A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 43. szám - Részvénytársaság mint ilyen ellen elkövethető-e a rágalmazás vétsége?

342 A JOG. hatásos tényezők — ki ne hagyassanak. Mégis ha valamely percsomót kezünkbe veszünk s magát az ügyet a nyilvános tárgyalásokból, esetleg közvetlenül ismerjük, lehetetlen meg nem ütközni a jegyzőkönyvek hiányossága, felületessége miatt. Eseteknek halmazát lehetne nyilvános megbirálás alá terjeszteni emez állítás valósága mellett. Mindez pedig onnan van, mert a jegyzőkönyvvezetői tisztségekre a legfiatalabb tisztviselőket szokás alkalmazni, a kiknek, ha az előirt jogi képzettségük igazolva van is, de másrészt koruknál, véralkatuknál fogva hevesek, könnyelműek, kevésbé érdeklődnek a jegyzőkönyv alapos és hibátlan vezetése, mint a társaságok, mulatságok s mindenekfölött a gyors hivatali előléptetésük iránt. Es látjuk is, miként alig szerezte meg valamely tisztviselő a jegyzökönyvek vezetésénél a gyakorlati alaposságot és szabatosságot: már előléptetve lesz s helyét a tapogatódzó bizonytalanság »új erői« váltják föl. Nézetem az, hogy a kir. törvényszékeknél csakis idősb, gyakorlott jegyzőket kellene a tárgyalások jegyzőkönyvvezetőiül s a vizsgálatok vezetésével megbízni, a kik pl. 5 évi e nemű szolgálat után albirói fizetéssel, de jegyzői címmel alkalmaztatnának. Az igazságszolgáltatás egyik főfeladata ugyan a gyorsaság, de nem az el hamar kod ás és a felülete s s é g, a mi az ügymenet minden lassúsága mellett is, hogy csakugyan^ feltalálható, mutatják a temérdek pótvizsgálatok, póttárgyalások, kiegészítések, miket a felsőbb bíróságokkénytelenek elrendelni. Az eféle elhamarkodások azután nemcsak új terheket rónak a perlekedőkre, nemcsak elodázzák az ügyek befejezését, hanem rontják igazságszolgáltatásunk hitelét, károsítják a fölösleges munkák végzése által az államot. Nem lényeges követelmény, de ajánlatos és kívánatos az is, hogy a magyar igazságszolgáltatás közegei, kiváltképen a jegyzőkönyvvezetők, mindenkor tanúsítsanak helyes nyelvérzéket és műízlést, mert manapság e tekintetben is sok a kifogás, mivel lépten-nyomon bukkanunk oly irály tani szörnyűségekre, mik az élclapok csodabogarai rovatában keresett portékák volnának. A bíróságok tekintélye, a magyar igazságszolgáltatás jó hire emelkednék, ha a bírósági jegyzőkönyvek vezetése hazánkban mindenütt, egyformán képzett jogászokra, a gyakorlatiasság tapintatosságával biró, higgadtabb vérmérsékű és helyes nyelvérzéket is tanusitó egyénekre bízatnék! Hűen vezetett jó jegyzőkönyvek egyszer ü s i t c n d i k a peres eljárást, könnyitendik az igazság kiderítését. A jó jegyzőkönyvvezetők jobb kezei a bíráknak, érdemesek arra, hogy megbecsültessenek, ezen hivatáskörben mentül huzamosabb ideig megtartassanak, de mindenesetre magasabb díjazásban részesittessenek és az aljárásbirákkal egyenlő rangosztályba emeltessenek. Részvénytársaság, mint ilyen ellen, elkövetp hető-e a rágalmazás vétsége ? Irta : Dr. ULLMANN PÁL, budapesti ügyvéd és szerb kir. alconsul. A concret eset a következő : A. részvénytársaság, mint ilyen, B. felelős szerkesztő ellen, lapjában megjelent cikkben foglalt állítólagos sértő kifejezések következtében rágalmazás miatt a btk. 258. és 289. §-ai alapján vádat emelt. A feljelentés s a formális vádlevél beterjesztése után az illetékes kir. törvényszék, mint sajtóbiróság, a vádlevélben foglalt sajtóvétségi vádnak szóbelileg és nyilvánosan eszközlendő tárgyalására és elbírálására az esküdtszéki ülést kitűzte. Ez törvény értelmében megtartatván, vádlott - - vagyis jelen esetben B, a felelős szerkesztő — 7 szavazattal 5 ellen, rágalmazás miatt vétkesnek kimondatott, minek következtében a kir. törvényszék vádlottat »r á g a 1 m a