletek hatályát gyakorlatilag ismertette. Az igényper érdemét kiválólag azon kérdés képezi, vájjon a két szerződő fél között keletkezett jogügylet harmatlik érdekelt személyek irányában is érvényesithetö-e V és mennyiben alkalmazható a különben perrendszerű bizonyíték ezen harmadik érdekelt személylyel szemben? A judicatura megállapodott gyakorlatot eddigelé nem szült; több esetben nemcsak ellentétes felsőbirósági ítéletek keletkeztek, de az alkalmazott jogi elvek és nézetek is, bizonyos közérdekű cél által uraltatván, időszakonkint változtak és főkép a hitel föntartásának érdekéből folytak ki. A mint ezen körülmények teljesen indokolják a jelen munka megirását, ép ugy igazolják az annál követett módszert, hogy szerző t. i. a döntvények egyszerű összeállítását mellőzte. Ez csak zavart okozott volna a sok eltérő elintézések folytán; szerző tehát az elméleti rész előre bocsátása s az elméleti jogelvek fejtegetése után mindazon concrét eseteket tárgyalja, melyek az egyes jogügyletből eredhetnek. Tárgyalja pedig oly módon, hogy mindenki önmaga is képes meggyőződni a felől, minő legyen a perkifejlés és minő a helyes elintézési mód. Jobb dicséretet a munkáról nem írhatunk, de meg vagyunk győződve, hogy az ugy a bírói mint az ügyvédi kar által őszinte köszönettel és elismeréssel lesz fogadva. A magyar anyagi magánjog' kézikönyve, a polg. anyagi magánjogi viszonyokra való legújabb törvények és fennálló szabályokhoz alkalmazva, irta ifj. Cholnoki Imre, d.-földvári, ügyvéd. Budapest, 1886. Grimm Gusztáv bizománya. 8" 558 1. Ara 3 frt. Rokonszenves érdeklődéssel kell fogadnunk minden újabb eredeti jelenséget a magyar jogirodalom terén és serkenteni minden törekvést, mely a mai meddő viszonyok dacára sem riad vissza fáradságtól és költségtől, hogy bármily csekély mérvben is hozzájárulhasson hazánk közmivelődésének fejlődéséhez. És azért szerzőtő] sem tagadhatjuk meg elismerésünket, ki saját költségén adla ki a jelen munkát és áldozatoktól sem riad vissza, hogy a jog anyagi részének oktatását és tanulás utjáni elsajátítását előmozdíthassa. Munkájára kivált azon szempontból volt szükség, hogy az eddig megjelent rendszeres magánjogi munkák kivétel nélkül régebb keletűek és azért az újabb magánjogi törvénykezést, a szerzői jogról, a vizjogról, telekkönyvi betétekről stb. alkotott törvényeket figyelembe nem vehették és fejtegetéseik tárgyává nem tehették. Szerző ezt teszi és ezért munkája actualisabb az eddigieknél; dicséretet érdemel továbbá a szabatos rövidség is — ellenben kifogásolnunk kell, hogy szerző, a ki Frank jeles, de kissé avult nyomdokain halad — sem az újabb bel- és külföldi magánjogi irodalmat, sem a létező — codex hiányában annyira fontos — judicaturát figyelmére nem méltatja. Tankönyvnél ez kétszeres hiba, sőt kétessé teszi a sikert és eredményt; és épugy ki van zárva a munkának a practicus jogász általi igénybevétele, kinek ezentúl isZlinszky jeles munkájához kell folyamodnia. — A munka beosztása a szokásos: I. Bevezető rész és általános meghatározások, II. a dologi követelési, családi, családi és gyámgondnoksági és örökösödési jogok ; kiállítása igen díszes. r. I. Particularismus. Irta Horváth Gyula. Budapest, 1886 Ballá s írod. és nyomdai részv. társaság. Nagy 8' 