A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 38. szám - A vaspályák kártéritési kötelezettsége személyi balesetek miatt. 6. r.

304 A JOG. cselekménye, melyet a vállalat elhárítani képtelen volt, avagy az illető hibája okozta a catastrophát.5 Több mint egy évtized mult el immár, mióta az 1874 : XVIII. t.-c. törvény gyanánt hazánkban életbelépett, és hatása eddig mégis vajmi szerény körben mozgott; alig hogy nevéről ismerik nálunk' ez annyira fontos modern jogintézményt. Ausztriában, Xémethonban már igen jelentékeny szakirodalom fejlődött ki a vasúti balesetekre vonatkozó kártérítési jog tárgyában. A vonatkozólag hozott Ítéletek száma ottan már legio és azok között több száz legfőbb ítélőszéki — marasztaló Ítélet is van. Míg saját íiz évi törvénykezésünk ideje alatt (legalább szerző tudtával) egyetlen egy marasztaló. Ítélet sem lön hozva. Ennek azonban jó részben az is az oka, hogy bíínfenyitő bíróságaink eddig nem eléggé szigorúan Ítéltek a nagyon is sűrűen ismétlődő vasúti balesetek tárgyában. Pedig épen a büntető bíróság van — sok esetben — hivatva a fenforgó vétkes mulasztás vagy más — a vasúti balesetet előidézett — bűntény vagy vétség megállapítása által a közpolg. társbiróság előtt érvényesithető praejudiciumot szolgáltatni. A szigorúbb felfogást nag)on is kívánatossá teszik a eatastrophák gyakorisága. Ezúttal csak a nagyobbakat emiitjük, melyek közé tartozik az eszéki vasúti hid leszakadása 1882. szept. 23-án, minek következtében 26 huszár és 2 munkás utas a Dráva vizébe fult. Felemiitjük továbbá az 1881. szept. 20-án Aszódon történt balesetet, mely alkalommal egy gyors- és egy tehervonat összeütközése folytán többen súlyos sérülést szenvedtek. Majd 1885. szeptember 16-án a budapest-zimonyi vasút halasi állomásán egy személy és egy tehervonat ütközött össze, minek következtében egy ember életét veszté, négy ember súlyosan, nyolc pedig könnyen sebesült. (»Egyetértés« hirlap 188."). szept. 16-án.) Ezen szerencsétlenség még lázas izgatottságban tartotta a kedélyeket, midőn néhány héttel reá vagyis október 20-án egy újabbnak a maglódi vasúti balesetnek is hire jött. Ezen balesetet szinte egy személy- és egy tehervonat összeütközése okozta, minek folytán hat utas megsebesült (»Pesti Hírlap* 1885. okt. 23 > Majd 1886. évi február hó elején a magyar déli vasút vonalánN a g y-K a n i z s a közelében — volt hasonló vonatösszeütközés. A nagyobb vasúti balesetek mellett majd minden nap fordulnak elő kisebb körű balesetek, melyeknek jó részben a vaspályafőknél alkalmazott kocsitoló és egyéb leginkább alsóbb rendű alkalmazottjai és munkásai képezik áldozatait. A fokozottabb szigor a balesetek okozói irányában ezek szerint tehát nagyon is kívánatos. Belátják ezt immár hazai törvénykezésünk intézői is és ennek tudható be, hogy legújabban kezd nádunk is a közveszélyü cselekvények s illetve mulasztások megtorlása körül a német és az ausztriai, továbbá a svájci jogászoknál meghonosult következetesen szigorú felfogás utat törni. 1) Ennek egyik igen figyelemre méltó esetét képezi a pestvidéki kir. törvényszék 1886. febr. 19-én hozott ítélete, melylyel a btk. 438. §. alapján 3 évi fogházra és állásának elvesztésére ítélte azon vasúti őrt, a ki kötelességmulasztása által az 1884. évi szept. 20-iki aszódi vonat összeütközés balesetét okozta; (ezen vonat összeütközés folytán többen az utasok közül súlyos testi sértést szenvedtek. L. »Pester Lloyd« esti lap 1886. febr. 23. lapszám). Egy szinte érdekes esetet képez a budapesti kir. törvényszék mint közpolg. ügyi biróság által hozott és felsőbb fokon valamint a m. kir. Curia 2,325/1885. sz. határozatával indokainál fogva helybenhagyott ítélete, melylyel az 1872: VIII. t.-c. 69. §. alapján (a mely az újabb ipartörvény vagyis az 1884: XVII. t.-c. 114. §-nak felel meg) alperesi gyárost azért marasztalta el a baleset folytán megbénult egy napszámosnő irányában 12,000 frt tőke utáni haszonélvezet (Leibrente) fizetésében, mert alperesi gyáros, noha a gyárában levő egy falépcsőnek rozzant állapotáról tudomással birt, ezen rozzant lépcsőn a nála alkalmazásban állott nap számosnőt egy nagyobb súlyú ládával a padlásra küldötte, ki is az oda vezető lépcsőről — midőn már a padláshoz közel ért — egy rozzant lépcsőfok összeroppanása folytán alábukva lábát törte és ekként rendes kenyérkereseti foglalkozására képtelenné bénult. 2 Egy másik esetben ugyancsak a budapesti kir. törvényszék 1 A németországi bíróságok szigorított felfogás tükröződik vissza a német »Reichsoberhandelsgerieht« azon határozatában is, mely a többek közt azzal indokoltatik, hogy : »Die Absicht des Gesetzgebers geht dahin, einen nachdrücklichen Schutz gége n die besonderen G e f a hr e n des Geschaftsbetriebs der Eiseribahnen zu gewahren stb.