A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 41. szám - A hirdetményi eljárás

A JOG. kötelezi arra, hogy a bűnvádi eljárás megindítása iránt indítványt tegyen; de erre szüksége sincs, mert a polgári perben is bizonyíthatja gazdatisztjének hűtlenségét mint szerződést bontó okot. A további kérdés tehát az, sikerült-e alperesnek azt bizonyítani ; erre nézve F. Gusztáv tanúnak vallomása s felperes jogelődének a 3. sz. a. levélben foglalt beismerése teljes bizonyítékul szolgálnak arra nézve, hogy felperes jogelőde előbbi gazdájánál oly hűtlenséget követett el, mely előbbi gazdáját följogosította volna őt szolgálatából azonnal elbocsátani s a mely tehát alperest is följogosította felperes jogelődének a szolgálatba lépést megtagadni. Az, hogy alperes felperes jogelődét maga szólította fel arra, hogy szolgálatába lépjen, különbséget nem tesz. mert ezt azon tudatban tette, hogy felperes jogelőde, a ki alperesnél már korábban is szolgált volt. éppen oly megbizható, mint előbbi szolgálata idejében volt; de ha a szerződés megkötése után az ellenkezőről győződött meg, mint arról az ellenirathoz csatolt levelekből meggyőződött, ez megállapítja a tévedést, melyben alperes a szerződés megkötésekor felperes jogelődének jelleme tekintetében forgott, a tévedés pedig a szerződést érvénytelenítvén, alperes teljesíteni nem tartozott. Szintén nem tesz különbséget a C. alatti szolgálati bizonyítvány, mert ez már a B. alatti szerződés kelte után állíttatott ki. de abban felperes hűségéről szó sincsen. Ezekhez képest felperes nincs jogosítva a B. alatti szerződés nem teljesítése miatt az általa el nem foglalt tiszti állomással egybekötött fizetést egy évre mint fölmondási időre kártérítés címén követelni stb. Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben Az irodalmi műnek fordítója ugyanazon jogi tekintet alá esik, mint az eredeti műnek szerzője. (1884 : XVI. t.-c. 8. §.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvény szék : Felperes keresetével illetéktelenség szempontjából elutasittatik. Indokok: A kiadói ügyletek tárgyát a keresk. törvény 515. §-a értelmében valamely szellemi munka kizárólagos kiadhatási jogának átruházása s illetőleg megszerzése képezvén, ezen ügyletek főkelléke az, hogy az ily kizárólagos jog fennforogjon és hogy az ügylet annak átruházására és megszerzésére irányuljon. Jelen esetben azonban a felek közti szerződés tárgyát nem valamely, alperest kizárólag megillető és szoros értelemben vett szellemi munka kiadási jogának átruházása és megszerzése, hanem Ebers Gvörgv >>Serapis« című művének felperes által magyarra eszközlendö fordítása s alperes által ezért állítólag fizetni kötelezett tiszteletdíj képezte és pedig a nélkül, hogy alperes a fordításnak könyvalakban leendő forgalomba hozására kötelezettséget vállalt volna, vagyis, hogy a fordításnak könyvalakban való közététele alperes tetszésétől függött. A peres felek közt létrejött szerződés tehát nem mint kiadó-ügylet, hanem csakis mint munkabéri szerződés jöhetvén tekintetbe, arra nézve a keresk. törv. 515. és 259. §. alkalmazást nem nyerhet. A kereseti jogügylet ezek szerint alperes, mint kereskedőre nézve, a keresk. törvénynek csakis 261. §-a alapján képez kereskedelmi jogügyletet. Minthogv azonban a most idézett szakaszban felsorolt keresk. ügyletekből felmerült perek a keresk. eljárási rendelet 7. §-ának 3-ik kikezdése értelmében az 1881 : LIX. t.-c. 13. §. 1-ső pontjának és a 2-ik pont a) tételének korlátai közt a kir. járásbíróságok hatásköréhez tartoznak: ennélfogva nem szenved kétséget, hogy a jelen 168 frtos kereset elbírálására nem a törvényszék, mint keresk. bíróság, hanem az illető járásbíróság, mint kereskedelmi bíróság illetékes ; miért is felperest keresetével elutasítani s mint pervesztest, a perköltség megfizetésében marasztalni kellett. A budapesti kir. itélő tábla : A kir. itélő tábla az elsőbíróság végzését megváltoztatja, ezen keresetre nézve az eljáró kir. törvényszéket illetékesnek kimondja és a perben további szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok: Felperes a kereseti összeget, mint tiszteletdíjat követeli azon alapon, mert alperes irodalmi vállalat Ebers György -Serapis« című regényének felperes által eszközölt magyar fordítását tiszteletdíj hallgatólagos kikötése mellett könyv alakban kiadta. Tekintve, hogy az 1884. évi XVI. t.