11G 1. — Érdekes és szellemes olvasmány. Szerző ismert és annyira becsült őszinteségével megmondja véleményét a szász román particularismusról, a székelyek érdekében kifejtendő mozgalomról és a magyar főnemességről. Találó, néhol csipős megjegyzései mindenütt fognak visszhangra találni, a hol magyar sziv dobog és az igazság iránti érzés még ki nem halt. Minket jogászokat közelebbről az érdekel, mit az e r d é 1 y i bíróságokról mond, a mit abban pontosít össze : »Az erdélyi bíróságok tekintélyben megcsappanva, az ország lakóitól és hatóságaitól teljesen izolálva, az államnak kevés támaszt nyújtanak és kis mértékben bírják a lakosság bizalmát maguk iránt felkelteni.« Vegyesek. Az államtudományi tudori első szigorlat nem pótolja az államtudományi államvizsgát. Ezen kijelentés a belügyminiszternek X. megye főispánjához folyó évi aug. 14-én 15,130. sz. a. intézett következő leiratában foglaltatik: Méltóságod f. é. márczius 9-én 40. sz. a. tett kérdésére van szerencsém válaszolni, hogy az államtudományi első szigorlat az államtudományi államvizsgával egyenértékűnek nem tekinthető, mert a kérdéses szigorlat és vizsga tárgyai nem ugyanazonosak. Az államtudományi első szigorlat ugyanis nem terjed ki azon tárgyakra, melyek a közigazgatási tisztviselőkre nézve ép gyakorlati szempontból a legfontosabbak, névszerint a magyar közigazgatási jogra, a büntető jognak a kihágásokról szóló részére és az arra vonatkozó eljárásra ; a pénzügyi jogra; a magyar állam statistikájára. Ennélfogva, miután az 1883: t.-c. 3-ában körülirt képzettség kimutatást ugyanezen törvény 5. §-ának IV. pontjában foglaltak szerint a tiszteletbeli jegyzőktől is megkívánandó: a méltóságod jelentésébem érintett egyén, a törvény szigorú értelmezése mellett ez időszerint még nem volna kinevezhető tiszteletbeli aljegyzővé. Mindazonáltal tekintettel a már többször előfordult analóg esetekre, nem képezne törvénysértést, ha az illető egyén feltételesen, illetőleg oly határozott kikötéssel neveztetnék ki tiszteletbeli aljegyzővé, hogy a kinevezéstől számítandó egy évi határidő alatt, köteles lesz vagy az államtudományi vizsga sikeres letételét, vagy az államtudományi tudorság elnyerését okmányilag igazolni. Curiai és táblai értesitések. E rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz intézni. Tisztelettel kérjük azon t. előfizetőinket, a kik az e rovat alatt nyújtott szolgálatainkat igénybe veszik, hogy kérdezősködéseiknél a feleknek ugy vezeték-, mint keresztneveit tisztán, rövidítés nélkül és olvashatóan közöljék velünk, pontosan megjelölve, hogy az ügy a Curián vagy a Táblán van-e, hogy polgári, fenyitő, fegyelmi, váltó, kereskedelmi, vagy úrbéri természetű, és hogy mely bíróság és lehetőleg azt is, mikor és mily szám alatt terjesztette fel, hogy igy minden tévedésnek eleje vétessék. Apatin. Dr. K. L. A f. k. Graber Gy. és t. — Ertl 300O írton ügyben a C. f. hó 13-án vu. a felebbezést. — Arad. Dr. S. P. A f. k. Sándor J. — Heinrich J. ügyet a T. f. hó 19-én mv. — Ar.