A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 38. szám - A vaspályák kártéritési kötelezettsége személyi balesetek miatt. 6. r.

306 A J O G. nem illeti meg és a közjegyző azokat, a birói vagy gyámhatósági megbízás folytán letárgyalt hagyatékokról elkészíteni tartózik« de, a másolatok díjtalan kiállítására vonatkozó szavak törlésével egyidejűleg, azoknak mikénti díjazása tekintetében sem m i legkisebb intézkedés a törvény szövegébe fel nem vétetett. Véleményem szerint ugyan abból, hogy a másolatok díjtalan kiállítása törölve lett és az életbelépett törvény 32,, 33. és 34. §-aiban mindazon teendők, melyeket a közjegyző díjtalanul végezni tartozik, benfógaltatnak — el van döntve azon kérdés, hogy a másolatokért díj jár : — e tekintetben pedig az 1880 : LI. t.-c. 11. és 16. §-ai teljes tájékozást nyújtanak. Tekintettel azonban arra, hogy a törvény (1886: VII.) e' tárgyban nem intézkedett, sőt a 33. §. 7-ik bekezdése szerint »a hagyatéki leltározással és tárgyalással szorosan össze nem függő egyéb, habár kapcsolatos cselekményt, a közjegyző a 32. §-ban meghatározott díjért teljesíteni nem köteles«, de az ilyen cselekményekről s azok mikénti díjazásáról a törvény hasonlóan egy szó intézkedést sem tartalmaz : minden egyes közjegyző csak örömmel fogadhatta a törvénynek ezen homályosan kifejezett szavait kellőleg indokoló azon memorandumot, melyet a magyarországi kir. közjegyzők országos egylete központi bizottsága 1-86. évi március hó 8-án tartott tanácskozmányából kibocsátva, miheztartás végett szétküldött. És c memorandum meggyőződésem szerint is tökéletesen megfelel a törvényhozó intentióinak ; mert a díjseálát megállapító :'»'.!. §. után nyomban és egymásután intézkedvén a törvény, a kapcsolatosan letárgyalt és a hosszadalmas előkészületet, sok időt igénybe vevő, stb. hagyatékok mikénti díjazásáról, ezeken felül 33 §. 7-ik bekezdésében szükségesnek tartotta kimondani, hogy a hagyaték tárgyalással szorosan össze nem függő egyéb, habár kapcsolatos cselekményeket a közjegyző a 82. §-ban meghatározott díjért teljesíteni nem köteles. Mindezek dacára azonban, bár az illetékszabás céljából ké szitett és az árvaszékek által igényelt másolatoknak irásdíja s az előbbiek hitelesítése tekintetében az 1880: LI. t.-c. 11. és 16. §-ait szigorúan megtartottam; a telekkönyvi állapot megtekintéseért s annak kijegyzéseért, ha telekkönyvi kivonat csatolva nem volt, minek pedig az 1877 : XX. t.-c. 237. §-a szerint az iratokhoz kellene csatolva lenni — adókimutatás beszerzéseért — a hagyaték tárgyalás megtarthatása végett egy vagy más irányban szükséges levelezésekért, a hagyatéki értekhez mérten, 50 krt vagy 1 frtot számítottam fel : az itt közölt * gyámhatósági végzés mindenikében, ugy az irás, mint hitelesítés díja, sőt az egyikben a telekkönyvi kivonat hiánya miatt végzett telekkönyvi kijegyzésért felszámított díj és még a bélyeg is törölve, — a 32. szerint a közjegyzőt »megillető« díjátalány — bár nem kéretett — megállapítva, s annak kifizetésére a fél végrehajtás terhe alatt, utasítva van. * 5,587/1886. árvsz. Zagyva Lajos mezőtúri kii-, közjegyző néhai Bagi László tiszasasi volt lakos hagyatéki ügyiratait a tárgyalási jegyzőkönyv kapcsán bemutatja. Végzés. A beterjesztett hagyatéki iratok a tárgyalási jegyzőkönyvben foglalt örökösi nyilatkozatnak jogi szempontból leendő véleményezése végett 15 napi visszavárással az árvaszéki ügyésznek kiadatnak A hagyatéki tárgyalás megtartásáéit Zagyva Lajos kir. közjegyzőnek 51 kr. bélyegdíjon felül az IÍSSÜ : VII. t.