A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 38. szám - A vaspályák kártéritési kötelezettsége személyi balesetek miatt. 6. r.

A JOG. 307 is tapasztaltatott, midőn a pozsonyi ügyvédi kamarának első alakuló közgyűlését megnyitotta. De á törvényszék vezetéséhez gyengének bizonyult be; az ügyek elintézése oly lassú tempóban folyt, hogy ugy az ügyvédeket, mint a közönséget kétségbe ejtette. \ áltókeresetekre csak hónapok múlva tüzetett ki a tárgyalás s ha az ember délelőtti 10 óra után merészkedett az adomázó és csibukozó tisztelt jegyzői kar előtt, mely ilyenkor rendszerint egy szobába volt egybegyűlve, megjelenni és magas figyelmét valamely elkésett ügyre tiszteletteljesen felhívni, akkor nem igen udvarias feleletet kapott ; p. o. »H á t aztgondolja, hogymicsaka maga ügyei miatt vagyunk itt?« stb. E mellett nem volt ritka eset, hogy valaki egy ma beadott végrehajtási kérvényről az iktatóban értesülvén, holnap beadott egy biztosítást és azt hamarább kapta ki és foganatosíthatta is, mint a mitsem sejtő első végrehajtó, stb. A dolgok már oda fejlődtek volt, hogy a pozsonyi kereskedők váltóikat Bécsben osztrák bélyeg alatt keltezték s itt be is perelték, mi által természetesen a magyar kincstár is tetemes károkat, de a magyar igazságszolgáltatás is nagy csorbát szenvedett; midőn azután Hosztinszkynak hizelgői a lapokban kezdték az ő vezetését magasztalni, ezt azzal indokolván, hogy a kir. tábla vagy Curia egyik-másik perben az I. bíróság Ítéletét helybenhagyta, — képzelhetni, mily pokoli hahotát idéztek elő a közönségnél. Végre az interregnumnak véget vetett a kormány 1ÍS75. évben, midőn Bodrog hy Istvánt nevezte ki a törvényszék elnökévé; ez azután hatalmasan kezdte tisztítani .AUgias istállóját és habár némelyiknek nem tetszett is a szigor, melylyel a munkához szoríttatott, mégis a közönség hálával fogadta az uj elnök intézkedéseit, mert az állapot napról-napra szemlátomást javult s ma bátran sorozhatjuk a pozsonyi törvényszéket a legjobb hazai bíróságok közé. Mihelyest az ember a törvényszéki épületbe lép, annak minden zugából látja a példás rendet és tisztaságot: az ügyek elintézése pedig nem hágy kívánni valót: mindez pedig első sorban az erélyes elnök érdeme. Első sorban igen, de nem kizárólag; mert nagyban segítik őt a bírói karnak oly kitűnőségei, melyek bármely bíróságnak díszére válnának. Ott van a tiszteletreméltó veterán Orosz László, ki a fenyítő ügyeket oly tapintattal és buzgalommal vezeti, hogy évek óta nem merült fel panasz ez irányban; Hánrich J ózsef és Burián Pál bírák, mindenik oly kitűnő szakember és munkaerő, kikről csak azt csodálni, hogy még nem helyezték őket magasabb állásokra, a mint azt megérdemelnék; van azután a fiatal jeles gárda, Z s a b o k r s z k v Fercncz, K u n c z Géza és Lábán Lajos bírák, kik legszebb reményekre jogosítanak. De vannak olyanok is, kik jobban megérdemlenék már a nyugalmat ; részint öreg urak, részint beteg emberek, mind tisztességes jellemek, de a mai kor kívánalmainak már nehezen tudnak megfelelni. A járásbíróság már megifjodott, Petöcz Gábor járásbiró szakértelmet, tapintatosságot, erélyt és finom modort szerencsésen tud egyesíteni, birótársainak buzdító példát adva ; csak az az egy óhajtás teljesüljön, hogy t. i. a járásbíróság áthelyeztessék