A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 38. szám - Van-e joga felülfoglaltatónak az őt megelőző végrehajtató által szerzett végrehajtási zálogjog érvényét megtámadni?

302 A JOG. valamint sok másban is, a mi a közrebocsájtott vázlatban fői nem található. Ezek közül legyen elég csak az ügyvédjelöltek kérdését fölemlíteni, a kiknek helyzete ma a legridegebb »nem törődömséggek egyenlő s a kiket például a francia ügyvédi kar meleg érdeklődéssel a szó szoros értelmében bele nevel és bele oktat az avocats tisztelt állásába. A terv ily hézagos ismerete mellett, mikor még az ügyvédrendtartás többi, mondhatni döntő részei felől fogalommal sem birunk, most csak azt állapithatjuk meg, a mire a tudós tervező bizonyára maga is legnagyobb súlyt fektet: t. i., hogy a jövő ügyvédi kamaráinak külső szervezete, ha olyan lesz, mint a hogy tervezi, valóban liberális fog lenni. Egyes túlságok, a milyen például a kényszer-közgyűlés s a drákói adófizetés, ezek a parlamenti kiköszörülés alkalmával le fognak csiszoltatni baj nélkül Ámde a külső szervezet liberális volta, kies örömön kivül, a mit az e szabadelvűség több hasznot bajosan hajt az ügyvédi kainak időben láttuk, hogy a szabadelvű irányban alkotott legszebb szerkezetek nagyon kevés, vagy épen semmi biztositást nem adnak arra, hogy azokban az anyagi élet is a meleg, élő liberalizmustól fog lüktetni. Az utolsó évek jogfejlődése az uralkodó eszme-áramlattal együtt sokkal ismeretesebb különben jogászaink előtt, hogysem példákat kellene fölhoznunk arra, a mint kétségtelenül liberális jogintézményeinkből a liberalizmus lelke egészen kiköltözött. Nem titok különben az sem, hogy az 1874: XXXIV.'} Van'e \°%a felülfoglaltatónak t.-cikknek épen a kamarákra vonatkozó részei számos becses azon gyermehiveinek okoz, Epen az utolsó állítására van szükség, hogy — a mint F a b i n y Teofil minister mondotta — az ügyvédi kar ismét tényezőjévé lehessen az igazságszolgáltatásnak. A külső kamara-rendszer liberális reformja csak egy kicsiny s nem is legjelentékenyebb része még az ügyvédi kar felszabaditási küzdelmének s szerfölött kíváncsiak vagyunk, milyen irányt vesz magának a készülő reform azon pontokon, a hol szemben találja magát az államhatalom rideg érdekeivel. Megütközik-e velük, vagy kitér ? Hiszen annyira vagyunk, hogy hivatalos helyeken és a parlamentben is, az ügyvédi kar érdekeinek ma sokkal kevesebb őszinte barátja és képviselője van, mint — például a községi jegyzők zúgirászkodási érdekeinek. A liberális irányt mindenesetre meg kell próbálni a reform egész vonalán s ha ennek kezdetét jelenti a szabadelvű kamara-reform, akkor van okunk meleg várakozással tekinteni a további részletek elé, melyek ezentúl kétségkívül a jogi szaklapokban és nem a »P. Ll.«-ban fognak megjelenni. mint curia tagja jük — Karap utódja. A kir. itélö tábla váltótanácsának elnökévé, biztos forrásból értesülünk, Polgár Ignác curiai biró úr, a váltó- és kereskedelmi tanácsának eddigi egyik kiválóbb van kandidálva. Polgár úr vezetése alatt — mint mi ismera kir. tábla váltótanácsa jó hírnevét kétségkívül továbbra a kamarákra vonatkozó részei számos jogosítványt tartalmaznak az ügyvédi karra nézve a nélkül, hogy a kar valamikor erélyesen tudott volna élni ezen jogosítványokkal. Csak az»54. §.