-c. 'Á"l. §-a alapján 5 irt állapitta t i k meg, s ezen összegnek nevezett kir. közjegyző részére leendő közvetlen s 15 nap alatti lefizetésére az örökösök, illetve azok gyámja végrehajtás terhe alatt köteleztetnek ; a jegyzőkönyvi másolatért, valamint a leltározásért felszámított 1 fit 80 kr. megállapítható nem volt, mert e cselekményei a kir. közjegyzőnek a hagyatéki tárgyalással szorosan összefüggők s igy azokért külön díjjazás fel nem számitható, külömben is a tárgyalási jegyzőkönyv másolatainak hitelesítése nem a kir. közjegyző hatásköréhez tartozik Miről Zagyva Lajos kir. közjegyző Mező-Túron, az árvaszéki ügyész helyben, és özv. Bagi Lászlóné Tiszasasou értesíttetnek. Szolnokon, Jász-Nagykún-Szolnok megye központi, árvaszékének Í88'>. évi augusztus hó 7. napján tartott üléséből Kormos h. elnök ^ph.) 5,136/lS8fi. árvsz. Néhai Erlich Ignác volt dévaványai lakos hagyatéki ügyében. Végzés. Dévaványon 188". évi december -.8. napján végrendelet nélkül elhalt Erlich Ignácz hagyatéka áll : I l,Mi0 frt értékű ingóságból, továbbá ! frt értékű a dévaványai 1,63s sz. jkönyvben. A + hrsz. ház felerészéből !27,<iOü frt teherből s igy tiszta érték nincs stb. stb. A hagyaték tárgyalásaért a tárgyalási jegyzőkönyvben felszámított dijak közül ^4 frt 3H kr. Zagyva Lajos kir, közjegyző részére megállapíttatik ellenben jegyzőkönyv irása címén <>() kr., illeték alá hitelesité - 1 frt 2") kr., leltár hitelesítés 50 kr. telekkönyvi kijegyzés 1 frt s két fölösleges bélyeg címén 3U kr. vagyis összesen 3 frt 65 kr. töröltetik, miután a 3 frt 6*» kr. törvény szerint meg nem állapitható. Egyidejűleg stb. Kelt Szolnokon Tász-Nagykún-Szolnok megye központi árvaszékének lís 6. évi július hó c2í. napján tartott üléséből Kormos h. elnök (ph ) Mivel tehát az itt közölt egyik határozat a másolatok i r á s i és hitesités díját, (bár közelebbi hivatkozás nélkül) az 1888. YIJ. t.-c. 7-ik bekezdése alapján látszik meg nem állapit ható na k tartani, pedig a leszállított tariffára, s arra tekintettel, hogy az új törvény a közjegyzőnek még élelmezési és fuvarköltségét is a díjátalányból véli fedezhetőnek, a másolatok | díjkérdése és a mellékes cselekmények külön díjazása, oly el! maradhatlan és lényeges feltétel, mely nélkül a hagyatékoknak a kir. közjegyzők általi ellátása lehetetlen, annálfogva nem várhatva be a közölt végzések eJen közbevetett felebbezéseimre hozandó határozatokat minden leheti", nézeteltérés eloszlatása, a súrlódások kikerülése, a magam és talán esetleg hasonló sorsban részesülő kartársaim teljes jóhiszeműségének megóvása tekintetéből, bátor vagyok a belügyi és igazságügyi rainister urak ő nagyméltóságaikhoz azon alázatos kérelemmel járulni, hogy ha már egy szabatos és minden kételyt kizáró hagyatéki díjseálát a törvényhozástól nyernünk nem sikerült — a felmerült concret eset alkalmából a következő kérdésekben, nevezetesen: 1. A memorandumban felsoroltak és azon a hagyatéki leltározással és tárgyalással össze nem függő egyéb, habár kapcsolatos cselekmények, melyeket a közjegyző a 32. § ban meghatá| rozott díjért teljesíteni nem köteles, vagy ha nem, melyek azok i Es ebből folyólag 1. Melyek azon díjak, melyek ezen cselekményekért járnak ? 