A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 39. szám - Meghatározandó-e az itéletben a javitóintézetben való elhelyezés időtartama. 2. r.

A JOG. 311 kedelmi és váltótörvényszéknél, mely Janicsek alelnöknek 1 elnökké való előléptetése által megürülne és jövőre is betöltetlen maradna. — Jóllehet mindez eddig csak combináció, mert hiszen Karap ur sincs mai napig állásától felmentve, ugy mégis van okunk hinni, hogy a történendő kinevezések a jelzett i r á n y b a n fognak eszközöltetni. A telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló törvény életbeléptetése két nagy nehézségbe ütközik. Az első, melyre már egy előző alkalommal utaltunk, a gyakorolt és az ügyvitel ezen szakában jártas birák és telekkönyvvezetők érezhető hiányában rejlik, a második pedig az átalakításokkal járó és a törvényhozás részéről bajosan megszavazandó nagy költségekben. Ennek folytán a munkálatok egyelőre csak szűkebb körben és csekély mérvben lesznek megindítva, és nem is lehet^kilátás arra, hogy ezen fontos új intézmény vajmi gyorsan fogja áldásait egész hazánkra kiterjeszthetni. Klvben megvan ugyan a jó törvény, de annak gyakorlati életbeléptetése már egészen más fejezetre tartozik. Pedig a jó telekkönyv is könnyítené azon áldozatok hozatalát, melyek évről évre fokozódott mértékben követeltetnek. Meghatározandó-e az ítéletben a javitóL intézetben való elhelyezés időtartama. Irta : VARGHA FERENC, kassai kir. tszéki aljegyző. y(. (Második közlemény.) A congressus a föltett kérdésben következő eredményre jutott : 1. Der Richter soll die Befugniss habén, einen wegen inangeinder Reife freigesprochenen jugendlichen Verbrecher einer Erziehungsanstalt oder Besserungsschule zu überweisen. - - Die Dauer des Aufenthaltes in der Strafanstalt soll vom Richter festgesetzt w érden; derselbe hat das Recht, den Aufenthalt abzukürzen, wenn die tl emséiben zu Grundé liegenden Umst'ánde w e g g e f a 11 e n s i n d. Der Aufenthalt kann durch vorláufige Freilassung abgekürzt werden. — Die jugendlichen Verbrecher verbleiben jedoch alsdann unter der Aufsicht der Direktion der Anstalt. 2. Der Richter kann bestimmen, dass die gegen einen jugendlichen Verbrecher ausgesprochene Freiheitsstrafe in einer Erziehungsanstalt oder einer Besserungsschule a b g e b ü s s t werden s o 11. Die Verbüssung dieser Strafe darf nur in einer öffentlichen Anstalt stattfinden.1 A congressus az elmondottakból kitünőleg arra a megállapodásia jutott, hogy a javitó-intézetben való elhelyezés időtartama az Ítéletben minden esetben meghatározandó; akár beszámítási képességgel nem biró, tehát büntetőjogilag nem bűnös kiskorú, akár az értelmi fejlettség kellő fokán álló, tehát bűnös s büntetéssel sújtott ifjú egyén helyeztetik is el ott. Sajnos, hogy a congressus tanácskozásai s azokról vezetett jegyzőkönyvek szélesebb körben nem terjesztettek; mert igy — úgyszólván — csak az eredmény áll előttünk, de azok a jogi és politikai okok, melyek azt létrehozták, ismeretlenek. S igy a congressus határozata nem oszlathatja el a bennünk élő skeptikus aggályt arra nézve, hogy helyes-e, célszerű-e már a priori az Ítéletben meghatározni a javítóintézetben való elhelyezés időtartamát; nem rombolja-c le ezen aprioristicus intézkedés azon föltevéseket, melyekkel a bűn ösvényérc tévedt kiskorú a javitó-intézetbe küldetik. Kérdőjelként áll előttünk azon kétely, hogy miként lehetne az egyesek individuális sajátságaira, korára, értelmi fejlettségének, vagy fejletlenségének fokára, hajlamaira, neveltségi viszonyaira s több ehez hasonló lényeges körülményekre tekintet nélkül előre meghatározni, hogy ez vagy amaz ifjú matematikai bizonyossággal mennyi idő alatt fog megjavulni; ez teljes lehetetlenség. Már pedig a b i r (') vagy a törvény, ha egyszer a javító-intézetben való elhelyezés időbeli határairól rendelkezik, kétségtelenül a javítás s ennek következménye a javulás lebeg szemei 1 V. ö Góós koppenhágai tanár ismertetését a congressusról a »Zeit>chrift fiit die gesammte StrafrechtswissenschafU cinní folyóirat VI. k. 606 s k. 1. előtt; mert ha nem ezt veszi zsinórmértékül, akkor romba dől a javitó-intézet ezen humánus, modern inatitutio jogi és jogpolitikai összes jelentősége s lényegtelen formává törpül Ö83B annak létele. A római börtönügyi congressus imént vázolt ide vágó határozmánya mérvadó lehet jövőre nézve, de 1 e ge ferenda; i azonban de lege lata a fölvetett kérdés megoldásánál arra a : legkisebb súly sem helyezhető. Ezen kitérés után — mely 1 y el kizárólag a kérdés aktualitását akartam jelezni — lássuk btk.