« (Magazin fiir des deutscbe Recht der Gegenwart, Hannover 1*81.) 2 Az ezen Ítéletnek indokolására jogalapul szolgált 1872 : VIII. t.-c. 69. 5;. (és illetve az 1884: XVII. t.-c. 114. §. akként rendelkezik, hogy * büntető bírósági osztálya hozott nem kevésbbé érdekes határozatot, a mely szerint egy vállalkozót, ki a budai szőlőkbe vezető kocsiutat készítette, a btk. 291. §-ba ütköző emberölés vétsége i miatt azért ítélt el 6 havi fogház és 400 frt pénzbüntetésre, mert | be lön igazolva, hogy az ő parancsára az út egyengetés végett szükségelt íöldanyagtovábbitás nem felülről lefelé történő rendes ' ásatás segélyével, hanem akként lön eszközölve, hogy a hegyoldalban fekvő földtömegek aláásatván, a laza minőségű földtömegek ekként felülről alá döntetvén, az ekként kiemelt földanyag azután továbbitatott. Ezen — pusztán a rendes kiadások apasztása végett kieszelt manipulátiónak azonban ember élet is esett áldozatul. j Mert ugyanis egy nagyobb mennyiségű aláásott földanyag leszakadván egy ottan dolgozó munkást maga alá temetve, azt megfullasztotta. A biróság konstatálta, hogy a földpart leomlást és annak köj vetkeztében az illető munkás megfulladását az okozta, mert munkásai életének veszélyeztetésével az illető vállalkozó oly földmunkálati módozatot követett, melyhez ő, mint az ily eljárás veszélyességét ismerni tartozó és tényleg is ismerő szakember, csak kapzsi haszonlesésből folyamodhatott ;!) (»Nemzet« 1886. febr. 23. reggeli lapszám »Törvényszéki Csarnok« rovata után). íme ezen újabb keletű ítéletekben nyilatkozó szigor - nálunk — nagyon is helyén van; kevesen vagyunk magyarokul, s azok javarészt indolensek: pedig ellenségeink nagyon sokan vannak és azok nem indolensek . . . Törvényhozói tényezőink egyike — a kormány — hír szerint már a bánya és gyár ipari üzemekre is kiakarja terjeszteni a személyi balesetek által okozott károsodások okozta kötelmek szabá lyozását (a mint az már Némethonban és Svájcban már meghonosult), sőt kilátásba helyeztetett a német általános munkás bal 1 eseti kártérítés szabályozó rokkant munkás ellátási törvények (»Unfailsversiclierungs-Gesetz'< és az »Unfall- und Kranken Ver si( herungs-Gesetz«) részbeni meghonosítása. Ausztriában már napirendre lőnek ezen törvények tűzve, mi sem akarunk vissza maradni. Ne is maradjunk vissza; de mielőtt egy újabb radicalis lépést tennénk, vegyük hasznát és conserváljuk azt a mink már meg van, azután a megszilárdult uton biztosabban haladva tovább érhetünk ! Ausztria és külföld. A francia jog-irodalom az 1880-1885. években. Az időszaki irodalom, a kereskedelem és tengeri jog terén rendkívüli lendületet vett. Számtalan az újabban megjelent szem lek száma, melyek mindegyike más tárgyat ölel fel. leírunk e téren : A) Két folyóiratot a különféle társaságok számára. a) Journal des sociétés Ledru és Worms-tól. (188<>. év óta jelenik meg.) b) Revue des sociétés V avass eur szerkesztése alatt. ! (1883. óta.) B) Egy folyóiratot, mely a csődtörvénykezéssel foglalkozik : Journal des faillites et banqueroutes Genets és Defers szerkesztése alatt. (Kiadatott 1882 — 1885.) C) Egy másik (]ournal des valeurs mobiliércs) a tőzsdevalutával foglalkozik. E folyóiratok legnagyobb részt gyűjteményei az illető bírói : határozatoknak. D) Es végül egy folyóirat kizárólag a tengeri jognak van ] szentelve; megjelenik 1885. óta Marseilleben. Kiadója egy í marseillei Antran nevezetű ügyvéd- Tartalmaz értekezéseket, I jogforrásokat, döntvényeket és irodalmat. VII. Polgári peres eljárás Remek munkának kell mondanunk B o i t a r d Lee.ons de Procédure civile (Előadások a polgári peres eljárásból. 2 köt.) • Minden gyáros köteles saját költségén mindazt lété siteni, a mi — tekintettel az iparüzlet és telep minőségére — a munkások életének és egészségének lehető biztosítására szolgál.« 3) Az ezen Ítéletnek jogi alapul szóigált btk. 2'd. (melyet a magánjogi kárpótlás tekintetében a 29:.'. §. kiegészít) következőkép szól: »Ha stb. a halál, az azt okozónak hivatásában, vagy foglalkozásában való járatlanságából, hanyagságából vagy azok szabályainak megszegéséből származott három évig terjedhető fogházzal és száz forinttól kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendö« stb. a baleset okozója. 192. §. »stb. ha a meg ölt után oly személyek maradtak, kiknek tartásáról gondoskodni köteles volt; azok részére megfelelő kártérités is megítélendő, mely a viszonyokhoz képeit egyszer mindenkorra fizetendő tőke vagy évi járadék lehetc * L. az előző közleményeket a »Jog« 3o. és 37. számában.