A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 38. szám - A vaspályák kártéritési kötelezettsége személyi balesetek miatt. 6. r.

152 A J O G. alatti járuléktervben kiköttetett, hanem negyedévenként teljesítheti, már pedig a C. alattiban foglalt feltételektől, nevezetesen pedig a 20 sorsjegyre vonatkozótól, a felperes által irásilag kijelentett fentartás nyilván eltérvén, ha alperes azt kivánta volna, hogy a vétel teljesedésbe is menjen, ugy kötelessége is leendett a C. alatti járadéktervet, mely egyedül képezendette felperes Írásbeli bizonyítékát, ugy maga, vagy esetleg ügynöke a felperes által kikötött feltételnek megfelelő módon átalakítani, mi pedig, hogy meg nem történt az a C. alatt csatolt járadéktervvel igazoltatik. Mindezekhez képest a teljesedésbe nem ment vételi ügyletre vonatkozólag átadott sorsjegyeket alperes megtartván s az önhibája miatt teljesedésbe nem ment szerzödésteljesitést követelni jogosítva nem lévén, alperest a kereseti sorsjegyek, illetve azok értékének kiadására kötelezni, alaptalan viszonkeresetével pedig elutasítani .... kellett. Ha az tüuik ki, hogy a megsemmisíttetni kívánt vnltóból a váltótörvény 3-ik §-ának 1—8. pontjai alatt felsorolt lényeges kellékek valamelyike hiányzik, a megsemmisítési eljárás folyamatba tételére a v.'iltóbiró-ág nem illetékes. A budapesti kir. keresk. és váltotvszék: A váltóeljárás 3. §. 7. pontja szerint csak minden lényeges kellékkel ellátott váltók megsemmisítése tartozván váltóeljárásra, a megsemmisíttetni kért okiratoknak kérvényileg megjelölt tartalmából azonban az tűnvén ki, hogy azok a vt. 3. §-ában előirt valamennyi kellékekkel nem bírtak: folyamodó kérelmével illetékesség hiányából elutasittatik. A budapesti kir. Ítélőtábla: A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság végzését helybenhagyja, annak indokolásánál fogva és még azért, mert: igaz ugyan, hogy váltóra vonatkozó megsemmisítési eljárás folyamatba tehető akkor is, ha az elveszettnek állított váltó másolata helyett a megsemmisítési eljárás iránt beadott kérvényben az elveszett okirat lényeges tartalma megjelölve lett; ha azonban - mint a fenforgó esetben — a megjelölt tartalomból az tűnik ki, hogy a megsemmisíttetni kívánt váltóból a váltótörvény 3-ik §-ának 1—8. pontjai alatt felsorolt lényeges kellékek valamelyike hiányzik, a megsemmisítési eljárás folyamatba tételére a váltóbiróság nem illetékes (váltóeljárást szabályozó igazságügyminiszteri rendelet 3. §. 7. pontja); és mert a felfolyamodó által hangsúlyozott azon körülmény, hogy S. J. az ellene folytatott kereskedelmi per során a kérvényező által megsemmisíttetni kívánt okiratokat elfogadmányainak beismerte, valamely lényeges egyéb kellék hiányában, azokat a váltótörvény 3. §-ábar váltókká nem minősiti. (1886. aug. l7-én. 4,831.) említett idegen Bűnügyekben. A Ií. T. K. 880. §-ára alapitott csalási vád esetén, hogyan kell a vizsgálatnál eljárni. (B T. K 38G. §.) A B. T. K. 386. §-a szerint, a ki azon célból, hogy hitelezőit megkárosítja, a bekövetkező hatósági végrehajtás előtt, vagyonához tartozó értéktárgyakat elrejt, eltitkol, elidegenít, megrongál, adósságokat vagy jogügyleteket kohol . . . büntetendő. A budapesti kir. itélő táblának következő határozata mutatja, hogyan kell ilyen esetben a vizsgálatot vezetni. A budapesti kir. itélő tábla : A panaszlott ellen felhozott vád a B. T. K. 386. §-ára alapittatik. Ezen szakasz tényálladékának megállapításánál első sorban kiderítendő, hogy az állítólag kijátszott követelés iránt mikor, mely napon kéretett s mely napon foganatosíttatott a végrehajtás? Továbbá lehetőleg nap szerint kiderítendő, mikor történt a vagyonnak az az elrejtése s elvonása, melyet a feljelentő panaszol, s mely által követelését kijátszottnak mondja. Ha kitűnik, hogy a kijátszottnak állított követelés előbb vált