3. Hogy a másolatok irás és hitelesítés díjai tekintetében az 1880: LI. t.-c. ll. és 16. §-ai alkalmazandók-e ? 4. Hogy az 1886: VII. t.-c. 32. §-a szerint a közjegyzőt »megillető « és az 1880 : LI. t.-c. ll. és * 16. §-a szerint a közjegyzőnek »járó« s a kapcsolatos cselekményekért megállapittatni reménylett díjakra vonatkozólag — ha kifizettetnek — alkalmazandó-e a 32. §. utolsó bekezdése ? 5. A megállapított díjak behajtása kinél kérelmezendő ? az ' ki által eszközlendő ? s a bíróságok által megállapított díjak is I közigazgatási uton hajtandók be? 6. Hogy az iratok félsz relésére, a haláleset felvételi ívek leltárak mikénti szerkesztésére nézve az 1877: XXV. t.-c. 224., 228 , 230.. 231—232., 234., 237. és 243. §-ai, ugy a bélyeg és illetéki szabályok 64. §-a az illető közeg k és hatóságok által pontosan - megtartassanak - közrendeletileg sürgősen intézkedni kegyeskedjenek. Zagyva Lajos, mezőtúri kir. közjegyző. Irodalom. Petrovszky József b.-csabai kir. aljárásbirónak »A közigazgatási törvények és rendeletek kézikönyve« című füzetes vállalatából megjelent a X. füzet vagyis a nevezett munka III kötetének bevezető része. Tartalmazza a közig, bíráskodás és a közig, közegek eljárása alá is tartozó ügyeket, az ügyvitelt a kisebb polgári peres ügyekben, a gazda és cseléd közti viszony szabályozását, az ipartörvényt és annak végrehajtása tárgyában kibocsátott rendeletet, a kereskedelmi ügyekre vonatkozó határozatokat és a magyar btk. a kihágásokról. Ara 80 kr. Vegyesek. Fény- és árnyképek a bíróságok köréből. * II. A pozsonyi törvényszék. Alig van provinciális biróság, mely annyira exponálva volna a külföld előtt, mint a pozsonyi kir. törvényszék; mert Pozsony mint határszéli város, lúlnyomólag a szomszédos Ausztriával közvetlenül, azután a többi örökös tartományokkal és a külfölddel közvetve élénk forgalmat folytat s ezért itt a külföldiek hol mint fel-, hol mint alperesek sííríín fordulnak meg. Igen természetes, hogy a külföld egy nagy része a pozsonyi kir. törvényszék tükrében nézi a magyar igazságszolgáltatást, s ennek hírneve^nagyrészt attól függ, mily képet nyújt a pozsonyi törvényszék működése. Fájdalommal be kell vallani, hogy ezen működés j nem mindig nyújtott örvendetes képet A kir. törvényszék első | elnöke Dobrovits Mihály volt; mint városbíró köztiszteletet | vivott ki magának, mint elnök azonban előrehaladott kora és gyengélkedése folytán, nem tudott elég erélyt kifejteni a törvényszék igazgatásában. Halála után Hosztinszky János bízatott meg az elnöki teendőkkel; személyesen sok sympathiát élvezett ! s különösen dicséretreméltó azon tapintatos és megnyerő modora, melyet az ügyvédek irányában tanúsított s mely különösen akkor * Ezen rovat megnyitása viszhangra talált munkatársaink körében. j Azért kérjük, hogy minél sűrűbben vegyék igénybe. A szerk.