A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 38. szám - A vaspályák kártéritési kötelezettsége személyi balesetek miatt. 6. r.

150 A J OG. nem érinti, s a kezes a kezesség természeténél fogva a kezesség elvállalása által csak a hitelezővel szemben válik adóstárssá, a főadóssal szemben pedig kezesi minőségét megtartja, s ha mint kezes fizetett a föadósért, a ptkönyv 1358. és 1423. §§. szerint a főadóstól az egész fizetett összeg megtérítését követelheti, miből következik, hogy ha a hitelező a záloggal felhagy, illetőleg a főadós által adott zálog eladásából bejött vételárt követelése törlesztésére igénybe nem veszi, a fizető kezes kötelezése annak erejéig elenyészik,-- tehát miután alperes követeléséből, a mint az 18«4. évi január hó 10-én felvett sorrendi tárgyalási jegyzőkönyvből kitetszik, ha a főaclós zálogjoggal megterhelt ingatlanai eladásából bejött egész vételárt igénybe vette volna, követeléséből 12,541 frt 21 kr. törlesztetett volna, illetőleg törlesztetlen csak 1,5)81 frt 37 kr. maradt volna, felperes kötelezése nemcsak az igénybe vett, hanem az igénybe vehetett, de a ptkönyv Í360. §. ellenére igénybe nem vett, s igy összesen .12,541 frt 21 kr. erejéig enyészett el — a felperes által letétbe helyezett 1,200 frt törlesztésül azért nem fogadtatott el, mivel az nem történt jogszerű okokból, a ptkönyv 1,425. §-a szerint pedig a letét csak akkor bir a fizetés hatályával, ha törvényszerű okokból történt. (2,596/886. sz. 1886. évi ápril 6-án.) A in. kir. Ctiria: Mindkét alsóbirósági Ítélet az ügy érdemére nézve megváltozlattatik s felperes kereseti kérelmével elutasittatik. Indokok: Felperes az A. alatti kötelezvényben foglalt 15,000 írtért szülei, idősb S János és anyja néhai S. . . . Anna mint adósok mellett a brassói általános takarékpénztár javára készfizetői kezességet vállalván, mely kötelezvény ügy szülei, mint saját prázsmári 318. sz. telekjegyzökönyvi ingatlanaira bekebeleztetvén, ezen telekkönyvi ingatlanaival a zálogjog törlését azon alapon kéri, mivel szüleinek ingatlanai árverésen eladatván, alperesnek, mint a kérdéses kölcsöntőke későbbi tulajdonosának módjában volt a sorrendi tárgyalás szerint magát ezen töke és járulékaira nézve kielégíteni s nem volt jogosítva egy későbbi 3,000 frtos Ilikéjének biztosítása végett abból csak egy részt venni igénybe, a többit pedig az ő ingatlanaira meghagyni. E kérelemnek azonban helyt adni nem lehetett, mert felperes nem egyszerű kezességet vállalt, hanem az A. alatti kötvény tartalma szerint mint kezes és fizető szüleivel egyetemlegesen vállalta magára minden az A. alatti kötlevélben kikötött kötelezettségeket, tulajdonkép tehát oly adóstárs lett, ki a tökekövetelésért mindaddig felelős, mig az teljesen kiűzetve nincs. Alperes prázsmári előlegező egylet e szerint jogosítva volt az 1881 : 60. t.-c. 190. g-ának értelmében idősb S- . . . . János és Anna elárverezett ingatlanaiból befolyt vételárból kevesebbet venni igénybe, mint a mennyi öt megillette volna s ezen eljárása folytán nem nyert jogosultságot felperes arra, hogy a saját ingatlanaira bekebelezett, de még le nem fizetett tőke törlését kérhesse, mert a készfizető kezest, mint adóstársat e jog meg nem illeti. E részben nem támogatja felperes keresetét az osztr. polg. törvénykönyv 1,360. ij-ának intézkedése, mert ez világosan csak az egyszerű kezességre vonatkozik, felperes pedig mint készfizető kezes az 1,357. §. értelmében, mint egyetemleges adóstárs az egész adósságért felelős, oly módon, hogy a hitelezi) önkényétől függ, miszerint előleg a főadóst, vagy a kezest, vagy mindkettőt egyszerre akarja a kereset alá vonni s igy az is, hogy az egyiktől az egész összeget vagy annak egy részét kívánja-e kifizettetni, mit az idézett végrehajtási törvény 190. §-a a hitelezőnek világosan megenged. Ezeknél fogva stb. (I88b\ szeptember 2-án. 3,41 J. sz.) A kiküldöll eljárása ellen beadott előterjesztés felelt határozni a/.on bíróság van hivatva, mely. a végrehajtás foganatosítására esetleg megkeresés folytán - illetékes, habár a megkeresd törvényszék n felett már tárgyalási rendelt el. (Illetőségi összeütközés.) A ÉMpriféM tvszék s az ottani jbirőság között M. Jounáának — M. .Miksa elleni végr. ügyében felmerült illetőségi összeütközés elintézéséül. A m. kir. Curía a jbiróságot nyilvánította illetékesnek. .Mert a végrehajtás folyamán a kiküldött eljárása ellen beadott el"'.erjesztés felett határozni az 1^81 : (>(). t.