A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 39. szám - Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. 5. r.

15G A JOG. miatt bűnösnek kimondandó és az Ítéletben kitett mértékben büntetendő. (1886 január 30-án 967. szám.) A budapesti kir. ítélő tábla: A kir. ítélő tábla a vizsgálat adataival bizonyítva látván, bogy a teljesen vagyontalan, csakis szolgálati keresményéből magát fentartó václlottnő lebetegedését megelőzőleg, már mint dologra képtelenné vált egyén szolgálatát, azzal együtt kenyérkeresetét elvesztette, továbbá, hogy szülése után, a saját és gyermekének fentartását némileg biztosító, abbeli egyedüli reménvében, hogy szoptatós dajkasági helyet nyerend, csalatkozván, ínséges helyzetbe jutott, büntetendő cselekményét pedig az ekként beállott éhséggel fenyegető jövő feletti aggodalom nyomasztó hatása alatt s azzal kapcsolatos nagyfokú felindulásában hajtotta végre: vádlottnak abbeli helyzetét nyomatékkal biró enyhitő körülményként számítja be ; ennek és az ítélet indokaiban felsoroltaknak alapján letartóztatva levő D . . Máriára elsöbiróságilag kiszabott fegyházbüntetést, mai naptól, vagyis 1886. évi március hó 23-ik napjától számítandó négy évre leszállítja, melyből a B. T. K. 91. §-ára és bűnbánó töredelmes vallomására való tekintetből két havi időt a büntetésből már kitöltöttnek nyilvánít, Ezzel a változtatással egyebekre nézve az elsöbiróság Ítéletét felhozott indokainál fogva helybenhagyja. (188). március 23-án 7,375. szám.) A kir. Curia : A vádbeli cselekmény aB.T.K. 279.§-ában meghatározott szándékos emberölés bűntettének a 281. §. alkalmazása nélkül minősíttetik ; vádlott ebben mondatik ki bűnösnek s főbüntetésül a 92". §. alkalmazásával mai naptól, mint jogerejü elitéltetésétől számítandó öt évi fegyházra Ítéltetik, melyből 1885-kí december 9-étol máig tartott vizsgálati fogsága által négy hó kitöltöttnek vétetik. Egyebekben a kir. itélő tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: A B. T. K. 281. §-a a törvénynek ugy szóbeli, mint észtanszerü értelmezése szerint az erős felindulásnak azt a mozzanatát veszi fel az emberölési bűntett alkatelemei közé, midőn valaki szenvedett méltatlanság rögtöni visszatorlásakép követi el a cselekményt. Minthogy pedig egy nyolc napos életkorú és igy büntetőjogi beszámítás alá nem eső csecsemőnél anyjával szemben, ily felindulás keltésére való képességet a dolog természeténél fogva feltenni sem lehet: a vádbeli cselekmény az idézett törvényszakasz szerint nem minősíthető. Ezért kellett vádlottat, tekintettel arra, hogy a vizsgálat és végtárgyalás nem szolgáltat oly adatokat, melyekből az ölésre irányult szándék előre megfontolására, avagy csak vádlottnak ily szellemi működésre alkalmas kedélyállapotára szükségszerű következtetést vonni lehetne, a B. T. K. 279. § a szerint minősülő szándékos emberölés bűntettében bűnösnek kimondani. A kir. itélő tábla Ítéletében felsorolt enyhitő körülmények azonban elég nyomatékosak lévén arra, hogy a büntetés kiszabásánál a 92. §. alkalmaztassák, vádlott büntetésének a jelen Ítélet szerinti mértéke a beszámítás súlyossági fokának megfelelően szabatott ki. Egyéb ítéleti rendelkezés tekintetében elfogadtattak az alsóbbfokú bíróságok ítéleteinek vonatkozó indokai. (1886. június 2-án 4,014. szám.) Az életfogytig tartó fegyháznak kimondása szükségkép nem eredményezi, hogy az elitélt egész életét fegyházban töltse, söt a Btk. 45., 4S., 117., 120. §-aí szerint, nem ritka az eset, hogy az szabadságát ismét véglegesen visszanyeri. Minthogy ez esetben a törvény által megállapított mellékbüntetés a Btk. 57. §-ának 2. bekezdése szerint kezdetét veszi és ezen §. bekezdése a mellékbüntetéá utólagos kiszabása tárgyában csak a halálbüntetés átváltoztatása esetében intézkedik, a mellékbüntetésnek életfogytig tnrtó fegyház melletti esetleges kiszabása annál kevésbé mellőzhető, mert a büntető ítéletnek az előre látható következményekre is, mint például a pénzbüntetés átváltoztatására, ki kell terjedni. A m. kir. Curia (1883. augusztus 27. 