a törvényszéki épületbe, a hol kényelmesen elfér; ez által a közönség sokat, roppant sokat nyerne. Van ám abban hely a kir. táblának is és pedig az épület első emeletén; mintha csak annak építették volna, olyan alkalmas a régi »országház« egy .»törvénykezési palotának«, s nem is kerülne pénzbe. Hálátlanok volnánk, ha végezetül meg nem emlékeznénk a telekkönyv példás állapotáról, mely szintén előnyösen külömbözik attól, a mit előbb tapasztaltunk; van is egy derék vezetője a telekkönyvnek Kőszeghváry Gyula személyében, ki már Erdélyben oly bokros érdemeket szerzett magának a telekkönyvi intézmény körül, hogy a Eerencz József-rend lovagkeresztjével lett kitüntetve. A törvényszéki irodára még ráférne némi felfrissítés, no de majd ezt is a jövőtől reméljük. Pozsonyi. A XVIII. német jofrászgyiilés, mely ez idén f. évi szept. U-én Wiesbad énben tartatott, meglehetősen látogatott volt. Részt vett 277 tag, kik Gneist-ot választották elnökül. Magyar jogászaink közül dr. K ö r n y e i Ede budapesti ügyvéd barátunk vett ez alkalommal is részt. A gyűlés számos határozatai közül érdekesnek tartjuk kiemelni azon határozatot, mely szerint az úgynevezett »Schöffengericht-ek« (népbiróságok) »általában a gyakorlatban teljesen beváltak.« Legjelentőségteljesebb azonban, az a határozata, mely szerint »az esküdtszékek ez idő szerinti berendezése reformálást igényel.« Regény készíttetése végrehajtás utján. Egy regényíró kiadójával egyik regénye kiadása iránt szerződött. Két kötetet át is adott, melyek nyomtatásban megjelentek, de ismeretlen körülménvek közbejötte miatt müvét be nem fejezhette. A kiadó tehát j egy más iróval az iránt egyezett meg, hogy ez a megkezdett ruü| vet megállapított honoráriumért be fogja fejezni. Ezen iró ;8 két I kötetet adott át a kiadónak, de tovább folytatni a müvet nem akarta. A dolog perre került, melyben az iró beismerte kötelezettségét a kiadónak a szerződés értelmében még 18 ívet átadni. Minthogy azonban kötelezettségének eleget tenni vonakodott, a kiadó végrehajtás utján akarta erre az írót szorítani, kérvényében előadván : miszerint hatalrnaztassék fel alperes költségére a még I hiányzó kéziratot egy harmadik iró által elkészittetni. Az elsöbiróság elutasította felperest, mivel regényírás, illetve befejezés mint i individuális munka, harmadik személv által el nem kés/üttethetik. 1 Ellenben a felsőbíróság alperest elmarasztalta, mert oly regénv. ! mely valaki által elkezdetik s más által folytattatik, nem <>iv j individuális munka, hogy egy harmadik által be ne fejeztethetnék. Hol perlendő a meg- nem állapított ügyvédi díj és költj ségr, ha a követelésbe vett összeg 50 frtot meg nem halad 2 ... . ; A budapesti kir. itélő tábla: Az eljáró kir. járásbirósági nak illetőségi végzése az ezt követő eljárás és következménveiv»-l együtt megsemmisíttetik. Indokok: Perenkivüli ügyvédi díjak I iránti követelések az 1874. XXXIV. t.-c. 58*. §. szerint ugyan az ügyvéd személyes bírósága előtt érvényesitendők, de az összegre való tekintettel ezen személyes bíróságot a mennyiben a követelt összeg az 50 frtot meg nem haladja, az 1877 : XXII. t.