A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 39. szám - Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. 5. r.

A JOG lőő az 1883. évi március két rendbeli tárgyalás . István felhívott tanuk Ferencnek ilv értelmű Bu n-iig vek ben. Felbujtás csak akkor állapítható meg, ha a bűntett elköTettetett vajy legalább me?ki>ereltetett : hamis tanuzas csak eafclwl megerősített >allo:iin«. e-etóti lótejül: reabiras hamis tanuzásra ré Jelem érdek eben. (B. T. K. 69 §. i. p. 213. és á22. §S.1 A tonlai kir. törvényszék: Vádlott D . . . . Ferenc, a B. T. K. 213. és 69. 1. pontja szerint minősülő hamis tanuzás bűntettére való felbujtás miatt a bprts. 200. §-a alapján további szabadlábon hagyása mellett vádállapotba tétetik. Indokok: F András az alsójárai kir. járásbíróság előtt D . . . . Ferenc ellen azon feljelentést tette, hogy az 1882. december l8-án többek előtt tett ezen nyilatkozatával. »kár volt a rektortól a 4 öl fát elvenni s az iskola számára felhasználni, mert P. . . urnák évenkint 12 frt megyén a kezébe és azt P. . .. ur elteszi*, őt mint iskolaszék elnökét büntetendő cselekmény elkövetésével vádolva, rágalmazta. Az ezen följelentés következtében 16-án és november hó 2o-án megtartott alkalmával L... P . . János és T . . . V közül csak az utóbbi tanúsította D . . . nyilatkozatát s a panaszlott érdekében valló L... P.. János a felebbezés tárgyává tett felmentő elsöbirói Ítélet meghozatala után. 1S>3. évi december S-án, az aljárai kir. járásbíróságnál önkéntes jelentkezése folytán történt kihallgatása alkalmával korábbi tanuzását hamisnak nyilvánította és a T . . . . V . . . István által tanúsított nyilatkozat tételét valónak vallotta. T .. . . V . . . István és I P .. János azt vallják, hogy a kir. járásbirósági tárgyalásra történt megidéztetésük után D . . . Ferenc őket magához hivatta s teendő vallomásaikra nézve azon utasítást adta, hogy tett nyilatkozatának oly magyarázatot j adjanak a bíróság előtt, mintha ö P t a széna eltételével nem gyanúsította volna. Minthogy a kihallgatott tanuk egyike. L . . . P . . János hamisan tanúskodott és igy a hamis tanuzásra tényleg rábiratott. D . . . . Ferenc ezen két tanú vallomása alapján a bprts. 269. §-a értelmében annál jogosabban vádolható, mivel a T . . . . V . . . . Istvánnal szemben. E Márton, • S . . . . Károly jelenlétében tanúsított eljárása is arra mutat, hogy azon tanúvallomás bizonyító erejének meggyengítése végett tanút a bíróság előtt tett vallomásától eltérő nyilatkozatra bírni tőrekedett Az 1S82. évi december 18-án elkövetett rágalmazás tényét L... P . . János és T ., . V . . . István tanúsítják s ezen kivül D . . . . Ferenc az 1S8:>. évi december havában. P . . . János, G .. F . . . Mihály és T . . . M . . . János jelenlétében a kir. járásbíróság elótt lefolyt tárgyalás eredményét szóba hozva és tett nyilatkozatát nekik megmagyarázva, előttük is P Andrást az iskola helyisége fűtésére szánt fa árának saját céljaira történt felhasználásával határozottan gyanúsította, miért a tárgyalás ezen két rendbeli vétségére szintén ki volt terjesztendő. L... P . . Jánosra nézve a hamis tauuzás miatt a büntetöíogi beszámítást kizárja azon körülmény, hogy tanuzását a feljelentéstétel előtt visszavonta, a T . . V . . . István ellen emelt feljelentés pedig minden alapot nélkülözőnek és a hamis tanuzásra való rábirás iránt indított nyomozat sikere meghiúsítására irányuknak bizonyult (1884. október 27-én 1,960. sz.) A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla : A fent megjelölt elsöbirósági vádhatározat azon változtatással, hogy gyanúsított D . . . . Ferenc a B. T. K. 222. §-ában körülirt hamis tanuzásra való csábítás miatt helyeztetik vádállapotba, egyebekben helybenhagyatik. Indokok: A B. T. K. 69. 