A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 40. szám - A telekkönyvi betétek szerkesztéséről intézkedő 1886: XXIX. törvény. 3. r.

318 A JOG. bányász (500 frtnyi fizetéssel kezdje meg pályáját és hogy C év múlva még mindig 900 frtnyi évi fizetéssel tengődjék, j akkor ki lesz azon dőre fiatal ember, a ki ezen nyomorult néhány száz forintért két akadémiát fog végezni! 11a az állam tisztességes szakérte") erőket akar maga számára megnyerni, akkor kell, hogy őket tisztességesen honorálja is, de nem hogy e g y-k ét oklevéllel ellátott szakért ő bányajogász ugyanannyi fizetést húzza, mint egy közönséges favágóból lett hatósági irnok ! A nagy bányászközönségre nézve legjobb volna mindenesetre, ha a b á n y a b i r ó s á g o k és b á n y a k a p i t á n y s ág o k sok különféle célszerűségi szempontból egyesittetnének. Hogy m i é rt és milyen alapon, arról majd egy következő cikkben értekezendem. Adalék az ügyvédrendtartás reformjához (Levél a szerkesztőséghez.) Becses lapjuknak utolsó számában a Pester Lloydban az ügyvédség reformjáról közölt cikkeimet ismertetvén, azon kérdést méltóztatik felvetni, vájjon azok javaslatom körvonalait, vagy csak egyéni óhajaim előzetes kifejezését tartalmazzák, melynek célja a szakkörök hozzászólását provocálni. Sietek e kérdésre a szakkörök tájékoztatása végett válaszolni. A kérdéses cikkek javaslatom alapelveit és lényeges újításait vázlatosan, de hiven tartalmazzák. A formulázásban a jogászias technicára és minden intézkedés hatályos sanctiójára kiváló súlyt helyeztem; a jelenlegi törvényből az újba a címen kezdve egyetlen szakasz sem ment át változatlanul. Közleményeim célja nem volt tehát a szakbirálat kihivása, melyet a javaslat szövegének közlése előtt — mely felett az igazságügyminiszter ur rendelkezik — nem is képzelhetek alaposnak. Épen azért nem szaklapban, hanem az intéz") körökhez közelálló politikai lapban vázoltam a tervezett reform képét. A javaslat közölt alapelvei és főleg iránya azonban korántsem pusztán egyéni ((hajaimat fejezik ki, hanem legnagyobb részt az ügyvédi kar ismételt testületi óhajaival és azoknak megfelel"), ;i reform alapjául elfogadott utasítással coincidálnak, melynek megbízatásomkor vételéről becses lapja is említést tett. Ez utasítás természetesen nem terjedhetett ki minden részletre, de annak szellemében, a mely meggyőződésem szerint az egyedül helyes, t. i. a szabadelvű haladás szellemében dolgoztam ki azon részeket is, melyekre nézve concret utasításom nem volt és melyeket részben én vetettem fel, mint nézetem szerint célszerű újításokat. I logy e javaslatból mi és mily alakban fog megbízóm által ratificáltatni és a törvényhozás elé kerülni, arról ma természetesen nem nyilatkozhatoin. Jelen nyilatkozatom célja is csak az, hogy az érdemet a reform helyes utjának választásáért és kijelöléséért arra hárítom, a kit illet. Azt hiszem, hogy a karnak érdekeit és a jogállam meghonosítását szolgálják, kik elismeréssel fogadják és támogatják ez új irányt és hogy nem politicus a szaksajtó oly magatartása, mely saját programmját ma kivihetetlennek, elfogadhatatlannak nyilvánítja, mert kislelkú'ségből már ott sem remél felülről liberalismust, a hol a/, pénzbe nem kerül. Hogy a szakminiszternek mennyire sikerül nézeteit érvényesíteni, terveit megvalósítani, bizonyára nagyrészt attól függ, mily támogatásra talál a szakkörök és a sajtó részéről. Természetes, hogy ez nem fogja kizárni a szervezés mikéntjére, minden intézményre és részletre kiterjedő beható és független bírálatot a szabadelvű haladás barátjai részéről sem, a midőn a szervezés tervezete bemutatva lesz, a mi felett — ismétlem — nem én rendelkezem. Fogadja kiváló tiszteletem kifejezését. Budapest, 1886. szeptember 27-én. Dr. DelVAdatni Rezső. VA telekkönyvi betétek szerkesztéséről r intézkedő 1886: