A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 43. szám - A jegyzőkönyvvezetők

Ötödik évfolyam. 43 szám. Budapest, 1886. október 24. Szerkesztőség: V. sas-utca 14. szám Kiadóhivatal: V. sas-utca 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY. ) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A MAGYAR ÜGYVÉDI, BIRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiu közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve: egész évre. 6 frt — kr. fél ».. 3 » — » negyed ». 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postantalványnyal küldendők. TARTALOM: A jegyzőkönyvvezetők. Irta: C s o r b a Géza, komáromi ügyvéd. — Részvénytársaság, mint ilyen ellen, elkövethető-e a rágalmazásvétsége? Irta: Dr. Ullmann Pál, budapesti ügyvéd és szerb kir. alconsul — A felülfoglaltató jogáról. Irta: Dr. Kelemen Samu, ügyvéd Szalhmáron. — Kisérlet és bevégzett bűncselekmény. Irta: Dr. Wlassics Gyula. — Sérelmek. (A Nagyvárad városi kir. járásbiróság. Irta: Argus. ) — Ausztria és külföld. (Belgium igazságszolgáltatási statisztikája. Irta: Dr. Stiller Mór) — Irodalom. (A végrehajtási igényperek. Irta: Keresztszeghy Lajos, budapesti kir. táblai biró. — A magyar anyagi magánjog kézikönyve. Irta: Ifj. Csolnoki Imre. —- Particularismus. Irta: Horváth Gyula. ) — Vegyesek. Szerkesztőségi üzenet. — Curiai és táblai értesitések. TÁRCA: AZ angol jogászvilág. Irta: Dr. Dobai Viktor, budapesti ügyvéd. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok. ) Október hó l-jétől új előfizetést nyitottunk. — Tisztelettel kérjük azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük lejárt és még nem hoszszabbitották meg előfizetéseiket, sziveskedjenek az előfizetési pénzt mielőbb beküldeni, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. Lapunk előfizetési ára: Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt Negyedévre 1 frt 50 kr. ,, A JOG" kiadóhivatala. Budapest, V. ker., sas-utca 14. sz. A jegyzőkönyvvezetők. Irta: CSORBA GÉZA, komáromi ügyvéd. Régebb idő óta szándékoztam a jegyzőkönyvek vezetésének nagy horderejét illető nézeteimet a jogászközönség elé terjeszteni. Eme szándékomnak újabb lökést adott S c e f e 1 d Károly értekezése a »jegyzőkönyv«-ről, melyet a »Jog« 39. száma ismertet. Természetes, hogy a milyen a jegyző, olyan a jegyzőkönyv alakilag és irányilag; de hű és igy igazságos is csak akkor leend, ha a jegyzőkönyv vezetője higgadt, értelmes és jellemes egyén, ha megfigyeli, megjegyzi és hűen feljegyzi a nyilatkozatokat, tényeket és mozzanatokat. A jegyzőkönyv olyan, mint a tükör, mely visszatükrözi a belevetődő sugarakat; de akárhányszor nem egyéb az szemfényvesztésnél, káprázatnál, mely miatt tiszta képet nem nyerhetünk, majd meg torzitásokat látunk. Mindenekfölött az igazság, a jogrendszerek alaptétele követeli meg, hogy a biróságok jegyzőkönyvei a biróság elé került jogviszonyokat, jogügyleteket, a kihágások, vétségek és bűntények irányadó körülményeit hűségesen föltüntessék, kiválóan azon okból, hogy a felsőbb biróságok, melyek csakis az iratokból alkothatnak jogi véleményeket, kellőleg, hűen informálva legyenek s ne félrevezettessenek igazságszolgáltatásunk tekintélyének, hirnevének rovására s a jogkereső nagy közönség kárára, sérelmére! Mint gyakorló ügyvédnek, bő alkalmam nyilt tapasztalatokat szerezni a jegyzőkönyvek felületes, szórakozott vezetésének szomoru következményeiről, a peres feleknek okozott kárositásokról. Mint perbeli képviselőnek voltak eseteim, a midőn ugy polgári, mint büntető ügyekben a jegyzőkönyvbe bizonyos körülményeknek, mozzanatoknak felvételét — mik szándékosan vagy tévesen kihagyattak volna — kérni kénytelen valék; majd máskor meg valamely kifejezés módositását vagy kihagyását kellett kérnem az igazság nevében. Tudjuk, hogy némely biróságnál szokásban van d í j n o k o k, irnokok s joggyakornokok utján a jegyzőkönyvet diktálva késziteni. Ez kényelmes lehet némelyik biróra vagy tisztviselőre, de annál veszélyesebbé válhatik a nagy közönségnek jogi érdekeire, mert nem az a jegyzőkönyvvezető, ily eseteknél, a ki beirja a hallott szavakat, mondatokat, de az, a ki diktál. A leíró nem módosithat ugyan semmit, de a tárgyalás vagy vizsgálat alkalmával diktáló tévedhet a gondolatmenetben; a gyorsan változó benyomások képei és jogfogalmak megbirálásában; a helyes, megfelelő, szabatos kifejezéseknek megválasztásában; mig ellenben szabatosabb az olyan jegyzőkönyv, melyet vezetője gondolkozva fogalmaz és állit össze, mert a leirás ideje alatt gondolkozni és az árnyalatos kifejezések közül választani a jegyzőkönyvvezető inkább ráér! A diktálásnak árnyoldala még az is, hogy a diktáló lassankint parancsoló, követelő és önkényű modort sajátit el, a mi pedig az igazságszolgáltatás elfogulatlanságával, pártatlanságával, ugy a méltányosság követelményeivel meg nem egyeztethető. — Azért is az igazságügyminiszteriumnak rendeleti uton kellene megszüntetni a sok biróságnál divó ama szokást, hogy a jegyzőkönyvek toll alá mondatolással vezettessenek. Nagy, mert sokszor döntő súlylyal birnak a tanuvallomásokról, helyszini szemlékről felvett jegyzőkönyvek; azért ezekben a pontosság és hűség — habár a szabatos rövidség rovására történnék is — nagy szerepet játszik. A jegyzőkönyv vezetője tehát nincs jogositva saját befolyását érvényesiteni, a saját nézeteit bármi módon előtérbe tolni, a bemondott, bevallott cselekményeknek más értelmezést adni, a tényeken legcsekélyebbet változtatni; ellenben kötelessége az oly kifejezések alkalmával, midőn azok többféleképen magyarázhatók lennének, a tanuhoz intézendő figyelmeztetések által a való értelmet kipuhatolni s azt a szabatos kifejezéssel jegyzőkönyvbe foglalni. Ehez azonban ; megkivántatik a jegyzőkönyvvezető részéről a minél alaposabb jogi képzettség, helyes felfogás és a gyakorlati érzék tapintatossága. Valamely jogi viszonynak, peressé vált kérdésnek, bűnügynek alapos elbirálására nélkülözhetlen kellék a jó tárgyalási j e gyz őkö n yv, melynek a tárgyalás menetét részletesen kell föltüntetni, tehát a befolyásoló mellékkörülményeket is jelezni. Irályilag ne legyen ugyan a fogalmazás áradozó, dagályos és nagyon terjeszkedő; de a fontosabb mellékesemények — mint olykor lélektanilag