z á s« miatt 100 frt pénzbírság megfizetésére elitélte. Ez a concret eset. Kérdés már most, vájjon részvénytársaság, mint ilyen ellen jogi szempontból elkövethető-e a rágalmazás vétsége ? Az esküdtszék nézetét e tekintetben nem osztom, mert szerény nézetem szerint részvénytársaság, mint ilyen, nem léphet fel rágalmi perben, mint vádló, mert részvénytársaság, mint ilyen ellen, a rágalom vétsége egyáltalán el nem követhető. Indokolásom a következő : A btk. 258. §-a állapítja meg, hogy mi tekinthető nálunk rágalomnak. Akkor forog fenn a rágalom, ha valakiről olyan tény állíttatott, mely valódisága esetében az ellen, a kiről állíttatott, a büntető eljárás megindításának okát képez né, vagy azt a köz megvetésnek tenné ki. Tehát nem általános kifejezés, hanem csak oly kifejezés állapítja meg a rágalom vétségét, mely határozott személyről, TÁRCA. Az angol jogászvilág. — A »Jog« eredeti tárcája. — Közli: Dr. DOBAI VIKTOR budapesti ügyvéd. * r (Harmadik közlemény.) Az eddig ismertetett »Inferior Court«-féle elsőfolyamodásu — grófsági — bíróságokon kívül, Angliának még egy másik, a »S u p r e m e C o u r t o f Judicature« egyik alkatrészét képező »High Court of Justice« nevezetű bírósága van, mely mindazon fontosabb civilis ügyek elbírálására ^illetékes, a melyekre a kisebb vitás ügyek elintézésére rendelt alsóbb rendű bíróságoknak hatásköre ki nem terjed. A »High Court of Justice«, mint elsőfolyamodásu biróság, az 1873. és 1875-ik évben hozott törvények által lőn alakítva s illetve az előbbi négy »\Vestminster-Court« és némely speciális bíróságok (u. m. of Probate, of Divorce, of Matrimonial stb.) átalakításával szervezve. A »High Court of Justice« bírósági testületnél jelenleg 26 — a korona által kinevezett — közbiró működik és Londonban székel; hatásköre az egész országra kiterjed, ugy azonban, hogy tagjainak egy-egy része a szükséghez képest évenként néhányszor a törvénykezési kerületekben (circuits) megjelenvén, a >High Court of Justice« nevében törvényt ülnek. Megjegyzendő, hogy a »High Court of Justice« nem egységes, hanem önálló részekből álló több bírósági testületet (Senat, Division) képez, u. m.: *) Elözű közleményeket a »Jog« 40. és 4^. számaiban. a) Chancery Division, melynek elnöke a Master of the Rolls (ki voltakép a Lord Chancellor helyettesitője.) b) Queens Bench D., elnöke a Lord Chief Justice of England. c) Comraon Pleas D., elnöke a Lord Chief Justice. d) Exchequer D., elnöke a Lord Chief Báron. e) Probate, Divorce and AdmiraltyD., ezen bírósági Divisionak rangban legidősebb birája egyúttal elnöke is ezen szakosztálynak. f) London Court o f Bankruptcy (mely külön szakosztálylyá 1869. évben alakíttatott), elnöke a Chief Judge in Bankruptcy (a ki egyúttal a közbirói teendőket is végzi.) Ezen bírósági osztály a County Court-ok hatásköre alá nem tartozó — Angliában előforduló —- összes nagyobb csődügyekben illetékes. A London Court of Bankruptcy« elnöke mellett működik a Iligh Court of Justice több bírósági tisztviselője (Registrars) is, a kiknek hatásköre egyes meghatározott vitás kérdések önálló elintézésére is kiterjed. Megjegyzendő, miszerint ezen bírósági osztály a többi szakosztályokénál nagyobb önállósággal bir. A Iligh Court of Justice felsorolt bírósági szakaszai s illetve alszakaszai rendszerint egyes bíróságok gyanánt működnek ; bár az illető bírósági szakasznak elnökei mindazáltal feljogositvák a fontosabb és bonyolultabb ügyek elbírálását két vagy három birói tagból alakított senatusra bizni. Olyan ügyek kivételével, melyek tárgyi illetőségüknél fogva az Exchequer vagy a Probate Divorce and Admiralty Divisiohoz stb. tartoznak, (u. m. a dologi, hagyatéki, házassági és tengerjog) a felperesi ügyfél által tetszés