-c. 8. §-a szerint az irói forditott müvek a többszörzés, közzététel és forgalomba helyezés ellen az eredeti művekkel egyenlően vannak megvédve s hogy ennélfogva az irodalmi műnek fordítója ugyanazon jogi tekintet alá esik, mint az eredeti műnek szerzője, ha peres feiek között a felperes által eszközölt fordításnak kiadása iránt a szerződés létrejött, minek bizonyítása a per érdemére tartozik, a szerződés a kereskedelmi törvény 515. Sj-ában körülirt kiadói ügylet természetével bir. Minthogy pedig a kiadói ügyletekből felmerülő keresetek a keresk. eljárás 5. és 7. §-a értelmében a követelés összegére tekintet nélkül, a kir. törvényszékek, mint keresk. biróságok hatáskörébe tartoznak, az elsőbiróság végzését megváltoztatni és az eljáró kir. törvényszéket ezen perre nézve illetékesnek kimondani kellett. (1886. június 8. 3,406. sz.; Nem semmisithe'ö me? az eljárás azon «zabálytalan«á? miatt. lia egy és uzyanazon TalódUági itélet hozatott az általános é? különös tömegek ellen bejelentett követelések felett, ha c»ak külön soroztattak ezen követelések A in. kir. Curia Í1886. szept. 21. 877. sz. a.) : Jóllehet az icieigl. törv. szabályok IV. fejezete 6. §-ához képest a külön és az általános tömegek ellen bejelentett követeléseknek, úgy valódisága, mint osztályozása iránt elkülönített Ítélet hozandó ; miután azonban a jelen csődperben a megítélt követelések osztályozása iránt hozott elsőbirósági ítélet az említett szabálynak megfelelt, mert az abban, ugy a külön, mint az általános tömeg ellen megítélt követelések, habár ugyanazon iktatószám alatt, de teljesen elkülönítve soroztattak; azon egyedüli szabálytalanság pedig, hogy az összes bejelentett követelések felett egy, a tömegekre nézve el nem különített valódisági Ítélet hozatott, jelen esetben a megsemmisítésre alapul nem szolgálhat azért: mert az osztálvozási és valódisági ítéletek összevetéséből kivehető lévén, hogy az első bíróság által melyik követelés lett a külön és melyik az általános tömeg ellen megítélve, a felebbezésre is tekintettel, mi törvényes akadály sem forog fenn arra nézve, hogy ezen, már az 1864. év óta folyamatban levő csődperben az elsőbiróság ítéletének felebbezett részei felül ne biráltassanak : ezekhez képest a másodbíróság végzése megszüntethetik és a kir. itélő tábla oda utasittatatik. hogy ezen csődperben a közbevetett felebbezésekre tekintettel érdemileg határozzon. Bűn-ügyekben. Tásár alkalmával elkövetett lopás súlyo-abb beszámitásii. A m. kir. Curia (a pestvidéki kir. törvényszék előtt lopással vádolt R. István elleni bűnvádi ügyben;: Vádlott cselekménye annálfogva, hogv vásáron követte el a lopást, súlvosabb beszámítás alá esik stb. (1886. szept. 23. 2,463. sz. a.) Ha a házassági elválási per folyamában, addig, mig a házasságot felbontottnak nyilvánító ítélet jogerőre nem emelkedik, az egyik fél új házasságra lép. a kettős házassíg bűntettét követi el. Enyhítendő körülményül tekintendő azon szenvedély, mely az egyént, házasság nie?kötése alkalmával a cél elérésében Tezérli. A pécsi kir. törvényszék 1885. október 14. 4,849. sz. a.): K. József (36 éves reform, pécsi ügyvéd, irni-olvasni tudó) a btk. 25l. ij-a első pontjába ütköző és a szerint minősülő kettős házasság bűntettében bűnösnek kimondatik és ezért büntetésül fél évi börtönre ítéltetik, stb. Indokok: Vádlott beismerésével és a vizsgálati adatokkal igazolva van, hogy vádlott 1871. évi szeptember hó 27-én D. Máriával a törvény kívánta formák között házasságra lépett, ezen házasság megkötése után néhány évre D. Mária vádlott ellen válópert indított az illetékes pécsi szentszék előtt, hol is vádlott első nejétől ágy- és asztaltól elválasztatott. Vádlott azonban másodszor is házasságra óhajtván lépni, a reform, vallásra tért át s mint reform, vallású első házasságának végleges felbontása iránt a pécsi kir. törvényszék előtt válópert indított, melv perben a pécsi kir. törvényszék részéről 1879. éri augusztus 27-én Ítélet hozatott, melylyel K. Józsefnek D. Máriával kötött házassága K Józsefre nézve felbontottnak kimondatott. Vádlott ezen ítélet alapján 1879. szeptember 14-én B. Emiliával Nagy-Válón második házasságra lépett. Miután azonban a pécsi kir. törvényszéknek 1879. aug. 27-én hozott ítélete ellen F. Pál házasségvédő még az év szept 4-én felebbezéssel élt és a kir. itélo tábla az elsőbirósági itélet fel-