A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 38. szám - A vaspályák kártéritési kötelezettsége személyi balesetek miatt. 6. r.

A JOG. 305 című könyvét, mely már 1885. előtt 15 kiadást ért. Nevezett szerző 1835-ben egész ifjan hunyt el és e könyv csupán gyűjteménye a párisi jogegyetemen tartott felolvasásainak. 1885-ig mindannyi kiadmányok Colraet Doage által bocsáttattak közre. A 1 4-ik kiadás (1880-ban) több pontjaiban egészen átdolgoztatott G lásson által s sok kérdés, mely az előbbi kiadásokban érintetlenül hagyatott, ebben meg van vitatva Két más tartalomdús munka jelent meg G a r 8 on e t-től. 1. Précis de procédure civile. (A polgári peres eljárás alapvonalai. 1 köt.) ; 2. traité'de procédure civile. (A polgári peres eljárás. 4 köt.) Az első nem egyéb, mint ismétlökönyv, a tanulók részére irott. A második ellenben egy nagyobb történelmi tanulmány, mely egyaránt elméleti és gyakorlati iránynak hódol s kitűnően használható mindazok által, kiket a polgári per érdekel. VIII Büntetőjog és bűnvádi eljárás. A jog e fontos ágának tanulmányozása kissé elhanyagoltnak látszik. Nem említhetünk egészen új munkát. A mit ide jegyezhetünk, az az 18í?0. év folyamán megjelent művek újabbi kiadásai csupán. Ezek közül kitűnőségre első Ortolan J. des Elément ele droit pénal ÍA büntetőjog elemei) című munkájának 5-ik kiadása. A szerző 1872-ben halt meg és e kiadást Desjardins Albert, a párisi egyetem jogtanára rendezte sajtó alá. Ortolan e munkájának sajátos jelleme van. Benne ugy a büntetőjog, mint az eljárás tárgyalva van és gyakran párhuzamozza a francia törvén * t a külföldivel. Az elmélet iránti előszeretete vitte mindig, hogy minden egyes kérdésben először tudományos törvényhozási elveket állapítson meg. Desjardins Albert e mű általános jellemén mit sem változtatott ; de megtoldotta némi magyarázatokkal a francia és idegen, különösen pedig a német és ausztriai büntető eljárásra vonatkozólag és az Ortolan-féle munkát számos statisztikai adatokkal gazdagította. Említésre méltó még két jeles tankönyv második kiadása: \Y i 11 e y-nek précis d'un cours de droit criminel (A büntetőjog alapvonása. 1 köt.) 1884. és Garrand précis de Droit criminel (A büntetőjog alapvonása. 1 köt.) 1885. IX. Közjog és közigazgatási jog. A francia közjogról, nevezetesen annak 1875-iki alkotmányáról 2 munka említendő. 1. Lefebure-nek étude sur les lois constitutionnelles. 1875. (Tanulmány az alkotmánytörvények felett) című munkája. (1882.) és 2. Saint-Giron s-tól manuel de droit constitutionnel (18^5.) (Az alkotmányjog kézikönyve.) Mindkettő kellő értelmezését adja azon különböző törvényeknek, melyeken a köztársaságnak 1875-iki alkotmánya nyugszik. Azon erős hajlam, mely a külföldi államok törvényhozása nak tanulmányozása iránt mutatkozik, leginkább a közjog iránt jut kifejezésre. R. és P. Dareste Ees constitutions modernes (A modern alkotmányok) című két "kötetes munkában a művelt nemzetek alkotmányának fordítását tették közé. Az egyes alkotmányok magyarázó jegyzetekkel és bevezetésként azok történelmi ismertetésével vannak ellátva. Demombyne s-nek Constitutions del' Európe (Európa alkotmányai. 2 köt.) című munkája idézi az alkotmányokat, nem szószerint, hanem csupán összevonva, de teljesen megbízható módon ismerteti a különböző nemzetek alaptörvényeit. Végül B outm y Emil az Ecole des sciences politiques szellemes alapitója és igazgatója és ki ezen iskola felállításával az államtudományoknak kimondhatatlan nagy szolgálatot tett, Etudes de droit constitutionnel 1884. (Tanulmányok az alkotmányjogból) címe alatt három kitűnő értekezést bocsátott közre. 1. Les sources et l'esprit de la constitution anglaise. (Az angol alkotmány forrásai és szelleme.) 2. Les sources et l'esprit de la constitution des Etats-Unis. (Az Egyesült-Államok alkotmányának forrásai és szelleme.) 