végrehajthatóvá, mint a panaszolt kijátszására irányuló cselekmény elkövettetett, akkor nyomozandó, illetve a panaszló által igazolandó, hogy a panaszlottnak fenmaradó vagyonából követelése nem kerül ki, a mi leghelyesebben ugy igazolható, ha a vezetett, illetve folytatott végrehajtásról szóló jegyzőkönyv csatoltatik, melyből kitűnik, hogy lefoglalható vagyona' az adósnak vagy egyátalában nem, vagy nem kellő mérvben találtatott. Minthogy pedig a kir. törvényszék által keresztül vitt vizsgálat a most kifejtetteknek nem felel meg, a kir. itélő tábla a kir. törvényszék végzését feloldja s utí.sitja, hogy a vizsgálatot a fentjelzett körülmények mindegyikére foganatosítsa s a potvizsgálatot azzal kezdje meg, hogy a sértett fél ügyvédét a fentebb jelzett körülmények mindegyike tekintetében nyitékainak elöterjesztésére. hivja fel. 36,715,885. sz.) nyilatkozatra, illetve bizo(lh86. évi február 23-án — A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozataiból. Sommás perben magának a tárgyalási jegyzőkönyvnek bélyegét, ha az több ívből áll is a tárgyalásnál megjelent bélyegkötelezett felperes, illetőleg az azt képviselő ügyvéd tartozik leróni. (1886. február 6. 4,16311885. sz. a.) A II fokozatú bélyegkötelezettség alá tartozó váltók hátlapjára vezetett forgatmányok, tekintet nélkül arra, hogy azok üres forgatmány ok-e vagy sem: kivétel nélkül II. fokozatú bélyeggel látandók cl. (1886. február 6. 4,19811885. sz. a.J Sajtóügyekben — a mennyiből a sajtő-perek bűnvádi eljárás tárgyát képezik, — minden beadvány belyegmentes. {1886. február 11. 3,787,1885. sz. a.J Ajándékozási jogügyleteknél, az ajándék tárgyát képező ingatlanok értéke mindig a bélyeg és illeték törv. és szabályok 64., 65., 66. és 67. $-ai értékűében, — nem pedig járóság által eszközölt becslés alapján állapítandó február 10. 3339/1885. sz. a.) községi elől' meg. (1886. Illetékügyekbru beadott oly halasztási kérvények, — melyekben át a Iában az időhalasztás megadását a felek törvény alapján követelhetik, — bélyegkötelezettség alá nem tartoznak. (1886m február 15. j,698,1885. sz. a.J leres felek által a periratok beadására igénybe vehető s a fórvény által eugedélyezett első halasztás felett felvett jkönyv a rendes eljárásban bélyegmentes ; ez a bélyeg-mentesség sommás eljárásban felvett halasztási jegyzőkönyvekre ki nem terjed-. (1885. évi 1,006. sz. a.) Ha a vett ingatlan vevőre telekköuyvileg már átírva lett. a jogügylet illetékszabás szempontjából akkor sem tekinthető megscmmisitettuek, ha eladó a viszonvásárlási jogot fentartva, az ingatlant visszaszerezte. (1886. február 18. 4,187/1885. sz. a.) Ha a birói árveréseit történt vétel a telekjegyzőkönyvben vevő javára csak feljegyeztetett: ez a feljegyzés nem szolgálhat okul arra, hogy ez után a vétel után kiszabott illeték abban az esetben, ha a feltételeknek a vevő részérőd nem teljesítése miatt, a vett ingatlan bírói végzés folytán újra árverés alá s egy harmadik vevő kezére keríti, ne torültessék. {1886. február 22. 3,814/1885. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök: Müller Sámuel e., dehreczeni trvszék, bej. nov. 12, félsz. nov. 25, csb. Nagy Károly, tmg. Dr. Popper Mór. — Braum H. e., szatmári trvszék, bej. nov. 2, félsz, deczemb. 1, csb. Pap Kálmán, tmg. Varga Antal. — Novobatzky Ferenc e., pancsovai trvszék, bej. nov. 15, félsz. dec. 18, csb. Popovits Fái, tmg. Czillinger Jenő. — Popp JánOS e., erzsébetvárosi trvszék, bej szept. 20. félsz, októb. 2, c*b. Bán Ferenc, tmg. Zikeli Mihály. — Jákob Reichenstein e., besztercei trvszék, bej. okt. 25, félsz, novemb. 12, csb. dr. Binder Vilmos, tmg. dr. Wagner Albert. Pályázatok : A vízaknai jrbiróságnál a 1 b i r 6 i áll szept. 23-ig. — A szombathelyi kir. ügyészségnél alügyészi áll. szept. 24-ig. Nyomatott <• »Pesti könyvnyomda-részvény-társaságánál. (Hold-utcza 7. szám.)