1. kikezdése értelmében a felbujtás vádja feltételezi a büntetendő cselekménynek legalább is kísérletét. A cselekmény véghezvitelének meg sem kisérlése esetében fenforgó sikertelen felbujtás a B. T. K. általános részének intézkedései alapján nem büntetendő. I,. . . P .. ]ános pedig a D . . . . Ferenc ellenében rágalmazás iránt az alsó-járai kir. járásbíróság előtt lefolyt bűnügyben a valóval meg nem egyező tanúvallomását esküvel nem erősítette meg s e szerint a B. T. K. 213. §-ában körülirt bűntett el nem követtetvén, sem meg nem kezdetvén, gyanúsított D . . . . Ferencet ezen bűntettre való felbujtás vádja, — a bűntett tényálladéka hiányában — nem terhelheti. Minthogy azonban a B. T. K. 222. §-a sikertelen felbujtás esetében is a hamis tanúzásra való cselekményt minősiti s miután gvanusitótt az elsöbirósági határozat megfelelő indokai alapján T. V Istvánt arra szólította tel, hogy a birosag előtt ne azt, a mit ö előttük P Andrásról mondott, har rázzák ki másképpen szavait, ily irányú felszólítása nősen tekintetbe véve azon viszonyt, a melyben 5 n azokhoz állott, reábirásra való törekvés fogalmát meg Hasítottat a B. T. K. 222. §-ában körülirt bűntett v és pedig annál inkább, mert ezen szakasz büntetési ; esik az is. ki saját védelmében akarja a büntető jog kijátszani. Mindezeknél fogva tehát a vádhatározat r megváltoztatásával gvanusitótt nem a B. T. K. 213. ! irt bűntettre való felbujtás hanem a B. T. K. 222. ij irt bűntett vádja miatt volt vádállapotba helyezendő, eius 30-án 165. sz.11 A kir. Curia: Tekintve, hogy a kir. itelő tábla bíróság vádhatározatát lényegében helybenhagyta és C beli cselekmény minősítésére nézve tett az ügy végellátás, látozó változtatást : D. Ferenc vádlottnak a marosvásárhe. tábla végzése ellen bejelentett és írásban is kifejtett fele 1S80: XXXVII. t.-c. 45. §-a alapján visszautasittatik. ( 17-én 3,942. sz.^ Ha a/ anya nyolez napo* sryérmeket ket>egbee>e>ból i-> niesröli. a lí. T. K. -.NI ^-.i (érős felindulásban elkövetett emberölés' az el sak ; nem alkalmazható. 297. A temesvári í-ába ütköző (B. T. K. 281. §.) kir. törvényszék: D és a 281. jí. Mária a B. T. K. 181. §. 1. bekezdése szerint minősülő szándékos emberölés bűntette miatt bűnösnek kimondatík. s ezért a B. T. K. 281. §-ának 1. bekezdése és a 289. §-a szerint az ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó nyolc évi fegyházbüntetés elszenvedésére és tiz évi hivatalvesztésre ítéltetik. Indokok: Az 1S85. évi december hó 6-án délután fél három óra tájban a helybeli gyárváros felé vezető út mellett cserjék között egy mintegy 8 napos leánygyermek hullája találtatott fel. A megejtett rendőri nyomozat kiderítette, hogy ama gyermekhulla vádlottnö Paula nevű gyermekének hullája : az orvosi bonclelet és vélemény által pedig szakszerűen megállapittatott, miszerint ama gyermek fojtogatás által előidézett tüdő- s agyhüdés következtében, tehát erőszakos halállal muk ki. Fzen tényállás ellenében vádlottnö beismeri, hogy gyermekét sajátkezüleg ö fojtotta meg. s védelmére előadja, hogy 16 esztendeje annak, hogy a szülői háztól elkerült, részint parasztoknál, részint a városban szolgált, utóbb Magyar-Csernyán egy Müller Albert nevű legénytől teherbe ejtetett, ki már elhalálozott: ezen tette elkövetése előtt 7 hónappal jött Temesvárra, hol szolgálatba lépett, azonban később, miután lábai dagadni kezdtek, terhes állapotát el nem titkolhatta, a szolgálatot kénytelen volt ott hagyni s elment Szabó Rózához, hol azonban élelem hiánya miatt nem maradhatott s újra visszament előbbi szolgálatadójához, hol élelmezés fejében könnyű szolgálatot teljesített; itt a szülés hirtelen meglepte s életet adott gyermekének. Ezután 8 nappal azon szándékkal jött be Szabó Rózához, hogy szoptatós dajkának fog beállani, s következő nap a gyermekkel együtt elment a cselédközvetítő intézetbe, de az nap szolgálatot nem kapott, elszomorodva, gondolt a jövőre, ment haza felé, szorongatás és aggodalom fogta el. hogy hová lesz. a gyermekével nem volt miből élni. Szabó Rózánál is csak úgy tűrték, szolgálatot nem kapott: testét melegség futotta el s ezen felindulásában egészen öntudatlanul követte el a tettét. Figyelembe véve, hogy vádlott e szerint beismeri, hogv a gyermeket ö fojtotta meg, azonban figyelembe véve. hogy a végtárgyalás folyamán mi körülmény sem merült föl, melyből a elkövetésében az előre megfontolt szándékot a őrvermek élet kioltására megállapítani lehetne, figyelembe véve. szorult helyzetben volt s teljes vagyontalanságbax napi élelemmel nem rendelkezett, szclgálatot pe«. vádlottnak ezen cselekménye ekkép volt mi vádlottnö ezen körülmények folytán oly kénvsze: mely bizonyán nem csak lelki, hanem eiinebeli folyást gyakorolhatott, s hogy vádlottnö, miután uek :tnö lenhogy jutott, is beis időközben elhalálozott, gyermekének jövője felett kétségbeesve, erős felindulásában határozta el gyermekét megfőj tani s azt rögtön végre is hajtotta. Ennek folytán vádlott nő saját beismerése szerint az erős felindulásban rögtön végrehajtott szándékos emberölés bűntette