A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 39. szám - Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. 5. r.

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 39 számahoz. Budapest, 1886. szeptember 26-án. Köztörvényi ügyekben. Ingatlanokra és bekebelezett köretelésekre, illetőié? telekkönyvi zálogjogokra a folytatólagos végrehajtást elrendelni, a per bírája van hivatva. (illetőségi összeütközés.) A munkácsi járásbíróság s a beregszászi rtörvényszék között illetőségi összeütközés merülvén fel: Z. Ábrahámnak K. Margit örökösei elleni végrehajtási ügyében: A m. kir. Curia a beregszászi törvényszéket, mint perbíróságot nyilvánította illetékesnek : mert az 1881 : LX. t.-c. 117. §-a az ingóságokra vezetendő végrehajtást szabályozó fejezetben foglaltatik és csak az ingóságokra elrendelendő folytatólagos végrehajtás iránt intézkedik. Ingatlanokra tehát és az ezek jogi fogalma alá eső bekebelezett követelésekre, illetőleg telekkönyvi zálogjogokra a folytatólagos végrehajtást elrendelni, ugy mint az alap végrehajtást, rendszerint a per birája van hivatva. (1881 : LX t.-c. 2. S.j Fenforgó esetben pedig a beregszászi törvényszék, mint perbiró rendelte volt el a végrehajtást és a végrehajtási bekebelezett követelésre kéri a folvtatólagos végrehajtást elrendeltetni. (1885. szept. 10-én, 6,086. sz. a.) Ha a fizetésre a fel^k batáridőt nem állapítottak meg, a bírd határozza meg, hogy a fizetési kötelezettség id^je beállott-e l A m. kir. Curia (1886. június 11. 2,533. sz. a.): Felperes keresete idöelöttinek nem találtatik, s a másodbiróság az ügynek érdemleges elbírálására utasittatik. Indokok : Azon körülményből, hogy az alperes javára kiszolgáltatott ruhák árának megfizetésére határidő a felek által nem köttetett ki, hanem felperes a fizetésre bizonyos halasztást engedett alperesnek, nem az következik, hogy a fizetésnek idejét alperes kénye-kedve szerint szabhatja meg és azt elodázhatja, hanem ily körülmények között a bíró határozza meg, hogy a fizetési kötelezettség ideje beállott-e ? Minthogy pedig a kérdéses ruhanemüek alperes részére 1883. és 1884. években lettek kiszolgáltatva, a felperes által engedett halasztás mindenesetre lejártnak volt tekintendő, mihez képest felperes jelen keresetét nem indítván idő előtt, azzal ily indokból nem volt elutasítható, hanem a másodbiróságot Ítéletének megváltoztatása mellett, az ügynek érdemleges elbírálására kellett utasítani. Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben Ha valamely közkereseti társaság cégét be nem jegyeztette ugyan, de üzletét tényleg megkezdte az ezen állapotában egy társtag által harmadik irányában vállalt kötelezettségért a közkereseti társaságnak később bejegyzett cége felelős és ez teljes joghatálylyal perelhető, a nélkül, hogy áz egyes tár>tagokat. kik a be nem Jegyzett cég idejében vállalták a kötelezettséget, perbe kellene idézni. (1875 XXXVII. t.-c. 87. §.) A budapesti TIII-X. ker. kir. járásbíróság (1885. nov. 7. 14,004. sz. a.): Polonyi Géza ügyvéd által képviselt G. Zsigmond felperesnek H. et G. cég. mint alperes ellen 500 frt és jár° iránti kereskedelmi perében következő ítéletet hozott: Alperes cég köteles 500 frt tőkét felperesnek megfizetni, stb. Indokok: Alperes közkereseti társaságnak, melynek a C. alatti cégjegvzékkivonat szerint özv. H. Alajosné, G. László és G. Hermann bejegyzett tagjai közül G. László és G. Hermann nyíltan beismerték a kereset alapját képező szerződés létrejöttét és felperes követelésének a cég ellen való fenállását. Ezen beismeréssel szemben a harmadik bejegyzett társasági tag — özv. H. Alajosnénak és a be nem jegyzett U. János és E. Károlynak kifogásai csak azon esetben jöhettek volna figyelembe, ha a nevezettek bizonyítják, hogy a többi cégtagok által beismert szerződés valóban létre nem jött, hanem csupán színlelt s a kereset G. László és Hermann cégtagok között egyrészről és felperes között másrészről