-c. a kisebb polgári peres ügyekre nézve előirt eljárásra hivatott bíróság ké pezi, a mennyiben az eljáró bíróság a jelen 24 frt 95 kr. iránt indított, s mint ilyen a fent említett külön ügybirósághoz utalt ügyben magát mint sommás bíróság illetékesnek kimondotta, s a I fent idézett törvényintézkedés mellőzése által, melytől eltérésnek I helye nincsen, az 1881 : LIX. t.-c. 39. §. C. pontjába ütköző és ugyanazon §. utolsó kikezdése szerint hivatalból figyelembe veendt". j alaki sérelmet követett el s az illetékességet megállapító végzést és ennek folytán az azt követő eljárással együtt hivatalból meg semmisíteni kellett. — A m. kir. Curia: Tekintve, hogy az 1877. XXXIV. t.-c. 58. §. bíróilag még meg nem állapított ügyvédi díjak és költségek iránti keresésére nézve tekintet nélkül arra, hogy azok peres vagy peren kivüli eljárásból merültek-e fel, külön ügybiróságot jelöl ki s ezen külön törvénybe foglalt intézkedés a kisebb polg. peres ügyekben való bíráskodást szabályozó 1877 : XXII. t.-c. mint általános törvény által hatályon kivül helyezve nincs s ennélfogva csakis a már megállapított ügyvédi díjak és költségek iránti keresetek, miután az ügyvédi rendt. idézett 58-ik §-a által külön ügybirósághoz utasítva nincsenek, az általános illetékességi szabályok alá s ekként az 1877 : XXII. t.-c\ intézkedése alá esnek és tekintve, hogy jelen kereset tárgyát még mea; nem állapított ügyvédi díjak és költségek képezik, a másodbiró I sági végzés megváltoztatik és a kir. ítélőtábla érdemleges határoj zat hozatalára utasittatik. (1886. aug. 16. 4,0/>l.) Curiai és táblai értesítések. E rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz intézni. Tisztelettel kérjük azon t előfizetőinket, a kik az e rovat alatt nyajtotl szolgálatainkat igénybe veszik, hogy kérdezösködéseiknél a feleknek ugy vezeték-, mint keresztneveit tisztán, rövidítés nélkül és olvashatÓai köz">l;ék velünk, pontosan megjelölve, hogy az ügy a Curián vagy a Táblán van-e, hogy polgári, fenyítő, fegyelmi, váltó, kereskedelmi, vagy úrbéri természetű, és hogy mely bíróság és lehetőleg azt is, mikor és mily szám a lati terjesztette fel, hogy így minden tévedésnek eleje vétessék. Dr. S 1. A f. k. Stiegler J. — Bauer H. ügyet a T. f. hó 9-én hh. — Ar.-Maróth. B. T. A kérdett ügyeket nem találhattuk, kivéve a Wrbovszky — Steiner A. ügyet, mely már a C-án is volt. — Iiattonya. Z. P. A í f. k. Dalicsek A. — Frankfurter M. és t. ügyet a T. f. hó 6-án hh. I llékés. K. J. A f. k. özv. Konkoly J.-né — Malmos A. és t. ügyben a T. f. hó 7-én ms. az első bír. határozatát. — Here<r-zá*Z. Sz. K. Ad 1. Fejes B. — Kis M. érk. 9591/86 sz. a., n. e., eld. Klimkó ; ad 2. Fejes B. — Kis A. érk. 16287,86 sz. a., n. e., eld. Vörösmarty ; ad 3. Limmer B. — Klein M és tsai ügy a C.-hoz érk. 2241/86 sz. a., n. e., eld. Szabó Ágost ; ad 4. Bianky G. — Union bank érk. 5636/86 sz. a., n. e., eld. Czorda; ad 5. Katz M. — Lengyel A. érk. 4669/86 sz. a., n. .e., eld. Szászy. — Debrecen. Dr. 0. 1. Ad 1. özv. Szálai L-né — Szálai S. és t. i ügy a C.-hoz érk. 5960/86 sz. a., n. e., eld. Nagy Samu ; ad 8. Grünvald I Farkas b. ügye érk. 26379 86 sz. a., n. e., eld. Tóth ; ad 9. Öry M. Polgári A. ügy még n. j. a T.-hoz ; ad 10. Balogh J. — Udvarhelyi K. ügy a C.-hoz érk. 2868/86 sz. a., n. e., eld. Farkas; ad 11. Hollósy lstv. és t. b. ügyet a T. f hó 7-én .13192/86 sz. a.) hh. — Dr. K. S. Ad 19. Schwartz Mór b. ügye a C.-hoz érk. 4529/86 sz a., n. e., eld. Dózsa