A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 39. szám - Az ügyvédi rendtartás reformja

310 A JOG. azonban megtagadható olyan egyénektől is, a kik nem bírnak feddhetlen előélettel, habár büntetés hatálya alatt már nem is állanak. Ez áll például az uzsorát üző egyéneknél. Az igazságügyi kormány felügyeleti joga az autonóm kamarák fölött, törvénykezésük ellenőrzési jogával együtt érintetlenül marad. A joggyakornokok fegyelme szigorítandó s a 3 évi joggyakorlat nehogy a vizsgálatra készülődés a gyakorlat rovására történjék — csakis a tudori fok elérésétől számítandó. Az ügyvédjelöltek képzése a kamaránál tartandó gyakorlati előadások, viták és dijversenyek segélyével mozdítandó elő s a jelöltek a kamarai ülésekhez és a kamara művelődési eszközeihez hozzáeresztendők. Az ügyvédi vizsgálat egyszerüsittessék és legyen gyakorlatias. A jelöltek egyes tárgyakból is visszavethetek ; nemkülönben az állam hivatalos nyelvének hiányos ismerete miatt is. Az új vizsgálatok hosszabb határidőre tüzendők ki. A zugirászat ellen nagy szigor fejtendő ki. A zugirászok légiójának megfogyasztása végett a hatóságok tartozzanak a gyanús eseteket bejelenteni. Az ügyvédek és egyesek is bírjanak panaszjoggal s a zugirász pénzbirságon kívül fogsággal is fenyíttessék. Ellenben megszüntetendők a barbár középkor némely maradványai, nevezetesen, hogy az ügyvéd legyen kénytelen fele helyett bizonyos költségeket megfizetni. (Tanuk és szakértők díjai stb.) A pénzügyi hatóságok bélyeg- és illetékfölemelési büntető joga előző figyelmeztetés hiján ne legyen gyakorolható. A gondnokságok, ügygondnokságok, tömeggondnokságok ne a mostani protectio-rendszer szerint, hanem szigorúan megállapított sorrend szerint a kar feddhetlen tagjainak adassanak, a kik bizonyos ideig, pl. már 3 évig tagjai a kamarának. Tanácsos volna az ügyvédeket bírói kisegítők gyanánt is alkalmazni, a mi az igazságügyminiszter időleges kinevezési jogával volna elérhető. Ez az ügyvédség felfüggesztésével járna, de nem lenne kötelező. A külföldön ezen kísérlet jónak bizonyult. Végül, a most uralkodó universalismus helyett meg kellene engedni, hogy az ügyvéd egyes szakok közt is választhasson s például kizárólag közigazgatási-, büntető-, váltó- és kereskedelmi ügyekben szerezzen jogosultságot. Ehez képest az egyes szakokra korlátolt ügyvédi okleveleket lehetne kiadni, megfelelő szűkebb köríí vizsgálat letétele után. Ezek volnának a készülő ügyvédrendtartás alapelvei, azonban még egyáltalán nem lehetünk tisztában azzal, vájjon a javaslat mindezen jelentékeny újításokat valóban fogja-e tartalmazni, avagy ezek csak azért állíttattak a nyilvánosság elé, hogy a közvélemény s még inkább a döntő körök véleménye fölhivassék s a terv kidolgozásánál megfelelő tekintetben részesüljön ? Egyelőre ezen utóbbi szempontra helyezkedünk s a közhangulatot véljük tolmácsolni, mikor a reform alapelveit nagy haladásnak és jelentékenyen jobbaknak, különösen pedig az ügyvédi kar érdekeire és méltóságára kedvezöbbeknek tartjuk, mint a mostan uralkodó rendszert, helyesebben: rendszertelenséget. E részben nincs ugyan kétség, hógy a »döntő körök« véleménye nem igy fog kiütni. Az uralkodó politika össze fog ütközni a vázolt intézményekkel s mindenekelőtt sokaini fogja ugy az autonómiát, mint pedig azon jogi biztosítékokat, a melyekkel a terv az ügyvédi állást függetleníteni akarja a hatósági befolyások alól. Ekkora mérvű függetlensége egy élethivatásnak mindenkor lehetséges volt Magyarországon — csak ma nem az. Ez azonban mindenesetre egy nagy ok lesz arra, hogy a jogászvilág egészen ráálljon a javaslat álláspontjára s azt hévvel támogassa. Bizonyos tekintetben a jog felszabadításának küzdelme lesz ez is s méltó arra, hogy valamennyien közös érdekünket találjuk benne. A birói karnak is jó alkalma lesz az ügyvédi kar számára visszaadni azon lelkes és szép szolgálatot, melyet a magyar ügyvédi kar imént az 5i. §. körüli harcban a magyar birói szék érdekében annyi sikerrel teljesített. Ezzel azonban csak az ügy elvi része van befejezve. A gyakorlati rész, a javaslat célszerű és hasznos voltának I kérdése azonban más igényekkel lép föl. S e tekintetben a javaslat, ha olyan lesz, a milyennek vázolva van, aligha nem kihívja az erős kritikát. Módunkban lesz az egyes intézmények gyakorlati oldalával is foglalkozni. S várjuk, hogy e tekintetben a jogi szaklapokban nemsokára oly közlések fognak közrebocsáttatni, a melyek a jogászközönség előtt is földeritik a szellőztetett reform-intézmények megvalósításának rejtelmeit is. A in. kir. Curia köréből. Süteö Rudolf euriai biró — miként ez lapunkban közölve volt, — az igazság ügyminiszteri u m h o z lön beosztva eodificatorius munkálatok teljesítése végett. Működését ez irányban már f. évi október hó elején kezdi meg és pedig a telekkönyvi betétek szerkesztésiről szóló törvényhez szükséges életbeléptetési rendeletek ; és utasitások összeállításával. — De az igazságügyminiszterium még egy második kitűnő erőt nyer Schedius Lajos, a curiához beosztott táblai biró ur személyében, a ki miniszteri tanácsosi ranggal és jelleggel lép át az igazságügyminiszterium kebelébe. Schediusban a minisztérium nemcsak kiváló jogászt, de jeles szónokot is nyer, a ki külföldi nyelvekben való jártasságánál fogva is méltóan fogja tudni képviselni hazánkat a külföldi enquéteken és nemzetközi tanácskozásokban. Tekintve azonban, hogy a miniszteri tanácsosi állások mind betöltve vannak, az , igazságügyér felhatalmazást fog kérni a törvényhozástól, egy szám feletti miniszteri tanácsosi állás szervezésére és betöltésére. A budapesti kir. tábla köréből. Mihajlovics Miklós kir. táblai elnök visszalépéséről keringő hirek még sem látszanak I teljesen alaptalanoknak. ()ly forrásból, melynek megbízhatój s á g á b a n kételkedni nincs okunk, értesültünk, hogy ezen visszalépés már körülbelül egy fél év múlva várható. Ez esetre pedig táblai elnöknek az eddigi ernyedetlen buzgalmíi alelnök: Vajkay Károly, alelnöknek pedig Sárkány József a III. büntető-tanács tanácselnöke vannak kiszemelve. — A táblai váltótanács elnökének sorsa sincs véglegesen eldöntve. Az eddigi egyetlen komoly jelölt Polgár Ignác az utolsó időben ép oly j komoly versenytársat nyert C s a n á d y György, a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék érdemdús elnökének személyében. Csanády kinevezése mellett még fiskális érdekeket is hoznak fel, I mert ez által fölöslegessé válnék az eddigi alelnöki állás a keres-