A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 6. szám - Kezesség és hitelezési megbizás. A kötelmi jog különös részének indokolásából

42 A JOG. adhibiti, placuit, eos omnino non obligari, in leviorem plane causam accipi possunt; propter quod in minorem summam recte fideiussor accipietur. Item accepto reo pure, ipse ex die vel sub conditione accipi potest; enimvero si reus sub conditione sit acceptus, fideiussor pure, non obligabitur. I. 8. §. 7. Dig. (46. 1. ) — sem azt, a melynel a kezes kotelezettsege mas szolgaltatasra iranyult — Marcellus autem notat, non ideo tantum non obligari, quia indurioremconditionem acceptus est, sed quia et in aliam potius obligationem acceptus est; denique pro eo, qui decern promiserit, non potent fideiussor ita accipi, ut decern aut Stichum promittat, quamvis eo casu non fit eius durior conditio. 1. 8. §. 8. Dig. cod. — ervenyesnek el nem ismerte. A teteles torvenyek es a torvenytervezetek atalaban elternek a romai jogtol, a mennyiben a kezessegnek szoban levo nemet ervenytelennek nem tekintik; erre vonatkozo intezkedeseik azonban lenyeges ellenteteket tiintetnek fel. Igy a Code civil 2013. c. szerint a kezesseg a fokotelezettsegen tul nem terjedhet, sem terhesebb feltetelekhez nem kotheto ugyan, de azert az nem ervenytelen, hanem a fokotelezettseg mertekere reducaltatik. A ziirichi tkv. 1784. §. kijelenti ugyan, hogy a kezesseg sem a fokotelezettsegnel magasabb osszegre, sem masnemu szolgaltatasra nem vonatkozhatik; de hogy az ettol elteroleg vallalt kezesseg ervenytelen volna, azt a ziirichi tkv. hatarozottan ki nem jelenti. Ellenben a szász tkv. 1455. §.; tovabba a bajor javaslat II. r. 865. es a drezdai javaslat 931. c. a tervezettel lenyegileg azonos intezkedeseket tartalmaznak. A most erintett forrasok tehat ep ugy, mint a tervezet különbséget tesznek a kezes jogi allasara nezve, a nelkül, hogy ez altal magat a lenyeget, tehat a kezesseg jogi termeszetet alteralnak. Ha a kezes tudva es akarva, a fokotelezettsegnel magasabb osszegert vallalt felelosséget, joggal teheto fel rola, hogy magdt a hitelezo iranyaban kettos minosegben kivanta lekotni; egyreszrol kezesi minosegben a fokotelezettseg erejeig es masreszrol onallo adoskent a fokotelezettseget meghalado osszeg tekinteteben. Ugyancsak az utobbi teendo fel akkor is, ha a kezes magat masnemu szolgaltatasra kotelezte, mint a melyre a fokotelezettseg iranyul. Ez esetben a fokotelezettseg csak alkalmi indoknak tekintheto, melyet a kezes arra hasznalt fel, _hogy a hitelezo iranyaban onallo adoskent vallaljon felelosseget. Es mert a tervezet intezkedese a kerdeses esetek mindegyikeben csakis az illeto fél velelmezheto akaratat emeli ervenyre, mar ezen szempontbol is teljesen igazoltnak tekintheto. A tervezet a kozonseges kezesseg joghatalyat jelezve, megallapitja azt, hogy a megszoritas nelkül vallalt kezesseg alapjan, a kezestol m i kovetelheto. Mar a romai jog is külonbseget tett a mellekkotelezettsegek kozt a szerint, a mint azok onalloak voltak, tehat a kotelezettseghez ujonnan jarultak; vagy a mar kezdettol fogva fennallo kotehni viszonynak kovetkezmenyeikent jelenkeztek. Az elsokre, melyekhez az igert kamatok es a k ö t b e r tartoztak, a kezes felelosseget vilagos kikotes hianyaban, ki nem terjesztette. Fideiussores magistratuum in poena m vel mulctam, quam non spopondissent, non deb ere conveniri decrevit. 1. 68. pr. Dig. (46. 1. ); tovabba: lecta subscriptione fideiussionis, quoniam in sola centum annua se obligaverant, non inomnem conductionem, decrevit, fideiussores in u suras non teneri. 1. 68. §. 1. Dig. eod.; tovabba: fideiussor seu mandator, si in usuras quoque obligatus est, iustam causam recusandi solvere eas non h a b e t. 1. 10. pr. C. (8. 41. ) es: si mandator pro filio tuo exstitisti, vel iussu tuo cum eo, quem in potestate tunc habuisti, contractum est, intelligis, et sorti et usuris te parere oportere si te his omnibus obligasti. 1. 8. C. (4. 26. ) Ellenben nem mentette fel a romai jog a kezest a kesedelmi kamatok fizetese alol, mert azokat az eredetileg fennallott kotelmi viszony folyomanyanak tekintette. Paulus respondit, si in omnem causam cunductionis etiam fideiussor se obligavit, eum quoque exemplo coloni tardius illatarum per moramcolonipensionum praestare debere usuras; usurae enim in bonae fidei indiciis, etsi non tarn ex obligatione proficiscantur, quam ex officio iudicis applicentur, tamen quum fideiussor in omnem causam se applicuit, aequm videtur, ipsum quoque agnoscere onus usurarum. 