A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 41. szám - A hirdetményi eljárás

164 A JO G. oldásával a válóperben pótlásokat rendelt el s miután K. Józsefnek válópere jogérvényes Ítélettel még máig sincs befejezve s így kétségtelen, hogy vádlottnak D. Máriával kötött házassága nemcsak 1879. szept. 14-én, de még ma sem tekinthető felbontottnak, miután F. Pál hittel megerősített vallomásával igazolva van, hogy ö vádlott előtt határozottan kijelentette, mikép az első bírósági ítélet ellen felebbezéssel élni fog, miután K. József vádlott azon ténykedéséből hogy F. Pál házasságvédővel a felebbezés iránt egyezkedett, határozottan kitűnik, hogy vádlott tudta, hogy az elsőbirósági ítélet még nem jogerős s hogy ennek alapján második házasságra még nem léphet s ő dacára mindennek, mégis a második házasságot megkötötte, ellenében a kettős házasság bűntettének alanyi és tárgyi tényálladéka igazolva lévén, őt ezen bűntettben bűnösnek kimondani kellett. A büntetés kimérésénél enyhítő körülményül vétetett azou szenvedély, mely az egyént házasság megkötése alkalmával a cél elérésében vezérli, de másrészről súlyosbitó körülményül vétetett, hogy jogvégzettségénél fogva tudhatta, hogy nem jogérvé nyes Ítélet alapján második házasságra még nem léphet s hogy őt még F. Lajos is figyelmeztette, hogy az elsőbirósági Ítélet második házasság megkötésére még nem elégséges s ő ezen figyelmeztetést is figyelmen kivül hagyta; ellenében a félévi börtönbüntetés elégségesnek találtatott, stb. A védelem részéről előterjesztett azon kérelem, hogy jelen ügy a polgári per befejezéséig függőben tartassák, mert a büntető bíróság nem lévén jogosítva a házasság törvényessége vagy törvénytelensége felett határozni, figyelembe vehető nem volt, mert a büntető bíróság csak bűncselekmény fenn- vagy fenn nem forgása felett, nem pedig a házasság törvényességének vagy törvénytelenségének kimondása felett határoz, stb. A budapesti kir. ítélőtábla (1886. január 26. 34,697. sz. a.): Az elsőbiróság Ítéletében felhozott enyhítő körülmények mellett, különösen tekintetbe véve azt, hogy vádlott ellen az első neje, D. Mária által a pécsi szentszék előtt folyamatba tett válóperben hozott ítélet jogerőre emelkedvén, D. Mária a fenforgó vádbeli cselekmény által jogsérelmet nem szenvedett, vádlott a btk. 92. §-ának alkalmazásával a kettős házasság vétségében mondja ki bűnösnek és ezért két havi fogházra Ítéltetik, egyebekben stb. A m. kir. Curia (1886. szeptember 22. 2,285. sz. a.): A kir. itélő tábla az ott felhozott és átvett indokoknál fogva helybenhagyatik, az Ítéletek azonban azon püspökkel is közöltetni rendeltetnek, kinek területén köttetett meg a vád tárgyát képező második házasság. A magával tehetetlen állapotban lévő vádlott előtt történt ítélethirdetés joghatályának nem vehető. A m. kir. Curia. (1886. szept. 22. 3,474. sz. a.): Súlyos testi sértéssel az egri kir. törvényszék előtt vádlott öreg Cs. István (45 éves) elleni bűnvádi ügyben : . . . Öreg Cs. Istvánra nézve a másodbiróság ítélete azért nem volt felülvizsgálható, mert a felterjesztett vonatkozó bizonyítékok szerint magával tehetetlen állapota miatt, azon Ítélet előtte nem volt kihirdethető, stb. V végtárgyalást közvetlen kitűző végzések a vád alá helyezést tárgyazó határozatokkal egy és ugyanazon tekintet alá esnek ; ezek ellenéhen felebbezésnek van helye. A kassai kir. törvényszék. A kir ügyész indítványához képest és tekintettel, hogy a vád tárgyát képező s a btkv. 262. §-ába ütköző nyilvános becsületsértés vétségének elkövetése már az elönvomozat folyamán beigazoltatott, ezen bűnügyben a vád alá helyezésnek mellőzésével közvetlen idézés mellett ezen kir. tszék tárgyalási termében megtartandó végtárgyalásnak határidejéül 1886. évi március hó 2-dik napjának d. e. órája kitűzetik, mely határnapra N. I. vádlott, különbeni elővezetés terhe alatt, továbbá M. Gy. panaszló, végül X. J.. L. A. M. és M. I. tanuk jelen végzés által idéztetnek. Vádlott figyelmeztetik, miszerint védőügyvédet választani szabadságában áll. A budapesti kir. itélő tábla. Vádlott felebbezését visszautasítja, mert a tárgyalás elrendelése közvetlen tanubizonyitékra van alapítva, az ily határozat ellen pedig