A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 39. szám - Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. 5. r.

3H Mindannak dacára azonban a zúgirászatot elnyomni avagy csak korlátozni nem sikerült, sőt igen sok jel arra mutat, hogy ezen törvényellenes jogtanácsosok egyáltalában nem hajlandók elfoglalt állásukat feladni s a legnagyobb erőinegfeszitéssel arra törekednek, hogy azt mennél inkább megszilárdítsák. A birodalom több részében egyleteket alakítanak s egyesült erővel törnek a közös cél felé. Ez évi augusztus 2-án Eisenachban tartották meg »j o g á s z­gy ü Kdüket., mely alkalommal örvendetes tudomására hoza­tott a tagoknak, hogy az egész birodalomra kiterjedő egylet tag­jainak száma évről évre növekszik, s hogy az alakuló egyletek sokasága fényes bizonyíték, mennyire felelnek meg azok »nemes« bivatásuknak. Ilyen momentumokkal szemben alig várható, hogy a zúg­irászat elnyomása egyhamar sikerüljön. A német lapok — köztük a »Norddeutsche Allgemeine Zeitung« is utalnak azon sajnos körülményre, hogy az ilyen »ügyvédek« ? száma folyton növekedik, de elleneikkel szemben semmiféle oly eszközökkel vagy módokkal nem bírnak, melyekkel ezen veszélyes üzehneknek véget vethet­nének. De sőt a zúgprókátorok még a törvény oltalmában is részesülnek, a mennyiben az ipartörvény 75. §-a egész világosan idegen jogügyek és hatóság előtti eljárások iparszerí! ellátásáról és különösen erre vonatkozó iratok fogalmazása és elkészítéséről intézkedik, ezen — az ipartörvény által nekik megadott — jogtól pedig csak akkor foszthatok meg, ha oly tények merülnek fel, melyek megbizhatlanságukra engednek következtetni. Az ipartörvény módosítása nélkül tehát egyelőre nem is gondolható a zúgirászat elnyomásra. Sérelmek.* A lug-osi járásbirosá/í. A Sérelmek rovata alatt az igazságszolgáltatás szent érdeké­ben már több izben történtek felszólalások s örvendetesen kellett tapasztalnunk, hogy ezen felszólalások nem maradtak pusztában elhangzó hangok, hanem az illetékes körök által többnyire figye­lembe vétettek s orvoslásban is részesültek. Midőn Krassó-Szörény megye lugosi járásából is ezen rovat alatt az igazságszolgáltatási mizériák egyik ágában felszólalok, azon reményben vagyok, hogy ezen felszólalás illetékes helyen meg fog hallgattatni s orvoslásban részesülni. Nem akarom érinteni a lugosi kir. törvényszéket, mint mely elegendő számú tagjai képesek is a közönség várakozását kielégíteni, de szólanom kell a lugosi kir. járásbíróságról, mely a z o r szagban ritkítja p á r j á t. Már évek óta a bírói személyzet h i á n y o s, hónapok óta a járásbiró elhalálozása folytán megüresedett állomás betöltve nincsen. Evek során át egyik albiró lélfüggesztetvén, az utolsó időben pedig nyugdíjaztatván, állomása még mostanig be­töltve nem lett. Az ügyforgalom bűn-, polgári-, kisebb pol­gári- és hagyatéki ügyekben oly túlságosan szaporodott, hogy a r e s­tantia ez erekre megy s hogy az 1882—1885. évekről kü­lönösen az érdemleges s gyors elintézésre váró hagyatéki ügye k száma némileg redukáltassák, kénytelen volt a törvény­széki elnök azok feldolgozásával egy törvényszéki bírót megbízni ; de ennek ellenében hogy a törvényszéki birónak a jbirósági teendőkkel lett elfoglaltsága ellensúlyoztassék, a törvényszék, mely elegendő működő erőkkel bír, nagyobb fontosságú bűnügyekben vizsgáló bíróként kiküldi egyik vagy másik albirót, ugy hogy ez által a reá váró teendőkben többnyire akadályozva van olyannyira, hogy a működő két albiró még annyi időt sem bírnak, állításuk szerint, maguknak v'enni, hogy sommás és b a g a t el 1 ügyek­ben egy év múlva tűzzenek ki tárgyalási határ­időt; birtokháboritási ügyekben pedig, melyek természetüknél fogva gyorsan — még a szünidőkben is — intézendők el, míg Ítéletre kerülnek, évek telnek el. X' ;n okoztathatjuk a két működő birót, kik közül mind­egyike a fennálló törvények értelmében két hónapig terjedő szün­időt vehet igénybe, mert hiszen ők sem feszithetik magukat em­beri erőn túl, de igenis a spekulatív rendszert, mely a bíróságoknál s különösen a lugosi kir. jbiróságnál rendszeresített birói állomásokat esztendőkön át betöltetlenül hagyja. * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyi­tunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. Ismeretes tény, hogy a