-Marótb. H. J. Elintézéskor értesitni fogjuk. — Itaja. H. Gy. A f. k. ifj. Spitzer K. — Kohn J. S. ügyet a T. f. hó 18-án hh. — A. 0. A 29877/86 sz. ügy még n. e. — Uarcs. Dr. P. A. A f. k. Varga P. — Schwarcz [. ügyet a T. f. hó 18-án rhh., rmv. — liattonya. Z. P. A f. k. Tótkomlósi árvatár — Grozeszku M. ügyben a T. f. hó 19-én ms. az első bir. határozatát. — Hajdú J. — Pintér M. ügyet a T. 55149/85 sz. a. f. hó 14-én hh. — Békés. T. K. Ad 1. Bonczos K. — Berecz I. ügy még n. j. fel ; ad 2. Gábor I. és t. — özv. Gábor S.-né és t. érk. 37471/8') sz. a., n. e., ebi. Emmer ; ad 3. Igaz K. — ifj. Csató G. és t érk. 30815/Sü sz. a., n. c, eld. Szily ; ad 4. Igaz K. — özv. Csató P.-né és t. érk. 39009/86 sz. a., n e., eld Asztalos ; ad 5. Rabatín I. — Rabatin R. érk. 35435/80 sz. a., n. e., eld. Ilyasevics. A többiről jövő számban. — Debrecen. D. S. A f. k. Horváth T. — Baráth A.-né ügyet a T. f. hó 13-án rhh., rmv. — Dr. K. S. A f. k. Edelstein F. és tsai b. ügyét a T. f. hó lb-án rmv. — Dr. K. M. A f. k. Haas Henrik és t. b. ügyet a T. f. hó 19-én mv. — R. J. Ad 1. Czégély F. — Wein D. és t. ügy még n. e. ; ad 4 Rosenfeld S. — Glück A. ker. ügy szintén n. e. — S. Gy. Ad 1. és 2. Erber és Fleischmann — ifj. Schwartz I. kétrendbeli ügy érk. 6346 és 6347/86 sz. a., n. e., eld. Heppes ; ad 3. Stern J. és testv. — ifj. Schwartz I. érk. 63tS/8S sz. a., n. e., eld. ugyancsak Heppes ; ad 5. Kovásy — Flamm ügy még n. e. ; ad 6. Ugyané felek közötti újabb per érk. 3o479/86 sz. a., n. e., eld. Lipthay; ad 8. Gebei N. R. — Sajó Gy. ügy még n. j. fel. A többiről jövő számban. — Gyöngyös. Dr. P. S. Ad 1. Klein F. — Nagy B. érk. 24012/?-6 sz. a., n. e, eld. Halmágyi; ad 2. Pápay M. — Simon G. érk. i;8927/86 sz. a, n. e., eld. Orosz; ad 3. Deutsch R. és tsai — Langsfeld I. hagyat, ügy még n. j. fel ; ad 4. Graumann L — Weisz A. érk. 175S2/86 sz. a, n. e., eld. Uhlyarik; ad 5. Gyöngyösi tak. és hitelint. — Mesko A. ügy érk. 6165/86 sz. a., n e., eld. Heppes. — Kecskemét. Z. K. A f. k. Bereczky E. — Marsó J. ügyet a T. f. hó IS-án hh. — Keszthely. V. J. A f. k. Mikola F. és tsai b. ügyet a T. f. hó 13-án rmv. Ad 1. Biberstein P. b. ügye f. hó 14-én a C.-hoz ment; ad 2. Dávid Fen b. ügye érk. 3:2705/86 sz. a., n. e , eld. Hieronimy. — S. L. A C.-án a 6026/86 sz. ügy még n. e. ; figyelemmel kisérjük. — Kis-Cell. K. J. Steiner Sám. csődügye még n. j fel. — his-Jenö. Hr. E. A. A f. k* Reimholz J. és t. — Zengraf A. ügyet a T. f. hó 13-án fo. — Lengyeltóti. Dr. D. G. Ad 7. Waig M. — Bien A. és neje érk. 26753/86 sz. a., n. e., eld. Lipthay; ad S. Bata J. — Bata (Kis) J. érk. 42450/86 sz. a., n. e. , eld. Harmos ; ad 9. Dr. Chorin F. — Ring X. érk. 30308/86 sz. a., n. e., eld. Szabó János; ad 10. Boiman A. és t. — Kramer testv. érk. 30309/86 sz. a., n. e., eld. Uhlyarik; ad 11. Weiller J. — Ring F. érk. 16731/86 sz. a., n. e., eld. Piukovits. A többiről jövő számban.— MagyarGoroszlö. A. B. S. Ad 1. A 39147/86 sz. ügy a T.-án még n. e.; ad 2. Illyés G. András b. ügyét a C. f. hó 19-én mv.; ad 3. Stein Mór fegy. ügyét a C. f. hó 9-én rhh , rmv. — M.-Óvár. Z. J. Ad 1. Dr. Sötér Á. — Egyed F. érk. £3043,86 sz. a., n. e., eld. Kiszely; ad 2. és 3. Schabatka L. — Weisz P. kétrendbeli ügy érk. 34995 és 34996/86 sz. a., n. e., eld. Harmos; ad 4. Seiler J. — Seiler E. ügyet a T. 129S9/S6 sz. a. f. hó 20-án fo. ; ad 5. May M. és K. — Luka J. ügyet a T. 27881/86 sz. a. még jul. 2-i-án hh. A többiről jövő számban. — Módo • V. E. Jövő szám-