jogorvoslatnak helye egváltalában nincsen. A in. kir. Curia: Tekintve, hogy a végtárgyalást kitűző közvetlen idézést elrendelő vádaláhelyezést tárgyazó határozatokkal — ezek jogkövetkezményei e nézve — egy és ugyanazon tekintet alá esnek; ezek ellenében pedig a fennálló büntető gyakorlathoz képest felebbezésnek van helye: a kir Ítélőtáblának vádlott felebbezését viszautasitó végzése megsemmisíttetik és az oda utasittatik, hogy a fentjelzett kérdésben érdemleges határozatot hozzon. (4,802/1886. bftő. sz. Jogos védelem és önhatalmú megtorlás közti határvonal Kérdéséhez. A szegedi kir. törvényszék: V. János (volt éji őr) a Btk. 473. §-ába ütköző hivati hatalommal való visszaélés vétségével, eszmei halmazatban levő, a Btk. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés vétségében bűnösnek kimondatik s ezért 8 napi fogházra és 5 forint pénzbüntetésre ítéltetik. Indokok: Az iratoknál 1. n. sz. a. levő orvosi látlelet és véleménynyel igazolva van, hogy D. Sámuel sértett 12 napi gyógyfolyamot igénylő testi sértést szenvedett, V. János a végtárgyalás alkalmával beismerte, hogy D. Sámuelt 1884. május 22—23-ika közti éjen az okból, mert őt hivatalos kötelességéből folyólag tett ismételt rendreintés miatt pofon vágta, bottal megverte s rajta az orvosi látleletben kitüntetett sértéseket ejtette. D. Sámuel támadása a pofadással be volt fejezve, s igy vádlott annál kevésbé volt azon kényszerhelyzetben, mely cselekményének elkerülhetlen voltát igazolná, minthogy ő egy ittas egyén ellenében két rendőrtársának támogatására számithatott s ehhez képest ő nem védekezett, hanem önmagának önjogú elégtételt vett. Erre azonban az általa viselt állás jogosultságot nem adott. Ezek szerint vádlott ellenében ezen vétség tényálladéka helvreállitva lévén . . . (1885. október 20. 9,582. sz. a.) A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik. (1885. november 3" 35,043. sz. a.) A m. kir. Curia: Tekintve, mikép a tanuk vallomásából kitűnik, hogy a sértett fél vádlott ellen hivatalos eljárása közben támadólag lépvén fel, emezt arcon ütötte ; tekintve, hogy midőn vádlott az ellene tettlegeskedő sértettet kezében levő botjával megütötte, a jogosult önvédelem terén állott s habár azzal, hogy többször ütött reá, a jogosult önvédelem terét túllépte, miután azonban ezt a rajta elkövetett tettlegesség miatti lölháborodása közben azonnal követte el, ezen cselekménye a Btk. 79. §. 2. rendelkezéséhez képest beszámítás alá nem esik ; minélfogva az alsóbb bírósági Ítéletek megváltoztatásával vádlott az ellene fenforgó vád terhe alól felmentetik, f 1886szeptember 1. 1,418. sz. a.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozataiból. -i törvényszékile^ bejegyzett kereskedelmi s egyéb cégeknek a cégjegyzékből leendő törlését kérő beadványok, a peren kívüli birói eljárásra vonatkozó állandó beadváuyi bélyegilletékkötelezettség alá esnek (1886. február io. 3,731/1885. sz. a.) Az ingatlant terhelő illetéket oly egyéntől, ki az illetékkel L rhelt ingatlan használatában van, de az ingatlannak nem telekkönyvi tulajdonosa, s az illetékfizetésre személyileg sincs kötelezve: követeim nem lehet. (1886. február 8. 6,074/1885. sz. a.} Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök: Balkányi Ármin e., nyíregyházi trvszék, bej. nov. 3., félsz. decz. 4., csb. Dudinszky Gyula, tmg. Kovács Lajos. — Dávid FerenCZ e., nyitrai trvszék, bej. nov. "2-1, lelsz. decz. 23, csb. Sándor Géza, tmg. Dombay Hugó. — Breuer József e., székesfehérvári trvszék, bej, nov. 17, félsz. decz. 17, csb. Wildenauer János, tmg. Csekö Lajos. — Fischer Adolf e., egri trvszék, bej. 1337. évi jan. 12., félsz. febr. 4, csb. Markovits János, tmg Fehér Sándor. — Kohn Rozália e., sz.-fehérvári trvszék, bej. nov. 10, félsz. decz. 10, csb. Wildenauer János, tmg. dr. Löwy Károly. Pályázatok : A szegedi trvszéknél díjas joggyakornoki áll. okt. 29-ig. — A temesvári trvszéknél dijas joggyakornoki áll. okt. 16-ig. - A szegedi trvszéknél birói áll okt. 16-ig - A szabadkai kir. ügyészségnél al ügyészi áll. okt. 16-ig. - Az oraviczabányai jrbságnál joggyakornoki áll. okt. 31-ig Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társasáK«-nál. Hold-utcza 7. szám.i