-ünk azon j rendelkezéseit, melyek a javitó-intézetekre s az ott való elhelyezésre vonatkoznak. A törvény vonatkozó szakaszait két csoportra osztom; mely I felosztásnál kiindulási pontul tekintem a bűncselekmény subjectiv j elemét. Az első osztályba sorozom a törvény azon rendelkezéseit, melyek a beszámítási képességgel biró, tehát büntetéssel sújtott alanyokra vonatkoznak; a második osztályba sorozom azon törvény helyeket, melyek oly kiskorúakra vonatkoznak, kik értelmi fejletlenségüknél fogva beszámítási képességgel nem birnak, tehát büntetéssel sem sújthatok. A B. T. K. 42. §-a következőleg szól: »Fogházra ítélt, de éltük 20-ik évét túl nem haladott egyénekre nézve javításuk céljából a bíróság itéletileg elrendelik ti. hogy hat hónapnál tovább nem terjedő büntetésüket, vagy ha az tovább terjedne, annak egy részét, mely azonban hat hónapot túl nem haladhat, magánelzárásban állják ki. A bíróság az Ítéletben azt is kimondhatja, hogy az ily ifjú egyének magán-elzárás helyett javitó-intézetbe szállit, tassanak, sőt azt, ha az Ítéletben ki nem mondatott, de a javítás tekintetéből célszerűnek mutatkoznék, a felügyelő-bizottság j ajánlatára, az igazságügyi miniszter elrendelheti.« Ide tartozik még:, a kbtk. 19. §-a »olyan helyeken, a hol javitó-intézet (B. T. K. 27., 42. §.) létezik, három napnál hosszabb elzárásra itélt egyének, a kik életkoruk huszadik évét még nem haladtak | túl, büntetésüket a javitó-intézetben állják ki s ez esetben a ; házszabályokban meghatározott munkára kényszeritendők.-/. A hivatkozott törvényekből látjuk, hogy ezek alapján javitó-intézetbe küldhetők azon ifjú egyének, kik életük 12-i k évét már betöltötték, de 20 évesek még nincsenek. Ide tartoznak azon kiskorúak is, a kik életük 16-ik é v é t még be nem töltötték, de a cselekmény elkövetésének idején képesek voltak annak bűnösségét felismerni. (B. T. K. 85. §-a.) Ahoz, hogy a törvény vonatkozó rendelkezése alkalmazható legyen, nemcsak a kor képezi az egyedüli föltételt, de hogy a B. T. K. 42. §-a s a kbtk. 19. §-a vétessék alkalmazásba. A másik lényeges föltétele képezi az, hogy a kiskorú a cselekmény elkövetésekor az értelmi fejlettség azon fokán állott legyen, mely intellectuális tehetség képesítette őt arra, hogy a cselekmény bűnösségét felismerhette; vagyis büntetőjogi beszámítási képességgel birt. Ha ezen föltétel hiányából a bűncselekmény terhére nem róható, akkor nem a B. T. K. 42. §-a, sem nem a kbtk. 19. §-a alapján Ítéltetik javitó-intézetbe való elhelyezésre ; hanem ez esetben az Ítélet jogi alapját a B. T. K. 84. §-a képezi, mely azt rendeli, hogy a cselekmény bűnösségének felismerésére szükséges belátási képességgel nem biró kiskorú javitó-intézetben való elhelyezésre Ítéltethetik; de abban életkora huszadik évén túl nem tartathatik. Hogy ezen felfogás helyes, kitűnik a törvény (B. T. K. 42. §-a kbtk. 19. §-a) fentebb idézett rendelkezéseiből, a hol az mondatik, hogy a 20 évesnél ifjabb kiskorúak »b ü n t e t é s ü k e t« bizonyos korlátok között javitó-intézetben állhatják ki. A miből nyilvánvaló, hogy miután büntetésről van szó, a kiskorú bűnösnek Ítéltetett, a mi pedig a büntetőjogi beszámításnak képezi folyományát. Kimutattam tehát, hogy a B. T. K. 42. s a kbtk. 19. §-aiban említett kiskorúak javitó-intézetbe csaki> ezen törvények alapján küldhetők, de a B. T. K. 84. ^-ában foglalt rendelkezés más, egész heterogén természetű -.alanyokról szólván, annak semmi rendelkezése sem nyerhet alkalmazást az emiitett személyeknél. (B. T. K. 42. §-a, kbtk. 19. §-a.) Tehát azon kérdés megfejtésénél, hogy a B. T. K. 42. és a kbtk. 19. §-ában meghatározott esetekben az Ítéletben megállapitandó-e a javitó-intézetben való elhelyezés időtartama: kizárólag a törvény ezen rendelkezései alapjából indulhatunk ki. A B. T. K. 42. s a kbtk. 19. §-a absolut értékű időbeli