« ellen imént sikerrel befejezett actióra kell utalnunk annak demonstrálása végett, hogy a mostani törvény is nagy tért enged a testületi cselekvésnek s ha az ügyvédi kar a mostani autonóm jogokkal nem tudott élni, nagy, igen nagy kérdés, hogy a testületi szervezetnek fokozott liberalizmusa képes lesz-e életet idézni elő ott, a hol a megzsibbadás és a jogokkal élni nem akarás vagy nem mérés általános. Az ügyvédi kar szerencsétlenségeinek kútforrása egyébként nem egyedül az ügyvédrendtartásban s még kevésbé a kamarai szervezetben fekszik. A legfőbb baj a túlszaporodás, az anyagi szegénység s az erkölcsi tekintély meghanyatlása. Ezek pedig az ellenséges törvények egész szövevényéből s az ellenséges indulatok uralkodó mértékéből keletkeztek. Egy liberális kamara-rendszer iránt mindenesetre nagy respektussal viselkedünk s őszintén, igazán fogunk annak örülni, — ha meg lesz. Azonban távol van tőlünk az elragadtatás és még távolabb azon hit, hogy az csodákat fog művelni. Ellenkezőleg. Egymagában állva hihetőleg meg fog bénulni, mint minden megbénult eddig, a mi javunkra szolgált. r\. kor iránya sem nálunk, sem a németek közt, sem pedig Angliában nem kedvez az ügyvédségnek. Sőt, mint tudjuk, a francia ügyvédség is szenved. Illúziókat ne tápláljunk. Viszont azonban ne essünk kétségbe, sőt erőnket a józan megfigyelésekben keressük. Ha liberálisak vagyunk, legyünk abban következetesek és menjünk végig a gondolaton. Az előttünk fekvő reform-vázlatnak csak ugy lesz igazi értelme, ha azzal egyenlő progressiv színvonalra fog emeltetni a reformált ügyvédi rendtartás minden többi része is. Ha nemcsak az organizmus lesz liberális, hanem az ügyvédséggel járó anyagi jogosítványok is ilyenek lesznek. Ha az ügyvédi autonómiának sanctiót s egyben hatalmat is adnak arra, hogy a kar anyagi érdekeit hivatalos és nem hivatalos zúgirászok légiója ellen védelmezze s tekintélyét minden más hatósággal szemközt nyomós eszközök alkalmazása mellett föntarthassa. S még ezzel sincs elég téve. A törvények egész sorozatának átalakítására s az ügyvédi kar befolyásának visszaís megtartani fogja. az őt megelőző végrehajtató által szerzett végrehajtási zálogjog érvényét megtámadni ? Irta : MAGURÁNYI JÓZSEF esztergomi ügyvéd. Szíveskedjék az alább jelzett két eset közlésénekbecses lapjában helyet engedni. Ezen felhozott esetekből kitünend, hogy a törvény néha nem egyéb írott malasztnál; szabványait olykor szem elől tévesztik ugy a felek, mint maga a bíróság, s ennek következményeit egy harmadik egyén kénytelen viselni. Ha maga az adósfél a törvény megsértésével ellenében kieszközölt birói cselekmény érvénye ellen orvoslást nem keres, az igazság és törvény szempontjából mi sem természetesebb, mint hogy azon adósfélre nézve — kinek hallgatag hozzájárulásával a cselekmény jogerőssé vált — a birói határozat hatályosan megálljon. Másként áll azonban a dolog, ha azon egyén jogi helyzetét tekintjük, ki esetleg a fentebbiek ellen, illetve azokat követőleg, nyert jogokat, s kinek hozzájárulása nélkül vált a fentebb hivatkozott birói cselekmény jogerőssé. Ezen egyén érzékenyen károsulhat, ha nincs hozzászólási joga a törvény megsértésével kieszközölt és adós hallgatag beleegyezésével az utóbbira nézve kétségtelenül jogerőssé is vált birói cselekmény véle (mint harmadik egyénnel) szemben fenálló joghatályának kérdéséhez. Pedig igen könnyen meglehet, hogy míg ő károsul: az őt megelőző hitelező az adóssal összejátszva jogtalan előnyben osztozkodnak, s nem ritkán ez üzletet oly rafinnement-nal viszik keresztül, hogy az ellen fenyítő utón sem sikerül orvoslást és megtorlást találni. A példák megvilágitandják a mondottakat. ^ Midőn A. fél nagyon eladósodott, ellene B. egy lejárt kötvény alapján bizt. végrehajtást eszközölt ki és A. egész vagyonát lefoglaltatta; de B. keresetet sem a bizt. elrendelése előtt, sem egyidejűleg, de még utólag 30 nap alatt sem indított (jóllehet itt nem a végr. törv. 225. §-ában jelzett eset forgott fenn); hanem beadta keresetét négy hó múlva, midőn A.-t egy más hitelező perrel támadja meg. Az A. és B. közti kereset folytán egyezség köttetett. C. hitelc/.o beperelvén A-t, ez a tárgyaláson meg sem jelen s nyugodtan néz eléje a történendöknek. Miután A. C-nek az ítélet dacára sem fizet, utóbbi felülfoglaltatja a B. által lefoglalt tárgyakat. B. még mindig nem