nm. minisztérium részéről felsőbb bírósági birák lettek kiküldvé, hogy a vidéki bíróságoknál észle­lendő hiányokról maguknak meggyőződést szerezve, azok orvoslása iránt javaslataikat előterjeszszék. Csodálatra méltó jelenség, _ hogy a lugosi törvényszék területe s különösen a lugosi kir. járásbíróság ily biztos által meglátogatva nem lett. Szerintem ezen körülmény , arra enged következtetni, hogy a nmélt. m. kir. igazságügy­minisztériumnál azon téves nézet uralkodik, miszerint minálunk a viszonyok annyira rendezettek, hogy semmi kívánni való nem marad hátra. Már most kérdem, lehetséges-e, hogy Lúgos mezőváros, a hol 12 ezer lélek közt 24 ügyvéd működik és a vidékkel együtt a járásbíróság területén majdnem GO ezer lélek lakik — igaz­ságszolgáltatási igényei a 2 albiró működése által kielégíttessék? A bíróságok szervezetekor 1882-ben egy járásbiró és három albirói állomás lett rendszeresítve s ezen állomásokra kinevezett birák elég teendőkkel voltak elfoglalva, azóta pedig az ügyforgalom nem hogy kevesbedett, de nagy mérvben növe­I kedett, minél fogva elvitázhatlan elméleti, ugy mint a praxis szem­pontjából is, hogy a munka szaporodása több munkáskezekre vár. Ezen rosz igazságszolgáltatási politika nemcsak a közönség í jogos követelményét és a nagyszámú ügyvédek megélhetési fel­tételeit támadja meg, de megrövidíti az állam anyagi érdekeit is. Ezen körülmények arra biztatnak, hogy a nmélt. igazságügyminisz­ter úrhoz azon szerény kérdést intézzük : I. méltóztatik-e magának a lugosi kir. járásbíróságnál ural­kodó visszás állapotokról meggyőződést szerezni és II. hajlandó-e a lugosi kir. járásbíróságot - melynek lélek­száma a 60 ezerét meghaladja — kellő számú bírákkal ellátni, III. szándékozik-e intézkedni, hogy bagatell és sommás perekben a panasz vagy kereset beadása után legalább 3 hónap múlva tűzettessék ki tárgyalási határidő s végre IV. szándékozik-e ezen több nemzetiségű vidéken oly állapotokat előidézni, hogy az igazságot sürgető közönség bizalma az igazságszolgáltatásban meg ne ingattassék. Prostean Mik'/ós, ügyvéd Litgoson. Irodalom. Az adós jogcselekményeinek megtámadása esődön kiviil. i (iesetz betref. die Anfechtung von Rechtshandlungen eines Schuld­ners ausserhalb des Konkursverfahrens.) Hartmann B. Berlin :; kiad. 188G. Szerzőnek az 1879. évi július 21 -röl kelt német birodalmi megtámadási törvényre vonatkozó müvét már első kiadása alkal­mával a szakkörök teljes elismeréssel fogadták ; hogy igazolt volt j ez elismerés, mutatja a mű harmadik kiadásának szüksége. Szerző külömben ezen új kiadásban csaknem új könyvet is nyújt, a mennyiben több részt egészen átdolgozott, többet kiegészített és pedig az időközi judicatura és tudományos fejlődés ered­ményeiből vett igen bő adatokkal. Ez által csaknem nélkülöz­hetlen útmutatója és magyarázója lett ama nagyfontosságú tor­vénynek. Szerző az »előzetes megjegyzésekkel mindenekelőtt tájékozást nyújt a megtámadási jog rendszere és alapjai és jogi jellege, továbbá a megtámadási kereset illetékessége te­kintetében. Igen behatóan és érdekesen megcáfolja azok nézetét, kik e jogot az illető jogcselekmények delictum, vagy quasidelictum j természetére alapítják; az egyes törvénycikkek magyarázatában '• különös előszeretettel foglalkozik vitás pontok megvilágításával, mi által sok oly körülményre vet fényt, melyek különben az olvasó figyelmét kikerülték volna. A »jegyzökönyv« a fenyítő eljárásban (Das Protokoll im j österreichischen Strafprozess, von Carl S e e f e 1 d Gerichts adjunkt. Wien ''ianz'sche Verlagsbuchhandlung 1886.) Azon nagy jelentőség, melylyel a fenyítő eljárás minden sládiumában és nemében a »jegyzőkönyvek« bírnak és azon szo­morú tapasztalatok, melyeket mi akár a tárgyalási akár a vizsgá­lati jegyzőkönyvek hiányai tekintetében naponta tenni kénytelen | vagyunk, miről felsőbíróságainknak az alsó bíróságokhoz menesztett : utasításokkal és rosszalásokkal telt számos Ítéletei eléggé tanús­kodnak, ezen kis füzetecske megjelenését nálunk is aktuálissá j teszik. Szerző, ki logikai és jogászi főnek bizonyul, ezen kis mun­! kajában feladatának tekintette kimeritő és rendszeres módon • követni és kimutatni a jegyzőkönyv vezetését és jelentőségét az l osztrák fenyítő eljárás minden egyes részében. Nem minden 7ié-

Next

/
Thumbnails
Contents