A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 38. szám - A vaspályák kártéritési kötelezettsége személyi balesetek miatt. 6. r.

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 38. számához. Budapest, 1886. szeptember 19-én. Köztörvényi ügyekben. Ha a hitelezőnek az egyenes adós ellen fennálló követelése mind az egyenes adós, mind a kezes és készfizető által jelzálogilag biztosítva lett, a hit.lező jogosítva van az egyenes adós jelzálogánaí árverezése alkalmából a kö*etelésre nézve egészben vagy esak részbon magát az egyenes adós jelzálogából kielégíteni. És hab;ir a hitelező módjában állott volna az egyenes adós jelzálogából teljesen kielégíttetni követelését, de ö csak részbeni kielégítést vett, a jelzálog másik részét pedig egy későbbi rangsorozatíi és kezesség által nem biztosított követelése kielégítésére juttatta, ngy a készfizető kezes e címen még se követelheti, hogy az ö ingatlanán, a követelés biztosítására bekeblezett zálogjog töröltessék. (1881 : LX. 190. §; osztr. polg. tvk. 1SG0. és 1357. §§.) A brassói kir. törvényszék: Puscariu József ügyvéd által képviselt ifj. S . . . . János felperesnek, Schnell Károly ügyvéd által védett prázsmári előlegező egylet alperes ellen zálogjog törlés iránt 1885. évi 3,079. p. sz. a. keresettel folyamatba tett s rendes eljárás szerint befejezett perében mai napon tartott nyilvános tanácsülésben hozta következő Ítéletet: Az 1879. évi 4,299. tkvi sz. a. kelt végzés következtében a prázsmári 318. sz. tjkvben A f a. foglalt 13,414— 13,419. hr. sz. fekvőkre C. 2. sz. a. I5,0o0 frt tőke s járulék erejéig a brassói általános takarékpénztár javára bekebelezett és C. 5. sz. a. a prázsmári előlegező egylet javára 14,525 frt 58 kr. még fennálló összeg erejéig átruházott zálogjognak kitörlése 12,541 frt 21 kr. és 1,200 frt, összesen 13,741 frt 21 kr. összeg erejéig bekebeleztetni rendeltetik s annak foganatosítása iránt az ítélet jogerőre emelkedése után a kebli kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság meg fog kerestetni. Indokok: Felperes keresetében azt hozván fel, hogy az A '/. a. másolatban becsatolt s alperes által nem kifogásolt adóslevél szerint id. S . . . . János és ennek neje Anna tartoztak a brassói általános takarékpénztárnak 15,000 frt kölcsöntőkével, lekötvén jelzálogul összes ingatlanaikat, melyekre a zálogjog 15,000 frt erejéig első helyen be is kebeleztetett. Ezen adóslevél végpontja szerint felperes az emiitett -első helyen bekebelezett 15.000 frtért fizető kezességet vállalt s lekötötte további biztosítékul a prázsmári 318. sz. tjkvben A f alatt foglalt 1. r. sz. a. ingatlanait, melyekre a fenti összeg erejéig a mellékzálogjog bekebeleztetett. A becsatolt engedménylevél tanúsítása szerint az adóslevélben foglalt 15,000 frt, mely időközben 14,525 frt 58 krra szállott, a prázsmári előlegező egyletre átruháztatott s ezen egylet egy még fennálló más 3,000 frtos követelésért id. S . . . . János és neje ellen pert folytatott, azt megnyervén, végrehajtás utján id. S . . . . János és nejének összes ingatlanait eladatta, mely alkalommal a beszerzett végrehajtási iratok tanúsítása szerint az id. S . . . . János és neje tulajdonát képező ingatlanokból befolyt 14,772 forint Ezen 14,772 forint összegből 128 forint 34 kr. előnyös tételt leütve, alperes prázsmári előlegező egyletnek első helyen bekebelezett 15,000 írt illetve időközben leszállott 14,525 frt 58 kr. követelése és kamatai fedezésére a vételár-felosztás alkalmával maradt 14,643 frt 66 kr. Ifj. S . . . . János jelenlegi felperes ezen alperes előlegező egylet javára első helyen bekebelezett 14,525 frt 58 kr. tőkekövetelés fedezésére 1883. évi október 6-án letétbe helyezett 1,2IJ0 frtot/ mely összeg hozzáadva az árverésen befolyt s az előnyös tételek levonása után fennmaradt vételárhoz, az egész összeg tett 15,843 frt 6') krt ebből a 6% kamatot és késedelmi kamatot, összesen 2,102 frt 45 krt leütve, a 14,525 frt 58 kr. tőkekövetelés törlesztésére állott 13,741 frt 21 kr., tehát fedezetlen maradt csakis 784 frt 37 kr. Tény az, hogy alperes a sorrendi tárgyaláson a vételárból csakis 8,128 frt 03 krt vett igénybe a 14,525 frt 58 kr. törlesztésére, a többi fennmaradt összeget az id. S . . . . János