-c. 35. §. szerint azon bíróság van hivatva, mely a végrehajtás foganatosítására ugyanazon törv. 18. §-a szerint illetékes. A m.-szigeti jbiróság pedig feuforgó esetben illetékessé vált az által, hogy a in.-szigeti tszék mint telekk. hatóság részéről a végr. törv. 221. §. értelmében megkerestetvén, az ingatlan átadását saját kiküldöttje által eszközölte. Es a további illetőségre nem bírhat befolyással a m. szigeti törvényszéknek ama téves eljárása, mely szerint a hozzá tévesen áttett előterjesztésre tárgyalást s kihallgatást rendelt. (1885. nov. 10. (),177. sz. a.) Az időközben elhunyt felperes megbízott ügyvéde jogosítva van a végrehajtási lépések megtételére j midőn »•/. örökösök a végrehajtást nem kérelmezik. Kr. Ignácnak -- P. Ferenc ellen 4oo frt erejéig intézett kielégítési végrehajtást tárgyazó kérvényére a szolnoki jbirőság'(1885. dec. '4. ö,851. sz. a.): végzésével a végrehajtást jogérvényes peregyesség alapján, alperes bárhol találtató ingóságaira s a szolnoki teíekjkönyvben foglalt ingatlanaira elrendelte, s foganatosítására a bir. végrehajtót kiküldötte. Ez ellen végrehajtást s/.envedö fel folyamodással élt, mivel felperes már előzőleg meghalt; tehát képviselő ügyvédje nem volt jogosítva ezen végrehajtási cselekvények eszközöltetésére. A kir. Tábla a felfolyamodásnak hely! aem adott; »tekintve, hogy a végrehajtást, — felperesnek a perben megbízott ügyvéde kérelmezte; tekintve továbbá, hogy az 1881. 60. t.-c. 16. §. második bekezdése értelmében, a perben megbízott ügyvéd, ha a megbízó léi időközben meghál, mindaddig, mig az Örökösök magok fel nem lépnek, a szükséges végrehajtási lépéseket megteheti, és csak a behajtott pénzt vagy értéket köteles a hagyatéki bíróságnak átszolgáltatni; tekintve végre, hogy a felperes örökösei mindeddig a végrehajtást nem kérelmezték«. (1886. június 28. 23,438. sz. a.) A végrehajtás el nem rendelhető oly birói egyesség alapján, mely jefryzökönj vilüur jogérvényes Ítélet erejével bírónak kimon. datotl agyán, de sem ki nem hirdeti tett, sem nem közöltetett a felekkel (1888. jun. 17. 11,725.) Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. Mintán a részletiigyletokuél a részletfizetési határidők pontos megtartásától a legnagyobb joghátrányok szoktak általában függővé tétetni, ennélfogva a részletfizetési határidők megállapítása az ily szerződések leglényegesebb részének tekintendő. A részlett!xylet ez okból inéi? akkor sem vehető megkötöttnek, ha a részletilgyli tröl kiállíttatni szokott nyomtatott kötelezvény a vevő által aláíratott és egy részletfizetés teljesíttetett ls, ha különben igazolva van, ho,y aláirÓ a nyomtatott fizetési határidőktől eltérő hatlirldők mellett volt csak hajlandó a részletügyletet megkötni. *) (1883: XXXI t.-c.) A budapesti kir. ker. és váltótörvényszék (1885. október 5. 36,í)83. sz. a.): Kubina Ferenc ügyvéd által képviselt S. Józse* felperesnek dr. Kelen Pál ügyvéd által képviselt B. József alperes ellen 7 db. sorsjegy visszaadása vagy 332 frt 50 kr. megfizetése iránti perében következő Ítéletet hozott: Felperes keresetével elutasittatik és tartozik alperesnek a visszonkövetelésileg érvényesített 9öo frt tökét.... megfizetni: ezen összegeken felüli viszonkeresetével alperes elutasittatik, stb. Indokok: Felperes az általa felsorolt sorsjegyeknek természetben visszaadása, esetleg azok értéke iránt indított keresetét arra alapította, hogy alperes ügynöke egy 1,00) frtOS 1'/„ járadékkötvényt megvételre kínálván felperesnek, ez utóbbi erkölcsi kényszerűségből aláirta a vétolügyletröl kiállított okiratot, mire alperes ügynöke; az okiratban kikötött s felperes által teljesítendő első befizetési részlet fedezete fejében a kereseti sorsjegyeket akarata ellenére magával vitte s helyettük az A) alatti járadéktervet is hagyta nála. A vételre vonatkozó komoly szándék hiányának bizonyítékául arra utal felperes, hogy 8 az általa kényszerűségből aláirt okiraton nyomtatott feltételekkel ellenkező kikötést tett, a mennyiken a 30 frtos havi részleteket nem havonként, hanem egynegyedévenként ígérte teljesíteni és pedig azon feltevésben, hogy alperes ügynöke ezen fizetési módozatot el nem fogadván, az ügylet létrr; nem jön, aminthogy az felperes felfogása szerint tényleg nem '*) Nem eléggé helyeselhetni a kir. Táblának és C u r i á n a k ! e felette szép indokolású Ítéletekben érvényesüli", .zigorúan jogi fölfogását a | részletiigyletel.kel való üzelmekkel izemben. A szerk.