A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 40. szám - Mennyiben tartoznak a kir. járásbiróságok eleget tenni a kir. közjegyzők megkeresésének hagyatéki ügyekben?

A J OG. kálatokra és ezek átalányuknak túl korlátozása igen hátrányos következményű lehet. A telekkönyvvezetök átalányának meghatározására a helyes felszámitási alapot megtalálni sok nehézséggel fog járni, mivel némely községben vajmi kevés napokat, mig másikban és talán sokkal kisebb terjedelmükben sokkal több idöl kell töltenie, a mejy előre meg nem határozható és ha esetleg a kiküldőt) telekkönyvvezetö saját anyagi erőiekében túltakarékoskodik, nem-e a cél tetemes hátrányát fogja gyorsított munkája előidézni A betétek szerkesztésénél a felsoroltakon kívül még számos oly kérdések fognak felmerülni, melyeknek helyes megoldása nagyobb megfontolást és a kiküldöttek, valamim a telekkönyvi hatóságok kiváló szakismereteikel és némely esetben a mea culpa elismerésé) fogja követelni és e szempontból tekintve az e törvényben foglalt nagy horderejű intézkedéseket, kiváló helyesléssel és megnyugvással fogadható a 78. §, azon intézkedése, melj szerint a betétek szerkesztése végett bírósági székhelyhez nem kötött bírák és albirák kinevezésére az igazságügyminiszter felhatalmazta tik. Ezen intézkedés különösen akkor, i^az igazságügyi bizottság jelentésének ide vonatkozó szavai) idézve) »ha az e 1 s o i 1 y n e m ü k i n e v e /. é s e k n é 1 a s /, a k k é |> z e I I s é g r e kejl'ö súly fektettetik s ha a betél szerkesztések megkezdése alkalmával célszerű adiruiiistrativ rendelkezések bocsáttatnak ki és a törvényes Felügyeleti jog kellően gyakoroltatik: a legnagyobb biztosítékot fogja nyújtani arra nézve, h o g y a betétek szerkesztésé n e k nagyon fontos és költs é g cs m u u k á j a a z egész o r s z á g b a n jól é s e g y ö n t e t ü e n I"o g v é g r e b a j t a t n i. Mennyiben tartoznak a kir. járásbíróságok eleget tenni a kir. közjegyzők megkeresésének hagyatéki ügyekben? [rta: Dr. KOVAL1TZKY F.LKK, Kpeijcsi'n. S. megye árvaszékének f. évi január hóban kelt egyik végzésével az . . . i kir. közjegyző egy hagyaték rendezésével bízatott meg. A kir. közjegyző által kitűzött hagyatéki tárgyalási hatái napon, két szabályszerűen megidézett gondnok meg nem jelenvén s képviseltetéséröl sem gondoskodván, a tárgyalás végleges eredményre nem vezethetett ; miután azonban a jelenlevő örökösök között a barátságos egyezség megköttetett, — a közjegyző, tekintve, hogy az egyezség tárgya 1<> o. é. frt érték volt, tekintve, hogy a meg nem jelent felek, mint gyámhatóságilag kinevezeti gondnokok tehát nem közvetlenül érdekeli felek, a tárgya lás székhelyétől igen messze laknak s költség hiánya miatt hite lesitett meghatalmazásról gondoskodni nem lógnak, nehogj akár az utazási költségek, akár a meghatalmazás költségei s a meghatalmazott díjai a kérdéses 10 frt értékel a kiskorú árvák hátrányára felemésszék, —- mint gyámhatósági megbízott:, hivatalos átiratbán a hagyatéki iratok csatolása mellett ni e g k e r e s t; o á g i járásbíróságot, miszerint a meg nem jeleni leleknek, a kik e járásbíróság területén laknak, az e g y e z s é g r e vonatkozó észrevételeit foglalja j c g y z ö k ö n y v b e. Kzen, a kir. közjegjzö mint gyámhatósági megbízott által intézett átiratra, a nevezett járásbíróság egyik tagja végzés) között, melylyol a f<>nti megkeresés el nem fogadhatónak s vissza utasítandónak mondatott ki. A végzés egész terjedelmében a következő: »Az . . . . i kir. közjegyző megkeresése néhai I'apajcsik Mátyás hagyatéka iránti ügyben, hagyatéki tárgyalás megtartása iránt, (stb.) Végzés. Minthogy tételes intézkedés arra nézve fenn nem forog, hogy a kir. közjegyzők jogosítva s a bíróságok kötelezve lennének, az előbbiek által az utóbbiakhoz hagyatéki tárgyalási cselekmények megfejtése iránti megkereséseket intézni, illetve bejelenteni, minthogy az 1886. évi VII. törvénycikk 'M. §-ában csakis a kir. közjegyzők, mint bírói megbízottak által végzett ügyekben kiadott idézések és kézbesítések eszközlése tétetett a hatóságok kötelességévé s ezen törvényszakasznak, valamint az idézett t. c 34. §-ának első bekezdésében foglalt intézkedésnek oly kiterjesztő interpretatiót adni nem lehet, hogy a kir. közjegyzőnek fenti tárgyú megkeresések intézése iránti jogosultsága megállapítható lenne, minthogy továbbá az 1886. évi VII. t.