3. La nature de l'acte constituant en Francé en Angleterre et en Etats Unis. (Az alkotmányalapitás természete Franciaországban, Angliában és az EgyesültÁllamokban.) A k ö z i g a z g a t á s i j o g terén mi neves, avagy új termék sem jelent meg. Ujak közül csupán: 1. A n c o e-től Conférences sur le dtoit adrainistratif (Értekezések a közigazg. jog köréből.) című müvet jegyezhetjük ide. 2. Említendő Cabantous és Liégeois Répétitions éerites de droit administratif (A közig, jog kézikönyvei című műve. A 3 első könyv 2-ik és 1-ső könyv 3-ik kiadása e remek munkának az 1879. és 1885. évek alatt készült el. Az aix-i (Provence) egyetem egykori tanára tanulók részére irta e munkát, melynek sikere oly nagy volt, hogy r» kiadást ert el. De a szerző halála óta a francia törvények sok és lényeges pontjaiban változtak. S igy a könyv a törvényhozás jelenlegi állása által túlhaladva lön, Liégeois, a nancy-i jogegyetem tanára, a törvényhozás mostani fejleményeinek megfelelően újjáalakította e munká egészen. (1882. ö. Ausg. I vol.) 3. Megjelentek továbbá B a t b i e 8 nagyszabású traité de droit public et administratif című kitűnő munkájának 2-ik kiadása 8 kötetben, és 4. Ducrocq cours de droit administratif művének 6 kiadása. (2 köt. 1881.) X. Törvénykezesi statisztika. Evenkint 2 negyedrétü kötet jelenik meg az igazságügy m Hisztériámban, melyek közül egyik az előző év büntető, a másik a polgári és kereskedelem jogi statisztikáját tartalmazza. A büntetőjogi statisztika 1826-tól a polgári és kereskedelemjogi pedig 1821. óta adatik ki. 1882-ben az előző évek összehasonlító statisztikája adatott ki e címen: La justice en Francé et en Algérie. (Az igazságszolgáltatás Franciaországban.) E munka kétségtelenül nagy hasznára lesz a jogászok és törvényhozóknak. XI. Összművek a közjog és magánjog felett. Oly munkák, melyek a francia egyetemes jog minden ágát egybefoglalólag tárgyalnak, vajmi kevés jelent meg. G 1 a s s o n Eleinents de droit francais (A francia jog elemei) két kötetes munkájában (2-ik kiadás 1884.) a jelenlegi francia törvényhozásnak pontos és világos összképét adta. Nem hasonlitható ugyan össze e munka olyan nagyszabású magyarázó művekkel, minőket egy S t e p h e n Angliáról, vagy Kent Amerikáról megírtak. Csak tanulók számára van ez irva, valamint olvasmányául szolgálhat azoknak, kik a nélkül, hogy jogászok volnának, mégis kellő tájékozást kívánnak nyerni a törvények felett; tehát ezeknek és a külföldinek felette ajánlható (Hasson e munkája. Az Élémenl du droit .francais már görögre is fordíttatott és a külföldnek több egyetemén, mint a francia jog kézikönyve használtatik. XII. A gyarmatok joga. 1885. óta Algiriában egy felette érdekes, Algiria és Tunis gyarmatainak jogát ismertető havi szemle jelenik meg Revue algérienne et tunisienne de législation et de jurisprudeinc címén. E szemlét Algiria újonnan szervezett jogfacultásainak tanárai szerkesztik. (Cent. f. Rechtsw.) Lyon-Caen, jogtanár I'árishan. Sérelmek. * Nyilt kérelem a belügyi és igazságügyi minister urak Q Nagy méltóságaik hoz! Midőn a közjegyzői törvényjavaslat a ház asztalára tétetett, abban sem az első, sem a második beterjesztés alkalmával, a hagyatéki kimutatások szerkesztéséről azoknak díjas vagy díjtalan voltáról, sem a másolatokról semmi intézkedés nem foglaltatott. Mig ellenben e javaslatnak az országgyűlési jogügyi bizottság előtt történt tárgyalása alkalmával határozottan kimondatott, hogy : a közjegyző a hagyatéki kimutatásokat elkészíteni tartozik, s hogy : az azokhoz szükséges másolatokért a közjegyzőt díj nem illeti meg. Az 1885. évi november 26-án tartott országgvülési tárgyaláskor azonban a jogügyi bizottság javaslata 32. §-ának, a máso latok díj nélküli kiállítására vonatkozó része, Gáál lózsef képviselő ur felszólalása folytán a szövegből töröltetett, mihez a főrendiház is hozzájárulván, az életbelépett törvény 33. §-ána': 6-ik bekezdése akként szövegeztetett, hogv: »az 1881: XXXIV t.-c. 9. §-a által előirt hagyatéki kimutatásokért a közjegvzőt áv * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem Teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.