A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 38. szám - A kamara-rendszer

Ötödik évfolyam. 38. szám. Budapest, 1886. szeptember 19. Szerkesztőség: V. sas - utca 14. szám. Kiadóhivatal: V. sas - utca 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendeltnek, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY. ) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A MAGYAR ÜGYVÉDI, BIRÓI. ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE Számos kiváló szakférfiu közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve: egész év re 6 frt — kr. fél ». 3» — » negyed ». 1 »50 » Az előfizetési pénzek bérmenicsen legcélszerűbben postautalványával küldendők. TARTALOM. A kamara-rendszer. — Karap utódja — Van-e joga felülfoglaltatónak az öt megelőző végrehajtató által szerzett végrehajtási zálogjog érvényét megtámadni. írta: Magurányi József, esztergomi ügyvéd. — A vaspályák kártérítési kötelezettsége személyi balesetek miatt. Irta: Dr. Dobai Viktor, budapesti ügyvéd. — Ausztria és külföld. (A francia jogirodalom az 1880—1885. években. Irta: L y o n - C a e n, jogtanár Parisban. ) — Sérelmek. (Nyilt kérelem a belügyi és igazságügyi minister urak ő Nagyméltóságaíkhoz. Irta: Zagyva Lajos, mezőtúri kir. közjegyző. ) — Irodalom. — Vegyesek. (Fény- és árnyképek á pozsonyi törvényszék köréből Irla: Pozsonyi, stb. ) — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Ki vonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok. ) „A Jog Törvénytára" t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik a f. évi törvények 20. ívét (297-312 lap). Az esetleges reklamácziókat 8 napon belül kérjük kiadóhivatalunkhoz intézni. A kamara-rendszer. A Az ügyvédi rendtartás reformjának derekát— ugy látszik- — a kamara-rendszer átalakitása fogja képezni. Erre mutat egy közlés, melyet a többször hajótörést szenvedett reformjavaslat új tervének elkészítésével miniszteri]eg megbízott dr. Dell' Adami Rezső a P. Pl. keretében imént világgá bocsátott. A magyar jogászvilág megérdemelné ugyan, hogy hasonló esetekben a saját szaklapjai útján irt formáltassák, mindazáltal a közlés módszere ezúttal nem dönt előttünk. Német nyelven is szívesen veszszük tudomásul, hogy a reform-terv alaphangja - mint ezt különben mindenki ugy várta — határozottan liberális. Mi több, a vázolt új intézmény egyenesen az ügyvédi kamarák demokratizálására van számítva, ámbár ezt kimondani korunkban talán fölösleges is. Az ügyvédi kar önkormányzati jogát lehetőleg kiszélesíteni; a bureaukratikus vezetést a közgyülés hatáskörének fokozása által közömbösíteni; az ingyenes tisztségeket behozni; a kamarai terhet mérsékelni; az egyesek jogának és érdekeinek a testület kebelén belül hatásos védelmet biztosítani; a kar testületi szerkezetét országos kapcsokkal ellátni s az ügyvédi pauperizmus mérséklését lehetőleg autonóm eszközökkel elérni: ime, ezek a kamara-rendszer reformjának legáltalánosabb vezető elvei. Egészben véve a francia ügyvédi testület hagyományszerű jogköre képezhette a tervező kiindulási pontját; de csakis ezt. A fölfogás, alkalmazás és kidolgozás mindenesetre önálló munka eredménye s ebben a tervező szigorú tekintettel volt a magyar ügyvédség sajátszerű s valóban komoly helyzetére. A reform alapvonalai a következők: Mindenekelőtt a kamara-rendszer megmarad, de mechanikus helyzetéből valóságos autonom szervezetté fog átalakittatni. A kamara tisztviselői kara és választmánya felelősséggel fog tartozni a közgyülésnek. A tagok inditványozási és interpellationális joga biztosíttatik s a tagok bizonyos számának kívánságára a közgyülést össze kell hívni. A kamara kérvényezési joggal bír s megfelelő garantiák mellett, hivatása körében szabályrendeletet alkothat. Minden választás a közgyülés elé tartozik, de az újra megválaszthatóság időbeli korlátok alá esik, hogy ez által folyton üde és eleven élet legyen a kamarákban s ez által a tagok érdeklődése és részvétele biztosittassék. A tisztségek, autonom jellegükhöz képest, ingyenesek. A mi Párisban, Bécsben és Berlinben lehetséges, az lehetséges Budapesten is. A terhesebb tisztségekre, a milyen az ügyészség és titkárság, többen választhatók, a kik a munkát egymás közt megoszszák. A tisztségek mellé megfelelő számú segédszemélyzet adandó.. A kamarai adóztatás a törvény által korlátoztatik. Viszont a kamarának joga van a kereseti adó 10%-a erejéig tágjait á nyugdíjalap javára megadóztatni. A tagok jogai kötelezettséggel is járván, a tisztségek elvállalása és az adóviselés, különbeni kizárás terhe alatt kötelez, a közgyülések határozatképessége pedig a vonakodók ellen alkalmazandó pénzbirsággal is biztosítandó. A fegyelmi büntetés egyik következménye lenne a kamarai tisztségekből és a választási jogból való időleges kirekesztés. A kamara köteles minden egyes panaszban eljárni, melyet előtte az egyes tagok a hatósági közegek zaklatása és sértegetése miatt tesznek. A kamara ily esetekben az ügyvédi kar tekintélye érdekében a vádló jogaival bir. A kamara tiszteletbeli tagokat választhat azon érdemes I ügyvédek közül, a kik már nem tagjai a kamarának, avagy más kamara kötelékébe tartoznak. Végül az ország összes kamarai küldöttek útján időnkint közös congregatiókat tarthatnak, vagy állandó orsz. szövetséggé egyesülhetnek, közös céljaik előmozdítása végett. Ez képezné vázát a jövő ügyvédi kamaráinak. A javaslat szövegének közzététele előtt mindenesetre nehéz, csaknem lehetetlen kritikai megjegyzéseket kockáztatni a kinagyolt művel szemben. A vázlatot különben sem tekinthetjük teljesnek. Nincsenek benne fölvéve azon speciális ügyvédi jogok, a raelyekre az ügyvédnek hivatása gyakorlása közben szüksége van s a melyek a mostani törvény által sem kellőleg körülírva, sem megvédelmezve nincsenek. Hogy messze ne menjünk, ilyen például az »ügyvédi szó« joga, mely a tárgyalási teremben épen ugy, mint a periratokban föltétlenül alá van vetve a biró fegyelmi és bírságolási hatalmának. Franciaországban épen most készül egy törvény, mely a curuli széken megsértett bírónak nem engedi meg a fegyelmi természetű itéletet. A megsértett biró saját ügyében, első föllobbanásában nem ítélhet, hanem csak vádolhat s az ítéletet egy külön e célra alakított itélő-tanács hozza. Kétségen kívül áll különben, hogy Dell' Adami reformjavaslata ebben a kérdésben is fog tartalmazni intézkedést.