-c. 3U. S-bol a törvényhozónak azon intentiója világlik ki. hogy a kir, bíróságok, mint hagyatéki bíróságok á hagyatéki tárgyalások terhétől az azok állal megkívánt idő s munkáén") megkímélése miatt felmentessenek s ezen törvényszakasz határozott intézkedése sze rint, a hagyatéki tárgyalások vezetése a kir. közjegyzőre bízandó ; a fenti megkeresés mindezeknél fogva el nem fogadható s min) visszautasított a megkereső kir. közjegyzőnek a csatolmányok visszazárása melleit visszaadatni rendeltetik. Kelt stb.« Ezen végzésben foglalt elvi kijelentés, oly veszélyes ered ménvekel szülhet s oly fontos érdekeket érint, hogy azt sző nélkül hagyni nem lehet'; e sorok írója részén".! azon kívánságnak ailatván e helyütt kifejezés, miszerint a következőkben kifejtendő^ ni i n é 1 l ö b b i r á n y b a n m e g b e s z é 11 e s s e n Q k s ily módon e kérdés tisztáztassék. Mimiének előtt ki emelem azon tényt, hogy hatóságok egymással való hivatalos érintkezéseikben átiratokat szoktak cserélni s átiratra, általános szokás szerint átirattal, nem pedig \égzésse) szokás válaszolni. Nézetem szerint, ha kir. közjegyzőt, mini birói megbízott, intéz megkereséseket, a reá bizott hagyatéki ügy rendezése érdekében, akkor öl is. mint az illető megbízó hatóság kiküldöttjét, megilleti ez illemszerü szokás. Knnyit a végzés alakjára vonatkozólag. Az előadót) esetből kivehető, miszerint a kir. közjegyző ezen I megkereséssel egy messze fekvő járásbíróság területén lakó lelet, a kire né/ve ezen járásbíróság lakhelyénél fogva illetékes, miután már az idézés eredménytelen maradt, ezen járásbiró ság által, tekintettel az ügy csekély ériékére S a fél szegénységére — egy már is kész s Írásba foglalt egyezségre vonatkozólag kihallgattatni kérte. Nem áll tehát az, mintha a kiküldőt) kir. közjegyző, magái a tárgyalás terhét, akarta volna a járásbíróságra átforgatni, mini a hogy ezt a végzés feltüntetni szerelné; ezt a közjegyző természetesen nem leheli s nem is volt «>z távolról sem szándékában. A visszautasítás indokai közt; első sorban i'elhozatik, miszerint *tételes intézkedés arra nézve fenn nem áll, hogy a kir. közjegyzők jogosítva s a bíróságok kötelezve lennének az előbbiek által az utóbbiakhoz, hagyatéki tárgyalási cselekmények megejtése iránti megkereséseket intézni.- Igaz ugyan, hogy a járásbíróságokat egyenesen a közjegyző megkereséseinek teljesi tésére kötelező rendelkezés, világos törvényszakaszba foglalva ' nincs, de azért tagadom, mintha ily irányú tételes intézkedés fenn nem állna, bne ott van az 1886. évi VII. l.-eikk 34. §-a, melyre épen a sérelmes végzés is hivatkozik. Ha a közjegyző, mint birói megbízott, ugyanoly szabályok szerint tartozik eljárni, mint a melyek a bíróság kiküldöttjére nézve érvényesek, akkor szükség képem kell, bog)' meg legyen adva neki a lehetőség is arra, hogy megbízásának végére járhasson s ha a mit tagadni nem lehet — a birói kiküldött foganattal intézhet megkereséseket, akkor kétségtelen joga ez a közjegyzőnek is, mely neki épen a hivatkozott szakaszban, mint birói megbízottnak határozottan megadva van. Kz korántsem kiterjesztő magyarázata a törvénynek, ez a mennyiben a kérdéses esetben nem tárgyalás megtartása iránt keresleted meg a járásbíróság, a mint azt a végzés lolliinlelni akarná, egyszerű minden magyarázat nélküli értelme a törvénynek, melyet ha nem így fogunk fel, teljesen feleslegessé válik. I liszen ha ez a járásbiró úrra kétségkívül legalkalmasabb értelmezés, való volna, akkor, mint ez esetben is — a közjegyzői, dacára birói megbízotti minőségének és ez által reá átruházott jogkörének, képtelen volna bizonyos örökösödési ügyeiket rendezni, a cél: hagyatéki ügyekéi fiscalis s jogrendöri szempontból gyorsan, alaposan s mégis olcsón elintézni, a mi pedig intentiója volt az ls8(> évi VII. törvénycikknek, nem éretnék el s legtöbb cselben kényszerülve lenne ez ügyet félig betárgyalva további intézkedés végett a megbízó hatóságnak visszaküldeni, a mely hatóság helyesen máskép nem fog eljárhatni, mint az illetékes járásbíróságot újból megkeresné, ez azonban, tekintve a halmozott teendőiket s az ügykezelés misériáit, pál hónapra szóló elodázása az ügy lebonyolításának, sok esetben a felek életbevágó érdekeinek veszélyeztetésével s a kincstári illeték beszolgáltatásának késleltetésével járand. A ki gyakorlatból ismeri örökösödési eljárásunkat, tudni fogja, hogy törvénykezésünk egyetlen ága sincs tán ann\ira elhanyagolva, mint épen ez, - az ide vágó törvények a lehelő legrendetlenebbek, dacba azon fontos jogi s közgazdászati érde kéknek, a melyek az örökösödési eljárással össze fonódnak ; s ha éhez meg a járásbíróságuk, a melyek különben is hason inegko resésekkel közjegyzőt által csak akkor molestáltafnak, ha helyben közjegyzői nincs, általánosan ily szerintem nem törvényes I gyakorlatot követnének, ha közjegyzőben, mini birói megbízottban