1. 54. Dig. (19. 2. ); tovabba: qui fideiusserint pro conductore vectigalis in universam conductionen, in usuras quoque in iure conveniuntur, nisi proprie quid in persona eorum verbis obligationis expressum e s t. 1. 2. §. 12. Dig. (50. 9. ) es: nam si initio contractus nones pa ctus, sicoeperisexperiri, ex mora duntaxat usuras tamab ipso debitor e, quam ab eo, qui in omnem causam emti suam fidem adstrinxit, de iure postulabis. 1. 5. C (4. 54. ) A romai jognak azt az allaspontjat, a mely szerint a kezesseg terjedelmere nezve elso sorban a kezes akaratnyilvanitasa szolgal iranyadoul, a teteles torvenyek és a torvenytervezetek, a mennyiben e kerdessel foglalkoznak, kivetel nelkül elfogadtak. A reszletekre nezve termeszetesen itt sem hianyzanak az elteresek, melyekhez kepest a kezesseg terjedelme is kiilonbozo korvonaloz&st nyert. Igy az osztrak ptkv. 1353. §. szerint nem lehet ketseg az irant, hogy a kezes maskent, mint a hogy magat kotelezte, vagy a mi a dolog termeszete szerint a fokotelezettsegben benfoglaltatik, felelosnek nem tekintheto. Ebbol folyolag az osztrak ptkv. szerint a kezes, a ki tudva kamatozo tftkeert vallalt felelosséget, csakis a kezesseg atvetele utan lejaro kamatok miatt veheto igenybe; ellenben a hatralekos kamatokert csak annyiban felelos, a mennyiben a hitelezo azokat meg nem kovetelhette. Lenyegileg a kezes kifejezett akaratat veszi alapul a ziirichi tkv. 1785. §. is, midon a kezest a fentebb jelzett esetben, mas megallapodas hianyaban, csak a mar lejart es a folyo kamatokert teszi feleloss6. Ellenben a tervezetnek e tekintetben elfogadott intezkedeseivel azonos rendelkezeseket tartalmaznak a szasz tkv. 1456., 1457. §§.; a bajor javaslat II. r. 871.; a drezdai javaslat 932. es a s v e i c i javaslat 497., 498. cikkei. A most erintett forrasok ep ugy, mint a tervezet, abbol indulnak ki, hogy a korlatozas nelkiil elvallalt kezesseg termeszetszeruen kiterjed a fokovetelesnek torvenyszerii jarulekaira, melyek kdze az ados mulasztasab 6 1 eredo kovetkezmenyek is tartoznak, a mennyiben az eredeti fokotelezettseg kiterjeszteset nem involvaljak. Ellenben a szerz 6 d e s i kamatok es a kotber tekinteteben a kezes felelossege mindig az elvallalt kotelezettseg interpraetatiojan alapszik. Ha az ilyen kamatok fizetese vagy a kotber mar e re d e t i 1 e g kikottetett es a kezes azokrol tudomassal birt, a megszoritas nelkiil elvallalt kezessegnel jogszeriien teheto fel, hogy a kezes a felelosseget azok tekinteteben is elvallalni akarta. Az esetre, ha ugyanazon kdtelezettsegert tobben vallalnak kezesseget, a tervezet elteroleg a Justinian elotti jogtol — Si plures sint fideiussores, quotquot erunt numero, singuli in solidum tenentur: itaque liberum est creditor i, a quo velit solidum peter e. Sedex epistola divi Hadriani compellitur creditor, a singulis, qui modo solvendo sint litis contestatae tempore, partes petere §. 4. J. (3. 20. ); tovabba a Code civil 2025. cikketol, de megfeleloen az osztrak ptkv. 1359.; a ziirichi tkv. 1797., 1798.; a szasz tkv. 1458. §-nak; nemkiilonben a bajor javaslat II. r. 873. es a drezdai javaslat 933. cikkenek, a kezeseknek nem adja meg a divisionis beneficiumot, hanem azokat egyetemlegesen adosoknak nyilvanitja. A hitelezo leheto biztositasa azt koveteli, hogy a torveny neki a kielégitős legegyszeriibb modjat adja meg, a melylyel a beneficium divisionis hatarozottan ellenkeznek. Ezt a torv6ny annal inkabb kizarhatja, minel ketsegtelenebb az, hogy a beneficium divisionis hallgatag kikotottnek nem tekintheto; mert ha a hitelezo akar eredetileg, akar kesobben tobb kezes altal biztosittatja koveteleset, ezt bizonyara nem azert teszi, hogy a kovetelest a kezesek kozt megosztani kenytelenittessek. Ha tehat az adosnak ugyanazon kotelezettségeert tobben vallalnak kezes seget, a nelkiil, hogy annak a joghatalyat kozelebbrol meghataroztak volna, joggal teheto fel roluk, hogy magukat a hitelezo iranyaban egyetemlegesen akartak kotelezni. (Folyt. kov. ) — A bfinvadi eljaras masodik tervezete, mely az enquSte modosito hatarozatai alapjan tobb lenyeges pontbau, kivalt az elo vizsgalat, a vad a la helyezes es a felebbezes kerdeseben t6rt el az eredeti javaslattol, mar teljeseu elkeszult es nehany nap alatt sajto utjan kozze lesz teve.