XXIX. törvény. Irta: SIMON ENDRE, lőcsei kir. tszéki biró. III. (Befejező közlemény.) A 33. §. azon esetekről intézkedik, midőn a kiküldött telekkönyvi vezető a betét tervei készítésének folytatása végett a községekben megjelenvén, alkalom adatik a feleknek a telekkönyvi állapot megváltoztatását a kiküldött által felveendő jegyzőkönyvben kérelmezni, azonban csak a telekkönyvi b ejegyzésre alkalmas okiratok a 1 a p j á n. A 34. §. pedig * Az előző közleményeket 1. a »Jo£« 35. és 37. számaiban. TÁRCA. Az angol jogászvilág. — A »Jog« eredeti tárcája. — Közli: Dr. DOBAI VIKTOR budapesti ügyvéd. (Első kcizlemény.) Az angol jogász (Lawyer) functiója ép ugy mint nálunk is két főbb téren érvényesül, u. m. az ügyvédi és a birói hivatás terén. Az ügyvédek — (»B arris ter«) — (Barristers at Law) némely kivételes ügybeli biróságtől eltekintve, az ügyfeleket minden rendes bíróság előtt (beleértve a fel folyamodása bíróságokat is) képviselhetik. AZ imént emiitett ügyvédek mellett vannak még a saját kivételes hatáskorükben működő ügyvédek — »A d v o c a t e s« — akik a jogtudorok külön testületéhez (I)oetors Commons) tartoznak és a római és canonjog alapján itélö kivételes bíróságoknál (Probate-, Consistory Court stb.) birnak képviseleti joggal. A mi a Barristereket illeti, ezek maguk között több ügyvédi rangfokozatra oszlanak; amennyiben királyi kinevezés útján a »Sergeants at L a w« s illetve »Gentlemen of the Coif'< nevet viselnek (az egyenruhájuk kiegészítő részét képező fejdísz után). A legmagasabb rangú ügyvédek a »Queens Counsel" (kir. tanácsosok) czímet viselik; ezek mint rangszerinti s illetve tiszteletbeli kir. ügyészek a kir. kincstár elleni ügyekben feleket csak különös engedély és bizonyos speciális taksa lefizetése mellett képviselhetnek. Megjegyzendő, miszerint az angol ügyvédek saját szervezetük és magas társadalmi állásuknál fogva, az ügyfelekkel szemelvesen nem érintkeznek és a közvetítő szerep cliens és ügyvéd között a szakszerű jogtudományi képzettséggel nem biró »Sollici tor--oknak (Attornies) jut, akik az ügyfelekkel a tényállást felveszik és ez alapon az ügyvédet informálják és a szükséges bizonyítékokat kézhez adják. A sollicitorok személyesen csak is a legjelentéktelenebb ügyekben eljáró biróság • »Inferior C o u r t« előtt képviselhetnek ügyfeleket. Azon ügyvédi ügynökök, akik a Probate, Consistory Court stb. kivételes ügybiróságoknál eljáró ügyvédeknél közvetítőkként működnek, a »Proctor« nevet viselik. A »Barristerek« mellett, mint azok segéde a »Special P 1 e a d e r« szerepel, aki bár kellő tudományos qualificatióval bír, de a felsőbb rangú bíróságok szónoki korláta (Barre) előtt meg nem jelenhet és az ügyvédek részére fentartott díszhelyen széket nem foglalhat, egyszóval ügyfeleket nem képviselhet; működése a Barristcr részére perbeszédek és más ily jogászi adatok kiegészítéséből, áll. És végül megemlitendö még a »C o n v e y a n c e r«, aki csak jelzálogi-,adásvételi, tulajdon átruházási jogügyletekkel foglalkozik. A kir. kincstár és az állam ügyeit az » A 11 o r n e y generál" és »Sollicitor gcneral« nevü ügyészek képviselik. Azon kir. ügyészek, akik a római és conanjog szerint eljáró speciális bíróságoknál eljárnak »Queens A d v o c a t e s«-nek neveztetnek. Megjegyzendő még; hogy a »bon ton^-hoz tartozó régi bevett szokás, miszerint fontosabb ügyekben az ügyfelek magukat két két ügyvéd által képviseltetik, amely körülmény jó részben szinte oka, hogy az angolhoni pereseljárási költségek oly rendkívül magasak. A sollicitorok intézménye szinte közrehat az ügyvédi képviselet drágításához és amellett sokszor hátrányos és az ügymenetet lassítja azon körülmény, hogy az ügyvéd informatióit csak a sollicitor útján, másod kézből kapja és hogy maga a fél a kellő szakképzettségű ügyvéd helyett csak annak sollicitorát eonsultálhatja.