5,927. sz. a. a pancsovai kir. törvényszék előtt gyilkosság és rablás miatt vádolt K. Ráda ellen folyamatba tett bűnvádi ügyben). . . A budapesti kir. tábla váltó- és kereskedelmi tanácsának elvi megállapodásai. * Közli: dr. ><YEVICZKEY ANTAL, kir. táblai tanácsjegyző. * A váltót kifizető forgatónak azon joga, hogy a forgatmányokat kitörölheti, nem terjed ki arra, hogy valamely forgat* A *-gal jelölteket a m. kir. Curia is következetesen alkalmazza. ! mánynak csak tartalmát — és nem egyszersmind a forgató nevét is — kitörölhesse és igy a teljes forgatmányt üres forgatmánynyá változtassa. 6,240,'v. 1885. (váltótörv. 33. X-) * A csődtörvény 167. S'-ában foglalt s a perorvoslatra vonatkoz '> megszorító intézkedés csak azon esetre alkalmazható, ha a csó'd megszüntetése az e tekintetben tartott tárgyaláson nem elleneztetett; a megszüntetést ellenző hitelezőnek azonban a megszüntetési végzés ellen fclfolyamodási joga van. 3,724. v. 1886. (csődtörv. 166—168. $$.) Osztrák alattvaló ellen osztrák bíróság előtt nyitott csőd hatályú! közadósnak Magyarországon levő ingatlan vagyonára kiterjeszteni nem lehet: ily esetekben a magyar bíróság előtt külön kérendő a csőd. 2,814'v. 1886. {csődtörv. 72. X) Ila csődnyitási ügyben a panaszlott által bevallott vagyon becsértékének megállapítása szükséges: a bírói becsit költségét panaszlott, mint bizonyításra kötelezett fél tartozik eió'legezni. i,ioo.v. 1886. (csődtörv. 84. S) Részvényeknek és más értékpapíroknak ajándékozás utján átruházása kereskedelmi ügyletet nem képez, irfiolv. 1886. (keresk. törv. 238. S- 3-) * Az árú hiányaira alapított követelési jog a hat hávt elévülési idő lejárta után viszonkereset útján nem érvényesíthető. 4,281 v. 1883. (keresk. törv. 349. $.) Életbiztosítási szerződésnek időszerinti értékét (Zcihverth) a biztosító társaság díjtartalékának a biztosítótl összegre eső hányada képezi. 2344IV. 1883. Valamely árú minőséginek megállapítása végett tartott szakértői szemle költségét a szemlét kérő tartozik előlegezni. Azon kérdés, hogy a szemle költségét ki köteles viselni: csak a valamelyik fél által indítandó perben és nem a szemle t Ijárást elintéző végzésben oldható meg. 3,817/v. 1883. Osztrák tőzsdebiróság megkeresésére hazai bíróság végrehajtást nem rendelhet cl. 1,394:1'. 1886. Osztrák tőzsdebiróság ítélete alapján végrehajtás akkor sem rendelhető cl, ha a megkeresés osztrák állambiróság részéről történt. 2,340 v. 1886. Ha alperes itélctileg ingó dolog átadására a vételárnak felperes által lefizetése mellett van kötelezve és alperes felebbezésscl él: felperes biztosítást ez alapon csak akkor kérhet, ha a vételárt egyidejűleg bírói kézhez leteszi. 3,471/v. 1886. (végrh. törv. 226, X) Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök: A. et 1b Roseilberg e., budapesti kir. keresk és váltótvszék, bej okt. 16., félsz. nov. G , csb. Ilorvay Árpád, tmg. dr. Reich József. — Néh ifj. Mayer Mihály e., győri tvszék bej. nov. 15., félsz, nov. 22, csb. Eremics György, tmg. dr. Kapoch Frigyes. — Káluai Ignácz e., budapesti kir. keresk. és váltótvszék, bej. okt. 30., félsz. nov. 20 , csb Jókúthy Albert, tmg. Komjáthy Béla. — Ifj. Schwarz Simon e., b.-gyulaí tvszék, bej_ nov. 17., félsz. decz. 4, csb. Urbán Adolf, tmg. Loeffler János. — Drazetic S. K. e., zágrábi tvszék, bej. szept. 30., perügyelő Poch, ideigl. tmg. ifj. Karas Imre. — L. Lusztig e , budapesti kir. keresk. és váltótvszék, bej nov. 4, félsz nov. 20., csb. Bubla Ferencz, tmg. dr. Ilőke László Ehrlich Ignácz e , szolnoki tvszék, bej. okt. 20., félsz. nov. 9 , csb. Támbory Lajos, tmg. Vágner Vilmos. Pályázatok: Az ökörmezői jbságnál j ár ás biró i álh okt. líi-jg — A brassói jbságnál díjas joggyakornoki áll. okt. 17-ig. — Az aug. 27-én kelt igazságügyministeri körrendelet szerint Berettyó-Újfalu székI helylyel rendszeresített kir. közjegyzői áll. okt. 10-ig. Nyomatott a »Pesti Wönyvny omda-részvény-társasáe--nál. 'Hold-utcza 7. szám.)