és neje fekvőire bekeblezve volt további tételek fedezésére, — melyekért ifj. S . . . . János kezességet nem vállalt — engedte át, élvén állítása szerint a végrehajtási törvény 190. §-a által adott azon jogával, miszerint ha a jelzálogilag biztosított követelés egyidejűleg árverés alá nem került más ingatlant, vagy valamely közös ingatlannak más tulajdonos társát illető, de el nem árverezett hányadát is terheli, az a vételárból a hitelező kívánsága szerint egészben vagy i észben elégítendő ki. Alperes által hivatkozott végrehajtási törvénynek fennebbi 190. §-a jelen esetre nem alkalmazható, mert nem lévén szó egyenlő joghatályú egyetemleges zálogjogról, az egyenes adósok ellen felperes csak azon egy követelésért állott jót, mely első helyen van bekebelezve s ennek daczára alperes kifizettette a befolyt vételárból a felperes ingatlanait mellékzálogilag nem terhelt követeléseket is; felperes kötelezettsége tovább nem terjedhet, mint a mennyire magát határozottan kötelezte, felperes ingatlanait nem terhelheti többé azon követelés, mely kikerült az egyenes adósok ingatlanaiból, hanem csakis azon rész, mely az egyenes adósok elárverezett ingatlanaiból befolyt vételár által nincs fedezve, mely jelen esetben 784 frt 37 kr. Alperes nem volt jogosítva az első helyen bekebelezett és felperes ingatlanait is terhelt egyetemleges jelzálogból befolyt vételárból 6,515 frt 63 krt oly bekebelezett követelések fedezésére fordítani, melyekért felperes nem vállalt fizető kezességet és melyek nem terhelték felperes ingatlanait s ha mégis alperes azt megtette, ennek következményeit nem róhatja fel felperesnek. Alperesnek azon ellenvetése, hogy felperes mint id. S. János és nejével egyetemlegesen kötelezett fizető kezes, az egyenes adósokkal egy rangban áll és alperesek iránt egyenlő kötelezettséggel van az eladott egyetemleges jelzálog vételárból az alperes kérelme folytán nem fedezett hátralékért, szemben épen az egyetemI legesség fogalmával tekintetbe nem volt vehető, mert a kérdéses j 15,000 frtért lekötött egyetemleges jelzálogok egyetemlegesen fe! leltek a bekebelezett követelésért, t. i. egyik ingatlan a másikért, ! de nem feleltek az eladott ingatlanokon bekebelezve volt oly követelésekért, melyeket alperes a vételár felosztásakor fedezett, de melyekért felperes ingatlanai nem feleltek egyetemleg. Nem jöhet továbbá tekintetbe alperesnek még azon kifogása sem, hogy a felperes által letett 1,200 frtnyi összeg a prázsmári előlegező egylet követelésébe be nem számittathatik, mert a letétről alperes értesittetvén, arról tudomással birt, az összeg mindig rendelkezése alatt áll, azt bármikor felveheti, mindezeknél fogva a felperesi keresetnek hely adandó és a zálogjog kitörlésének bekebelezése a lefizetett 13,741 frt 21 kr. erejéig elrendelendő és a zálogjog csakis 784 frt 37 kr. erejéig volt fentartandó; fenmaradván minden esetre alperesnek a hátralékos követelés iránti joga id. S . . . . János és ennek neje ellen. A marosvásárhelyi ra. kir. itélő tábla : Az első bíróság idézett keletű és számú Ítélete azon változtatással, hogy a zálogjog 12,541 frt 21 kr. erejéig törlendő, helyben hagyatik; mert igaz ugyan, hogy felperes az A) alatti kölcsön-kötvény szerint, mint fizető kezes a főadósokkal egyetemleg kötelezte magát, mely kötelezettséget külömben a ptkönyv 1,357. §. is megállapítja, ez azonban csak a hitelező javára s nagyobb biztosítására szolgál, a föadósok és fizető kezes közötti jogviszonyon pedig mitsem változtat, de egyébként is a hitelező a ptkönyv 1360. §-a szerint kezesség elvállalásával egyidejűleg adott záloggal a kezes kárára fel nem hagyhat, minthogy a ptkönyv 1,358. §. szerint a kezes fizetés esetében nemcsak a hitelező jogaiba lép, hanem ez köteles a kezesnek minden bizonyítékokat és biztosítékokat átengedni, s ha a hitelező a záloggal felhagy, a kezesnek kötelezése azon mértékben enyészik el, a mely mértékben fizetés esetében a főadós ellen viszkereseti joga támadna, az pedig kiterjedne az egész fizetett összegre, mivel a fizető kezességből folyó egyetemlegesség a kezes általi jelzálo^adás esetében is csak a kötelező s egyetemleges kötelezettek közötti jogviszonyra bir befolyással, de a kötelezettek egymás közötti jogviszonyát