a társaság megkárosítása céljából történt összejátszáson alapulna. Erre nézve azonban a kifogással élő cégtagok bizonyítékot nem szolgáltattak, sőt a kihallgatott tanuknak, kik közül S. János semmiféle perréndszerü kifogás alá nem eshetik, egyező vallomásai felperes azon előadását erősítik meg, hogy a szerződés közte és H. Alajos, G. László és HermaDn társasági tagok közt valóban megköttetett. Azon kifogás sem jöhet figyelembe, hogy a szerzőtlés a keresk. törvény 76. §-a alapján lenne érvénytelen, mert ezen törvényszakasz esete fenn nem forog, mivel felperes nem vétetett fel új tagul a társaságba, hanem csupán a társaság egyik vállalatánál részesittetett, mint üzletvezető, nyereségiutalékbau: erre irányuló szerződés érvényességéhez képest pedig nem szükséges az összes társasági tagok beleegyezése. Nem jöhet figyelembe azon kifogás sem, hogy a szerződés azért nem kötelezné a most fenálló alperesi céget, mert H. és G. cég, melynek tagjaival az megköttetett, időközben a cégjegyzékből kitöröltetett és csak később lett ismét bejegyezve, mivel a kifogásoló társasági tagok sem vonták kétségbe, hogy a most újból bejegyzett cég az előbb fenállottnak jogutódja és annak üzletét folytatja s mert a tanuk vallomásai is bizonyítják, hogy a társas visíony az- egyes tagok közt akkor sem szünetelt, midőn a cég kitöröltette magát, hanem tényleg a társasági üzlet folytattatott, a cég kitörlése előtt, vagy a kitörlés után, de az újabb bejegyzés előtt; a társaság nevében vállalt kötelezettségek tehát a most fenálló céget is terhelik. Ezeknél fogva és minthogy az üzleti könyveknek a büntető biróságtól kért beszerzése célra nem vezetne; meri ha nem is fordulna azokban elő felperes követelése, ez még nem bizonyítaná, hogy H. Alajos, G. László és Hermann ö irányában a keresetben emiitett azon kötelező Ígéretet, melynek megtörténtét a nevezettek közül G. László Hermann nyíltan is beismerik, nem tettek; minthogy továbbá az emiitett beismerés folytán az igért nyereségjulalék összegének főesküvel való bizonyítása is teljesen felesleges : alperes céget a kereset értelmében marasztalni kellett, stb. A budapesti kir. itélő tábla (1886. márc. 3. 6,813. sz. a.): Az elsőbiróság ítélete megváltoztattatik, felperes keresetével elutasittatik. stb. Indokok: Felperes keresetét azon egyezségre alapítja, mely egyrészről közte, másrészről pedig H. Alajos, G. László és Hermann között 1883. március havában létrejött és ezen egvezség alapján 500 frt tőke és járulékainak megfizetésére a H. és G. céget kéri kötelezni. A B. és C. alatt csatolt cégjegyzékből azonban kitűnik, hogy a H. és G. cég 1S83. január havában töröltetett s csak 18S4. január 28-án és pedig más alapon, a mennyiben a társaságba az előbbeni cég egyik tagja, H. Alajos helyett H. Alajosné, R. Teréz lépett be, lett ismét bejegyezve; felperes tehát követelését 18S3- március havában, tehát oly időben létrejött ígéretre alapítja, midőn a B. és C. alatti okmányok szerint a régi cég már töröltetett, az új cég padig még bejegyezve nem volt. Miből okszerüleg következik, hogy ha bizonvitaná is felperes, hogy H. Alajos, G. László és Hermann tettek is oly Ígéretet, hogy felperesnek 500 frtot fizetnek, tekintve, hogy felperes azt, hogy ezen állítólag tett igéret folytán származott kötelezettségét a jelenleg fenálló cég magára vállalta, nem is állította, ezen kötelezettség a H. és G. céget nem. hanem csak H. Alajost, G. Lászlót és Hermannt terhelhetné ; minthogv pedig felperes keresetét nem H. Alajos, illetve örököse G. László és Hermann ellen, hanem a H. és G. cég alatt bejegyzett közkereseti társaság ellen indította: felperest keresetével" elutasitani kellett, stb. A m. kir. Curia 1S86. szept. 2. 427. sz. a.): A másodbirósági ítéletnek megváltoztatása mellett az elsöbirosági ítélet hagyatik helyben, stb. Indokok: A másodbiróság ítéletének megváltoztatása mellett az elsöbiróságnak ítéletét keltett helvbenha^vni: